A fiatal Dante számos klubnál megfordult próbajátékon, de nem sok sikerrel, szülei ezért úgy döntöttek: ablakon kidobott pénz lenne tovább fizetni a hosszú és drága utazásokat. Fiuk azonban nem adta fel. Támogatás hiányban eladta Playstationét, az árából fizette az utazás költségeit és bukkant fel különböző kluboknál.
„Mint minden brazil fiúnak, nekem is az volt az álmom, hogy futballista legyek – mesélte a BL-döntő előtt Dante. – Egész nap az utcán játszottunk a szomszéd kölykökkel, de a szüleim nem hittek bennem, miután a helyi kluboknál nemet mondtak. Azt tanácsolták keressek új utakat. De én nem engedtem, belül azt súgta valami ne adjam fel az álmomat. Pénzt nem adtak az utazásokra, de eladtam a konzolomat, hogy tudjak buszjegyet venni, és járhassak próbajátékokra."
Dante ezután meg sem állt az otthonától 2000 km-re fekvő Paranáig, ahol egy helyi klub felfigyelt rá, majd a 2002-ben a Juventude le is szerződtette.
Európából először a francia Lille csapott le rá, majd Belgiumba került, onnan a Borussia Mönchengladbach volt a következő állomás, a Bayern München 2012 nyarán kevesebb mint 5 millió euróért szerezte meg.
A Puskásból a vb-re? – Szöllősi György jegyzete
