„Mintha belenyúltam volna egy angol zsebébe, és kivettem volna a pénzt, amely nem őt illeti.”

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. Szűcs Sándor, a kivégzett újpesti labdarúgó és Kovács Erzsi énekesnő tragédiájának titkai.

Ha létezik szerelem ember és város között... – exkluzív képgaléria a Maradona-királyság éveiről.

ALAPVONAL. Vajon egy tíz-húsz éve megszűnt csapat emlékét őrző, faluvégi enyészetnek átadott futballpálya továbbra is „szent térnek” számít-e, vagy már lehet rá hordani trágyát, bontott téglát, tört betoncsövet?

A világhírű edző nagyszülei menekültként érkeztek a Baranya megyei faluba, ahol 1915-ben fiuk, Guerrino Péter József megszületett.

Az Év edzője ferencvárosi „kollégája”, Szerhij Rebrov és a férfi pólósok szövetségi kapitánya, Märcz Tamás előtt lett befutó.

Az olasz tréner elmondása szerint édesapjának születési helye „Imezácá”, vagyis Himesháza.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. Szerkesztőségi történetek a fiók mélyéről – „Kezünkben az egyszeri szenzáció, a naponta újraszülető megismételhetetlen: a napilap.”

A koronavírussal vívott küzdelméről, a család erejéről és az edzőként elért csúcsról is beszélt.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. A Rákóczi úti ház legendái félrelökött exkormányfőről és a tragikus sorsú Zsarnóczay János BLSZ-elnökről.

Az 1982-es gólörömének összetéveszthetetlen mozzanata a futballtörténelem kultikus képe lett.

Az ukrán edzőpápa radikális és újszerű szemlélete erős nyomot hagyott a labdarúgás fejlődésén.

ALAPVONAL. Az argentin világbajnok halálával elsősorban nem a kiemelkedő futballista veszett oda, hanem saját életünknek az a szelete, amelyet összekapcsolunk a vele kapcsolatos érzéssel.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. „Szovjet csapatok Budapesten. Lövöldözések. Éjjel óvóhelyen” – belelapoztunk Lakat doktor ’56-os naplójába.

A Bologna szerb edzője már nem szégyelli a sírást, és tudja, a friss levegő megfizethetetlen.

Az 1964-es és az 1968-as olimpiai bajnok válogatott szakvezetője a magyaróráin is nyomot hagyott.

Csillag Péter balerinákkal töltött estékről, bezárt bordélyházról és könnyekről írt 2011-ben, felkeresve a „Maradona-kultusz” ikonikus színhelyeit.

Öccse tragikus halálának másnapján, benyugtatózva és önkívületben lett a hét játékvezetője.

Jordi Pontí katalán szerző a nyelv határait érzékelve támogatja a csúcsteljesítmény leírására a „messis” melléknév bevezetését.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. Nagy költőnk, József Attila egy iskolába járt az Aranycsapat későbbi szövetségi kapitányával.