Mármint az Universum Box-Promotionnál, és persze napjaink profi bokszának egyik „legsűrűbb” kategóriájában. A 12 menetben aratott, már-már megszégyenítően egyhangú pontozással kivívott siker (120:108, 118:110 és 116:112 a három pontozónál) egyszersmind szertefoszlatta azt a tévhitet, hogy a hamburgi istálló mindenáron német világbajnokot akar – a ZDF nézettségi mutatóinak feltornázása céljából –, s hogy Zsolt csak akkor nyerheti meg az oberhauseni derbit, ha kiüti ellenfelét.
Nem ütötte, de villámgyors balegyeneseivel olyan szinten tette nevetségessé, hogy még maga Ulrich is elismerte veresége jogosságát: „Megemelem a kalapom Zsolt előtt. Rakéták vannak a kesztyűjében…” – jelentette ki a berlini még a szorítóban, profi karrierje harmadik vereségét követően.
Maga Klaus-Peter Kohl, a rendező promóciós iroda tulajdonosa – Erdei és Ulrich főnöke – a sajtóértekezleten így felelt a Nemzeti Sport felvetésére, miszerint előzőleg Németországban és Magyarországon is az a szóbeszéd járta: Ulrichnak „kell” nyernie a háziderbit, a címvédő vereségre ítéltetett.
„Ez abszolút marhaság, nekünk egyetlen kérdés eldöntése állt érdekünkben: ki a legjobb félnehézsúlyú a világon, s ezzel együtt az Universumnál. Most már tudjuk a választ, ha eddig nem tudtuk volna. Zsolt óriásit lépett előre ismertségben, ezt a meccset nem néhány százezren látták Németországban, hanem több millióan. Mindezt azoknak üzenem, akik azt firtatták, van-e egyáltalán értelme egy ilyen házimeccsnek az Universum szempontjából. Már hogyne lenne! Zsolt még jobb, még ismertebb bokszoló lett, s egy promóternek – ez volnék én – mi más is lehetne a célja?”
Kohl – aki barátságosan átölelte, s meg is paskolta Erdei vállát – arra is kitért, hogy most már a címegyesítés lehet a következő lépcsőfok Zsolt hibátlan (25-0) pályafutásában.
„Az Universum szemszögéből Fabrice Tiozzo az ideális ellenfél. A francia bokszoló volt az, aki másfél éve, Hamburgban pontot tett Dariusz Michalczewski karrierje végére, ismert és kedvelt sportember Németországban. A minap sikerrel tért vissza a szorítóba, s ha visszaveszi az őt jogosan megillető WBA-világbajnoki övet az olasz Silvio Brancótól, az ideiglenes világbajnoktól, elviekben semmi sem állhat egy Erdei–Tiozzo meccs útjába.”
A teljes cikk a Nemzeti Sport hétfői számában olvasható.