Vizes vb: Ez az igazi vízilabda – Mezei Tamás

– Hol tart a csapat a világbajnokság felénél?
– Szerintem ott, ahol ilyen rövid felkészülés után tarthat – mondta a Nemzeti Sportnak Mezei Tamás, a magyar válogatott centere. – A csoportmeccsek felhívták a figyelmet arra, min kell még dolgozunk, akár egyénileg, akár csapatként. Montenegró ellen kissé a sötétben tapogatóztunk, annak relatíve nagyobb különbségű győzelem lett a vége, a brazilok elleni meccs, nem megbántva az ellenfelet, de jóval könnyebb volt, a végén pedig a fizikailag és taktikailag is eléggé jól összerakott Grúziát vertük meg. A tőle kapott tizennégy gól nagyon sok, változtatnunk kell, hogy a következő mérkőzésen ne legyen ilyen magas ez a szám. Az olaszoknak nagyon jól szervezett, gyors csapatuk van, úgyhogy javulnunk kell, hogy legyőzzük.

– Kívülről úgy tűnik, a játékvezetők könnyű síppal szórják a kiállításokat. Hogyan látja ezt a tendenciát?
– Hát igen, rendre mindkét csapat tíz feletti személyi hibával zárja a mérkőzéseket... Úgy érzem, minket talán jobban sújtanak a labda nélküli kiállításokkal, Pufival (Hárai Balázs – a szerk.) nekünk is előre kell lépnünk, hogy a centerek is hozzák a mérkőzésenkénti két-három labda nélküli kiállítást. Úgy tűnik, nekünk is jobban el kell adnunk a szabálytalanságot a bíróknak, olyan ütemben kell elmozdulnunk, hogy könnyebben jöjjön az ítélet. Tényleg sok a kiállítás, már külső körön is azonnal ráfújják egy erősebb faultra is. Annyira felgyorsult a sportág, hogy nincsenek már látványos mozdulatok, azonnal látszik, ha valaki megfogja az ellenfelét.

– Balkezes centerként tapasztal bármi előnyt abból, hogy három balkezes szélső van a csapatban?
– Alapvetően jobban szeretek arról az oldalról labdát kapni, felúszásból általában a jobb szélen hozzuk fel a labdát, úgyhogy elsőre mindig oda pozicionálom magam. Egy jobbkezessel kevésbé gördülékenyek ezek a szituációk, de mivel három balkezesünk van, kilencven százalékban rendre bent vannak közülük ketten. A helyezkedésemet nem befolyásolja, de összességében előnyt jelent, hogy három erős balkezesünk van.

– Milyen formában van?
– Nagyon jól érzem magam!

– Kicsit bővebben?
– Úgy gondolom, megteszek mindent a csapatért, elvégzem a dolgomat, amiért ott vagyok középen. Figyelek a védekezésre és a visszaúszásra is, fórban igyekszem megcsinálni a helyet a többieknek, és ha egyszer-egyszer odakerülök, a legjobb tudásom szerint próbálom befejezni a helyzetet. Úgy gondolom, egy centernek ez a legfontosabb feladata.

– Milyen érzés újra sorozatban hatezer néző előtt játszani?
– Mindig is szerettem nagy közönég előtt vízilabdázni, de ritkán van rá lehetőség. A legutóbbi világbajnokságon, Kvangdzsuban alig néhányan lézengtek a lelátón, az olimpián meg, ugye, speciális helyzet volt, buborékban kellett játszanunk. A kétezer-húszas Európa-bajnokságon nagyszerű élményt jelentett, hogy telt ház előtt játszottunk, és most is hatalmas dolognak tartom. Ne feledjük, a koronavírus-járvány miatt mindenki elszokott a meccsre járástól, mi több, én is elszoktam attól, hogy vannak nézők... Ez az igazi vízilabda, Margitsziget, nyitott uszoda, telt ház – ennél jobbat nem képzelhet el egy játékos sem!

– Hogyan telik a háromnapos szünet? Jól jött, hogy kicsit tudtak dolgozni?
– Örök dilemma, hogy az a jobb, ha az ember valamennyit tud pihenni, magára figyelni és élesíteni a saját játékát, vagy pedig az, ha folyamatosan játszik. Nincs rá recept, de én úgy gondolom, jó, ha néha magunkkal is tudunk foglalkozni. Elkerüljük továbbá azt a stresszt, hogy le kell játszani még egy meccset, amin kötelező a győzelem; fizikailag és mentálisan is nehéz, hiszen azért csak be kell ugrani, és szemben ott áll egy ellenfél, amelynek nincs veszítenivalója. Ezeket kiküszöböltük, annyi előnyünk mindenképpen lesz az olaszokkal szemben, hogy mi négy napon át csak arra az egy mérkőzésre koncentrálunk, nekik meg feleennyi idejük lesz ránk. Szerda este meglátjuk, hogy jó lesz-e nekünk – de jó lesz!

A NEGYEDDÖNTŐ PÁROSÍTÁSA
SZERDA
13.00: Görögország–Egyesült Államok
16.00: Szerbia–Horvátország
19.30: Spanyolország–Montenegró
21.00: Magyarország–Olaszország