A portál emlékeztetett rá, hogy 2023-ban a közkiadás 2.44 milliárd euróra volt tervezve, míg tavaly a nemzeti ellenőrző szerv elnöke, Pierre Moscovici már azt mondta, hogy a párizsi olimpia három, talán négy-öt milliárd euróba fog kerülni az államnak. A számvevőszék mostani pontosítása szerint viszont a közkiadások 3.02 milliárd, az infrastrukturális kiadások pedig 3.63 milliárd euróra rúgnak. Ezek az adatok magukban foglalják az olyan örökölt projekteket is, mint például a Szajna úszásra való alkalmasságának biztosítása a nyílt vízi úszó- és triatlonversenyekre való felkészülés során, amelyek a nagyközönség számára is élvezhető fürdőhelyeket teremtettek – áll a jelentésben.
Az ötkarikás játékok helyi szervezőbizottsága különálló 4.4 milliárd eurós költségeit, amelyek 75 millió eurós többletet jelentettek, már korábban nyilvánosságra hozták. Ez a pénz szinte kizárólag magánfinanszírozásból és a Solideótól, az olimpiai építési projektek megvalósításáért felelős szervtől származott, amelyet részben államilag finanszíroztak. Bár a párizsi olimpia adókból és kereskedelmi tevékenységekből származó állami bevételeket generált, amelyek becslések szerint 293.6 millió eurót tettek ki, ez szinte elhanyagolható hatással volt a gazdaság növekedésére – állapították meg az ellenőrök.
„Az előnyök szerények voltak mind a felkészülési időszakban, mind a játékok alatt, mivel a rendszeres turizmus részben kiszorult. A közép- és hosszú távú gazdasági előnyök továbbra is bizonytalanok” – idézte a portál a számvevőszék dokumentumát. Az állami ellenőrök hangsúlyozták továbbá, hogy bár az infrastrukturális kiadásokat általában helyesen kezelték, a biztonsági kiadások költségvetésének folyamata különösen kiszámíthatatlannak bizonyult.
A francia belügyminisztérium azzal érvelt, hogy a játékok biztonsági költségeit – amelyek 1.44 milliárd eurós állami kiadást értek el – nehéz volt előre becsülni a Szajna-parti megnyitóünnepségre hozott példátlan városi biztonsági intézkedések és a megnövekedő fenyegetettségi szint miatt.