Az örökranglista alapján nem különösebben meglepő, hogy a Klagenfurt lett az EBEL győztese, elvégre immáron 29-szeres osztrák bajnok, azaz a saját rekordján javított. Ám az elmúlt két szezonban a Red Bull Salzburg vitte el az aranyérmet, úgyhogy összességében mégis kissé váratlan. Még úgy is, hogy az alapszakasz legjobbja is a KAC volt, hiszen a Salzburg tipikus playoff-csapat: a reguláris szezonban csak annyit teljesít, amennyi a rájátszásba jutáshoz szükséges, de aztán letarol mindenkit. Ezúttal is ez volt a séma, azzal az eltéréssel, hogy végül elmaradt a címvédés.
„Ez történelmi siker: a centenáriumunkat bajnoki címmel akartuk megünnepelni, és sikerült” – örvendezett Frimmel Egbert, a KAC elnöke a győztes hetedik mérkőzés után. Két nappal korábban nem volt ilyen jókedve: akkor 68 másodpercre járt a bajnoki elsőségtől a Klagenfurt, ám a Salzburg egyenlített, majd a hosszabbításban nyert, és kiharcolta az utolsó meccset is. De legalább otthon ünnepelhetett a KAC.
„Sok volt a sérültünk a rájátszásban. A Klagenfurt nagyon tapasztalt csapat: bár eljutottunk a hetedik meccsig, nem nagyon bízott bennünk senki. Az, hogy én lettem a legjobb játékos, csak fájdalomcsökkentő” – elemezgetett Tomas Koch, a Salzburg legjobbja, amihez rögtön hozzáfűzendő, hogy az egész szezonban a Red Bull dolgozott a legnagyobb – a másodosztályban és a juniorligában szereplőkkel együtt összesen több mint hetvenfős – kerettel. Köztük volt Kóger Dániel is, aki az EBEL végjátékáról már lemaradt, a juniorliga vesztes döntőjét játszotta végig, aztán csatlakozott a magyar válogatotthoz, de az ezüstérem neki is jár.