Röplabda: Kántor Sándor 50 éves, hadd szóljon a lemez B-oldala!

SZABÓ GÁBORSZABÓ GÁBOR
Vágólapra másolva!
2021.02.01. 10:14
null
Nem volt rossz sorozatban ünnepelni az olasz utánpótlásbajnoki címeket…
Az elmúlt harminc év legjobb magyar röplabdázója, a korábbi BEK-döntős, világválogatott ütő új terveket szövöget, de a „zenei alap” nem változik. A kőbe vésett szavak csengéséről, az alkarérintés nehézségéről, a növekvő női erőről, az „úgy gondolom…” kerüléséről.

– Eliramlott fél évszázad az életéből. Mintha mi sem történt volna, nem vesz tudomást róla, vagy vízválasztónak tekinti?
– Hasonlatként azt mondanám, hogy meg kell fordítani a bakelitlemezt, fel kell tenni a B-oldalt, és hadd szóljon – válaszolta a korábbi BEK-döntős, CEV-kupa-győztes, világválogatott, olasz aranylabdás, nyolcszoros magyar, kétszeres német bajnok, az év magyar játékosának nyolcszor megválasztott ütő.

– Mit fogunk hallani a B-oldalon? Lesznek nagy slágerek?
– Remélem! Valami máson gondolkodom, mint eddig… Egy-két hónap múlva nyilvános lesz az elképzelésem, de addig nem szeretnék többet elárulni.

– Azért nyugtasson meg, a röplabda adja a zenei alapot…
– Természetesen. A sportág tizenhárom éves koromtól elkísér, és remélhetőleg ezután sem tágítunk egymás mellől.

– Én azért erősködöm: min töri a fejét?
– Két olasz kollégámmal régóta dolgozunk az ügyön, és ahogy mondtam, néhány hónap múlva kézzelfogható, látható és – ha már zenei párhuzammal éltem az előbb – hallható lesz. Mindig maximalista voltam és vagyok, most is tökéletesen megalapozom, amit elterveztem.

– Az Olaszországban világklasszis játékosként, az elmúlt évtizedben ötszörös olasz bajnok női utánpótlásedzőként szerzett tudása nem tudott érvényesülni a magyar közegben, tavaly az UTE-ben kurtán-furcsán ért véget szűk kétéves munkája. Nem lehet, hogy kíméletlen alapossága, aprólékossága, a röplabdaelitből hozott profizmusa túlságosan is ránehezedik a magyar játékosokra és klubvezetőkre? Nem lehet, hogy utánpótlás-nevelésre van hivatva, ahelyett hogy felnőtt játékosok labdakontaktjának javításával töltse ideje nagy részét?
– Lehet, hogy igaza van, de nekem máig a fülemben csengenek pályafutásom külföldi kulcsfigurái, Vladimír Pridal, Janusz Zagórski, Stelian Moculescu vagy Bruno Bagnoli mondatai. Szavaik kőbe vannak vésve, és ezt a követ mindig megérintem. Én nem szeretem az időt húzni, szemtől szemben elmondom a véleményem. Itthon erre megsértődnek, míg külföldön nem kezdenek úgy mondatot, hogy hát én úgy gondolom… Nem akarok másképpen élni, viselkedni Magyarországon, mint Olaszországban.

– Mikor költözött vissza Rómába?
– Augusztus végén, de még előtte megtartottam a hagyományos cesenaticói röplabdatábort, amelyen az évek alatt összesen mintegy húsz magyar edző és csaknem háromszáz gyerek vett részt. A magyar edzők érdeklődése máskor is megmutatkozott a modern röplabda iránt, nagyon jólesett, amikor 2019. szeptember elején meghívtak előadni a Budaörsön megtartott edzőképzésre, amelynek első napján „Az alkarérintés – az alapoktól a nyitásfogadásig” címmel tartottam előadást csaknem kétszázötven szakembernek. Rengetegen hívtak fel utána, nem is biztos, hogy csak edzők, és volt, aki ezt mondta: végre valaki rendesen megmutatta és elmagyarázta az alkarérintést…

– Ha már szakma… Egyre többször hallom, a női röplabda élvezhetőbb, mert a férfiak piszok kemény támadásait lassan lehetetlen kivédekezni, míg a nőknél több az esély a hosszabb labdamenetekre. Egyetért?
– Tény, a férfiröplabdát uralja az erő, de a nők sincsenek már nagyon lemaradva. A férfiaknál négy tizedmásodperc „telik el” a nyitás és a nyitásfogadás között, és a hölgyeknél is közelít az öt tizedmásodperchez. A női röplabda csak az elmúlt tíz évben hatalmasat fejlődött, nagyot változott például a szerva is: elkezdték alkalmazni a felugrásos pörgős, azaz spin nyitást, amely jóval gyorsabb, hatékonyabb a lebegő, azaz float szervánál. Előbbinél ugye négy tizedmásodperc, utóbbinál hat tizedmásodperc a labda útja, és a két tized jelentős különbség a nyitó és fogadó játékos közti mintegy tizenkét méteren.

– Mit csinál most?
– A kétéves magyarországi kitérő miatt kicsit kiestem az olasz körforgásból, és bár technikai igazgatóként szeptembertől számított rám egy B-ligás római klub – illetve brazil és görög ajánlatom is volt –, nem írtam alá a szerződést, mert már elkezdték a munkát, és nem lett volna szerencsés hirtelen más elképzelésekkel belecsöppenni.

– Van egy mottója, miszerint „megcélzod a Holdat, és eléred a háztetőt”. Mi a Hold, és mi a háztető az ötvenéves Kántor Sándornak?
– A Hold egy olasz A1-ligás csapat edzői posztja, a háztető saját egyesületet irányítani technikai igazgatóként, mellette egy A1-ligás együttes stábtagjának lenni.

Az UTE női csapatánál nem tudta végigvinni az elképzeléseit (Fotó: Török Attila)
Az UTE női csapatánál nem tudta végigvinni az elképzeléseit (Fotó: Török Attila)
A LEG…
…nagyobb sikere játékosként: „2000-ben meghívtak a világválogattottba, és
kezdőként léphettem pályára többek között Nikola Grbics, Juan Carlos Cuminetti és
Giba társaként.”
nagyobb sikere edzőként: „Az olasz utánpótlásbajnoki címek mellett az, hogy sok magyar és olasz játékosnak adhattam át a tudásomat, négy volt röplabdázóm is tagja az olasz felnőttválogatottnak”
jobban érezte magát: „Itáliában mindenhol. Nagyon professzionális a hozzáállás a legkisebb egyesülettől a legnagyobbig, hihetetlen a szenvedélyük, az alázatuk, a szeretetük a röplabda iránt”
fontosabb jellemzője: „Könnyen alkalmazkodom, ha sok duma helyett munkát látok. Nem vagyok bólogató János, ami a szívemen, az a számon. Azt szoktam mondani, aki a hátad mögött rosszakat beszél rólad, mindig mögötted is marad…”
legemlékezetesebb meccse: „2002. január 13. Cuneo–Treviso 3:2. Az őrült második szett negyvennyolc percig tartott, és 54:52-re elvesztettük. A meccset megnyertük, én ütöttem az utolsó pontot, és én lettem az MVP.”
KÁNTOR SÁNDOR NÉVJEGYE
Született: 1971. február 1., Kaposvár
Magassága/testsúlya:
196 cm/91 kg
Sportága
: röplabda
Csapatai
• Játékosként:
Kaposvári Dózsa, Kaposvári RC és utódai (1982–1994, 2006–2011), Dachau (német, 1994–1997), Forli (olasz, 1997–1998), Modena (olasz, 1998–2000), Cuneo (olasz, 2000–2002), Panasonic Panthers Oszaka (japán, 2002–2006), Katar SC (katari, 2005)
• Edzőként:
magyar férfiválogatott (2008–2011, szövetségi kapitány)*, Kaposvár (2009–2011, férfiak)**, Scuola de Pallavolo Anderlini (2012–2013, leány utánpótlás), Volleyró Casal de Pazzi (2013–2018, leány utánpótlás), UTE (2018–2020, nők)
Válogatottságainak száma:
143 (1989–2004)
Legjobb eredményei

• Játékosként: Eb-11.
(2001), BEK-2. (1996), CEV-kupa-győztes (2002), CEV-kupa-2. (1999), európai Szuperkupa-2. (1996), 8x magyar bajnok (1992, 1993, 1994, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011), 7x Magyar Kupa-győztes (1992, 1994, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011), 2x német bajnok (1995, 1996), Német Kupa-győztes (1997), 2x olasz bajnoki 2. (1999, 2000), Olasz Kupa-győztes (2002), katari bajnok (2005), Katari Kupa-győztes (2005), 3x japán bajnoki 3. (2003, 2004, 2005)
• Edzőként:
2x magyar bajnok (2010, 2011), 2x Magyar Kupa-győztes (2010, 2011), Magyar Kupa-3. (2019), 4x U18-as olasz bajnok (2015–2018), U16-os olasz bajnok (2014)
Szakmai elismerései:
olasz aranylabda (legjobb támadó) (2001), 8x az év magyar játékosa (1991, 1992, 1993, 1994, 2001, 2002, 2007, 2009), legjobb női utánpótlásedző Olaszországban (2016)
*aktív kaposvári játékosként irányította a válogatottat
**játékos-edzőként dolgozott

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik