Az évtizedekig uralkodó Budapesti Korcsolyázó Egylet alapító atyja 175 éve született.

Horthy Miklós kormányzó úgy mesélte: ő az első magyar, aki meccsen rúgott a futball-labdába.

A MAC 1896-os viadalán a baromfitenyésztőnek is első rangú brit bajnok csinálta a show-t.

Bogen Albert és Erna is tagja volt a magyar vívócsapatnak az 1928-as amszterdami játékokon.

Az elfeledett, 160 éve született lovag a legelsők között sajátította el az olasz stílust.

A 150 éve született Szokolyi Alajos díjmentesen kapott nemességet Ferenc Józseftől.

A 140 éve született legenda labdarúgásban, gyorskorcsolyában és vízilabdában sporttörténeti elsőségekből vette ki a részét.

Ép lélek helyett – Pierre de Coubertin Budapesten 1911-ben igazította ki a híres latin mondást.

Mészöly Tibor egy amerikai színésznő miatt került ki a gyorsváltóból az 1932-es játékokon.

Az első Görög Kupa-siker magyar kovácsa, Rauchmaul Emil máig megfejthetetlen búcsúja.

Jobb lett volna, ha ép marad Salvadoriék kerámia esernyőtartója.

A moszkvai viadal segít tükörbe nézni, és sajnos gyűrött arc néz vissza.

Az egyeduralkodó Lasa Talahadze két világcsúccsal kiegészítve tarolta le az ólomsúlyú mezőnyt.

„Hat legszebb díjam mellett ma is ereklyeként őrzöm azt a kopott kis retikült, amit akkor kaptam.”

„Egy-két hónap múlva nyilvános lesz az elképzelésem, de addig nem szeretnék többet elárulni.”

Amilyen higgadtan és biztosan kezelte a szikét a műtőasztalnál, olyan nyugodtan emelte vállához a fegyvert.

A világ legidősebb élő olimpiai bajnokának élettörténetében ott van az egész XX. század.

„Fájdalom, a galambot helyettesítő agyagkorong és a töltény olyan drága, hogy majdnem lehetetlenné teszi a tréninget.”

A százötven éve született Tatich Péterről nem született összefoglaló írás – eddig…

A szegedi óriás legyőzte a trónkövetelő Holló Szilárdot, és 16. aranyával egyedül első az örökranglistán.