Guillermo Ochoa, a mexikói válogatott már-már legendás kapusa nyilatkozott eddigi pályafutásáról és további céljairól a La Gazzetta dello Sportnak.
A kor mennyiség-, nem minőségjelző. Ez a következtetés nem csupán Guillermo Ochoa teljesítményéből, hanem a La Gazzetta dello Sportnak adott interjújából is levonható. A 37 éves kapus a katari világbajnokságon is kitett magáért, nem rajta múlt, hogy a mexikói válogatott várakozáson alul teljesített. Januártól a Serie A-ban szereplő Salernitanát erősíti, ezzel kapcsolatban a milánói sportnapilap riportere nem hagyta ki a lehetőséget és rákérdezett: a világbajnokságokon rendre kiemelkedően védő Ochoa miért nem került topklubba az utóbbi évtizedben?
„Fontos megjegyeznem, hogy így is én vagyok az első mexikói kapus, aki Európában véd. A PSG-vel már szinte kész volt a megállapodásom 2011-ben, ám ételmérgezés miatt olyan anyagot mutattak ki a szervezetemben, amely doppingnak minősült. Mire tisztázódott az ügy, a párizsiak leigazolták Salvatore Sirigut, én pedig az Ajaccióhoz kerültem. A másik probléma, hogy a klubok nem akarják a keretük Európai Unión kívüli helyeit kapusra pazarolni.”
Természetesen szóba került élete és pályafutása fordulópontjának számító védése a 2014-es világbajnokságon.
„Van egy Neymar fejese előtti és utáni Ochoa. Utóbbit az egész világ ismeri, pedig én azelőtt is így játszottam. Nemcsak a védés nehézsége miatt ez a kedvencem, hanem mert a futball szívében, Brazíliában, a házigazda ellen mutattam be. Neymarhoz fogható játékos a szememben Lionel Messi és Ronaldinho. Amit ők tudnak a labdával, az kiszámíthatatlan, ők a legjobbak.”
Azóta az azték Ehecatl istenhez hasonlítják őt, amely időszakonként felbukkan és elűzi az esőt. Éppen úgy, ahogyan Ochoa tűnik fel négyévente, és az ellenfelek lövéseit hatástalanítja a vb-n. Ő saját magát inkább a január 28-án a 45. életévét betöltő Gianluigi Buffonhoz hasonlítaná, legalábbis a tekintetben, hogy meddig szeretné folytatni a pályafutását.
„Úgy érzem, harminchét évesen még rengeteg erőm van céljaim eléréséhez. A 2026-os, részben mexikói világbajnokságon mindenképpen ott akarok lenni. Nekem az már a hatodik tornám lenne, ennyi vébén még senki sem játszott, s akkor még csak negyvenegy éves leszek. Példaképem, Gianluigi Buffon nemrégiben a Giuseppe Meazza Stadionban védett kupameccsen, nekem is lehet ilyen hosszú pályafutásom. Nem adtam fel azt sem, hogy egyszer olyan klubban játsszak, amely kivívja a Bajnokok Ligája-szereplést.”