Gasperini nagyon hamar kellemetlen helyzetbe hozta magát, gyakorlatilag az első fordulóban megbuktatta a projektjét. Ennek tetejében megint rajtuk röhög a focitársadalom, hogy egy végig dolgozott nyárral a hátunk mögött kikaptunk a papíron még nálunk is nagyobb szarban lévő Palermótól. Egészen átláthatatlan sötét fellegek érkeztek.Gasperini nagyon hamar kellemetlen helyzetbe hozta magát, gyakorlatilag az első fordulóban megbuktatta a projektjét. Ennek tetejében megint rajtuk röhög a focitársadalom, hogy egy végig dolgozott nyárral a hátunk mögött kikaptunk a papíron még nálunk is nagyobb szarban lévő Palermótól. Egészen átláthatatlan sötét fellegek érkeztek.
Gasperini úgy erőlteti ezt a 3-4-3-at a csapatra, mint debil gyerek négyzet alakú csatlakozót a kör alakú bemenetbe. Napnál is világosabb volt, hogy nem alkalmas rá a keret. A támadójáték még úgy ahogy oké, mert a játékosaink vannak annyira sokoldalúak, hogy testidegen helyzetből is képesek kikaparni a gesztenyét. De miért akarunk saját magunknak rosszat, miért játszatunk valakit olyan helyen ahol nem tudja a maximumot hozni?
Zaratét elhoztuk, hogy legyen szélsője Gasperininek, akit fél óra játék után lehozott és bedobta Sneijdert, pedig alig várta, hogy valamilyen okkal a padra ültethesse. Sneijder mindenhonnan szórta a jobbnál jobb labdákat, lyukra futásos passzokat, lehetett vele összejátszani. Úgy néz ki, Gasperini elképzelése a játékról igencsak a futás körül összpontosul, ugyanis ennek a rendszernek az alapvetése, hogy a széleken a támadószekcióban és a középpályán is mindenki csak fut, mint az örültek. Valószínűleg Nagatomo ezért kezdett Obi helyén, kb. addig nem is történt semmi azon az oldalon, amíg a kis japán a pályán volt.
A védelem továbbra is hullagyenge, ideig-óráig tudtuk tartani a frontot, de az első gólnál megint senki nem tudta, hogy mit kéne csinálni. Egyébként a többi gólnál szerencsénk sem volt. A második gólnál az ember ad hoc jelleggel lőtte előre labdát, nem nevezhető tudatos akciónak, meg is lepett minket. A másik két gól meg két távoli lövés. Bár az is ciki, hogy Miccoli háromszor, négyszer is próbálkozik kb. ugyanolyan távolságról. A negyedik gólnál meg Julio Cesar óriásit hibázott, kezd egyre több lenni az ilyenekből, ébresztő.
A védekezést Gasperini nagyon feltolta, a védelem túl öreg a versenyfutásokhoz, már tavaly is az volt, Benitez is ezzel operált egy darabig. Egy darabig tudtuk kontrollálni a dolgot, de jöttek az elkerülhetetlen faultok, az egyikből Samuel megúszott egy pirosat, közben meg Miccoli gyakorolhatott szabikat rúgni, ennek következtében az utolsó már be is talált. Kicsit el is cserélte magát, ugyanis nem Alvarezt kellett volna hozni, hanem Pazzinit Milito helyére és lehetett volna belődözni a labdákat, és akkor talán a lekontrázás sem történik Cambiassóval. Ettől függetlenül Alvarez jól mozgott, de nem rá lett volna szükség. A széleket jól bontotta Jonathan és Obi is, mindkettő többször is egészen mélyre jutott az ellenfél védelmében önerőből, de az utolsó jó megoldások mindig hiányoztak. Egyébként meg voltak a helyzeteink, akár a meccset is behúzhattuk volna, de szerencsénk sem volt. Tipikus ostoba, szervezetlen csapat lettünk, akik ha kitámadnak, tuti kivégzik őket. Ahogy előnyben sem tudunk játszani, kétszer is vezettünk, nekünk kellett volna kontrázni, nem a Palermónak lendületből verni minket.
Az a szomorú, hogy közben tele vagyunk remek játékosokkal, de felesleges béklyókat kötünk rájuk. Jonathan remek volt, mikor kellett, meg tudta verni az emberét, alapvonalig cselezni magát és centerezni. Obi egyből lendületet adott az ő oldalának, Alvarez most jól húzogatott, Forlán pedig ha messze is van a csúcsformájától, szorgos, lelkes, hajt és sok mindenben használható. Milito duplázott, újra régi fényében, Sneijder pedig egyértelműen a csapat agya, mégis azzal kell kínlódniuk, hogy egy zavaros rendszernek megfeleljenek. A legeslegnagyobb problémánk az lehet, hogy Gasperini edzői ars poeticája bukott meg ma este, és hiába próbálja majd foltozni, a lényegen nem fog tudni változtatni. Egész nyáron együtt készültünk és 4 kapott góllal kezdjük a szezont, egy felforgatott és papíron gyengébb ellenfél ellen, ami akár lehetett volna több is. Most talán még nagyobb kátyúban vagyunk, mint tavaly Beniteznél. A spanyol ott bukott meg, hogy az edzésmódszereitől lesérült a fél csapat és állandóan tartalékosak voltunk és nem tudott ötletet vinni a játékba. Leonardo emocionálisan felrázta a társaságot, viszont szakmailag nem tudott segíteni a pályán lévőknek, Gasperini pedig olyat akar játszatni, amit a csapat nem fog tudni megtanulni. Ha az ősz mester nem tud váltani, akkor hatalmas bajban leszünk hamarosan ismét. Lehet Hiddinket és Capellót zaklatni reménytelenül januárban.