![](https://cdn.nemzetisport.hu/2024/06/lLUMUYhvk1x47T2U_wPtl_T_StxN8J7cGXGzzjqrYfQ/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzI2NWQ2ZTI2NGRlOTQ5YjVhYTU1YzZlNjA5YWUwYmE4.webp)
„Persze, vannak barátok a sportágon kívül is, de itt nincsenek titkok – nem is lehetnek, hiszen együtt öltözünk, beszélgetünk, nyitottak vagyunk egymás iránt. Hiába van szóló meg páros versenyszám is, a műúszás mégiscsak csapatsportág, így nem is nagyon van választásunk... Aki ide jön, lát dolgokat – fogalmazott félig-meddig viccelődve, miközben társai a háttérben nevetgéltek. – Meg kell fognunk egymást, meg kell tolni a másikat a vízben az alakzatokhoz, ugráshoz, hozzá kell érnünk egymáshoz, ez vele jár. A legtöbben a tinédzserkor vége felé járunk, és kívülről nézve sokan valószínűleg úgy gondolják, hú, ők ezt nem vállalnák, de nekünk ez nem probléma. És ez ahhoz is hozzájárul, hogy kevesebb a konfliktus, jobban összetartunk. Nem fordulhat elő, hogy valaki bekerül a válogatottba, mégis kívül reked a társaságon.”
A Honvéd versenyzője úgy véli, nagyon nehéz ez az év a csapat nagy részének, mivel a hirtelen jött világbajnoki szereplés mellett sokan érettségiztek is.
„Gondolkoztunk azon is, hogy esetleg egy-egy időszakot kihagyunk a vizsgák miatt, de mert kiderült, világbajnokságot rendezünk, ez nem volt opció. Azért az edzőkkel meg lehetett néha beszélni, hogy egy-egy tréninget mellőzzünk – mondta Apáthy Anna. – Nagyon különleges, hogy a 2019-es kvangdzsui vébé után hazai közönség előtt versenyezhetünk: ha a lelátóra nézek, ott lesz a családom, ott ülnek a barátaim.”
A 19. évét hamarosan betöltő csapatkapitány hamarosan búcsúzik a műúszástól, mivel úgy érzi, kihozta magából a maximumot, amit elérhetett. Tanulmányait külföldön szeretné folytatni, reméli, talál valahol angol nyelven külkereskedelmi szakot.