Nem tartalékcsapat - AS Iustum II.

Interjúsorozatunk ötödik részét a harmadosztály ezüstérmesével folytatjuk, ami nem más mint az AS Iustum II.

A csapat megalakulásáról, kapcsolatáról az első osztályban szintén ezüstérmet szerző AS Iustummal, valamint a szezonuk alakulásáról olvashattok a bejegyzésben.

A kérdéseinkre Tóth Máté válaszolt.

Adatlap

Név: AS Iustum II.

Liga: III. osztály

Pontszám: 17

Rúgott gól: 52

Kapott gól: 27

Gólkülönbség: 25

Itt megtalálod őket: facebook, honlap.

1. Mik voltak az elvárásaitok és ezeket mennyire sikerült teljesíteni?

Az AS Iustum II azért alakult meg, mert a tavaszi idény kezdetére egy fél csapattal többen lettünk, mint amennyit nevezni lehet a bajnokságba. Így két választásunk volt: a Iustum I-be be nem férők vagy keresnek maguknak másik csapatot, vagy szerzünk melléjük még egy fél csapatot. Az utóbbi történt.
Ennek megfelelően semmilyen konkrét elvárásunk nem volt a félév előtt. A III. osztály ráadásul teljesen ismeretlen volt mindenki számára, nem tudhattuk, milyen erős ellenfeleink lesznek. Az erőviszonyok azonban az első pár forduló után nyilvánvalóvá váltak, onnantól viszont a feljutás lett a cél.

Mint ismeretes, ez nem sikerült, de már a csoport 2. helyét is az eredmények szerencsés alakulásának köszönhettük. Az osztályozón jobb ellenféllel találkoztunk.


2. Egytől tízig terjedő skálán hogyan értékeled a szezont (1 - Szhégyen 10 - Csoda)?

Mondjuk legyen 6, bár elég széles a megadott intervallum. Ennél több van a keretben, de nem baj, legalább nem kell felülmúlni önmagunkat ahhoz, hogy előrelépjünk.


3. Jellemezd a csapatodat, mik a fő erényeitek és miben kéne javulnotok?

Erényként tüntetném fel, hogy nem vesszük egészségtelenül komolyan a meccseket, a III. osztályban ezt még lehet. Néhányan megengednek maguknak olyan megoldásokat, amiket korábban, az I. osztályban nem tettek volna meg, azaz jóval felszabadultabban játszanak. Persze ehhez kell a III. osztály gyengébb színvonala is. Pozitívumként élhető meg az is, hogy a csapat sikerrel integrál különböző "korosztályokat", nincs semmilyen feszültség az I. és V. éves csapattagok között.
Javulni a szervezettségben kéne. Az eredetileg elképzelt csapat csak az első és az utolsó két mérkőzésen játszott együtt, az utolsó fordulóban a csoportban egyedüliként, pontot tudott szerezni a KREatin ellen és a győzelem sem múlt sokon. A kettő között azonban kétszer egymás után nem játszott ugyanaz a csapat. Igaz, a sérülésekkel nem lehet előre kalkulálni.


4. Mi volt a tavasz legszebb pillanata?

Egyértelműen a 17.
Viccen kívül, a legjelentősebb eredmény a KREatin elleni pontszerzés, így első helyen ezt emelném ki.
Külön öröm volt, hogy a tavaszi Pázmány Kupán a II. csapat is el tudott indulni a Jogtatókkal közös csapattal, annak ellenére is, hogy végül egyetlen oktatónk sem tette tiszteletét – nekik innen is köszönjük. Az utolsó pillanatban összeverbuvált emberekből álló csapat nagy eredményt nem érhetett el, de pl. a későbbi győztes ellen jól tartotta magát.


5. Ha volt mélypont, mi volt az?

Kétségkívül a BHÖK-Spartacus elleni vereség, amire az sem mentség, hogy a KREatin kapusa játszott odaát kölcsönben, az meg pláne nem érdekel senkit, hogy tőlünk kik hiányoztak. Ez volt a csapat Irapuatója, ami után meg kellett volna szaggatni a mezeket és elmenni péknek. Ám egyszerre ennyi üresedés nem volt a sütőiparban, úgyhogy maradtunk a futballnál.


6. Ha ki kéne valakit emelned a csapatodból, ki lenne az és miért?

Nem szeretnék név szerint említeni senkit. Volt egy gólkirály-jelöltünk, de többek között az ő ritka megjelenésének is köszönhettük, hogy gyengébben szerepeltünk mint kellett volna. A sikereket és a kudarcokat is csapatként értük el.


7. Mi a véleményed a harmadosztályról?

A rekordszámú nevező kikövetelte, hogy legyen, és szerintem több értelme volt lebonyolítani az idényt három osztályban, mint kettőben. Kifejezetten jó, ha van olyan szint is, amin szinte bárki csapatot indíthat, súlyos, megalázó vereségek veszélye nélkül. Egyedül attól féltem az osztályt, hogy miden félévben lesz egy-két csapat, ami meghaladja a csoport szintjét és túl könnyen nyer. Elég, ha arra gondolunk, hogy minden új vagy kívülről jött csapat innen kell kezdje, hacsak nem alkalmaznak a szervezők valamilyen kiemelést. A III. osztály meccsei ezzel együtt több figyelmet érdemelnének, igaz, játszottak már I. osztályú mérkőzést is nézők nélküli, ürességtől kongó teremben...


8. Ha meg kéne nevezni a fő riválisotokat ki lenne az, miért?

Közhelyes, de önmagunk. Amatőr, egyesületi futballt többségében csak hírből ismerő játékosokról lévén szó, jelentős technikai fejlődés senkitől sem várható. Ám a futball tanulható részében, illetve a szervezésben lehet és kellene előre lépni. Tehát önnön szervezetlenségünket és olykor megmutatkozó kishitűségünket kell a leginkább legyőzni. Ehhez képest az eredmény másodlagos.

9. Mik a terveitek az őszi szezonra?

Az állandóság megteremtése, mind a keretet, mind a formát illetően. Ennek érdekében kifejezetten a II-es csapatot is fogjuk indítani más egyetemi kispályás bajokságokban. És emellett, ha összejön a feljutás, az már csak ráadás.

Köszönjük!