Azt írja az újság, újra támadt Kelemen Anna kutyája. A gazda az a szőke, agyonszilikonozott celeb (3 in 1; pocsékabb elegy nőben nemigen mixelhető), aki újabban azzal kerül a bulvárcímlapokra, hogy fékezhetetlen harci ebe hol nyugdíjas asszonyt nyomorít meg, hol kisgyerek karjába mar bele.
Zeusz mostanra nálunk boldogabb banánköztársaságokban is az örök vadászmezőkön riogatna, mifelénk azonban a hivatalok teszetoszasága miatt háborítatlanul garázdálkodhat. Bár a legutóbbi őrjöngése talán már a könyökvédősöknél is kiveri a biztosítékot (az áldozat egy 11 éves lány volt), ám mielőtt utolérné a megérdemelt végzet, talán érdemes lenne szájkosár nélkül megsétáltatni a honi kosárlabdázás tótumfaktumai között.
Nagyon úgy fest, másként nemigen lehet rendet vágni a sportágban. Menetrendszerűen megjött ugyanis a kosarasok havi baja, s naná, hogy megint a bírók robbantottak. Ez alkalommal amiatt tört ki belőlük a löttyös indulat, hogy az idény eleji sztrájkjukat lezáró előzetes egyezség egyik pontját semmibe vette a szövetség elnöksége: nem a Cziffra Mihály vezette stáb térhetett vissza a játékvezetői bizottság élére, hanem Szabó György lett a JB elnöke.
Sejtelmem sincs, miért csodálkoznak e sandaságon. S ez nem vicc. Elvégre Őszöd óta az inkorrektség, a pofátlan képmutatás erénnyé nemesedett mifelénk, mondhatnám, beépült nemzeti karakterünkbe.
Ugyanakkor lassan a játékvezetők izmozása is a Fásy-mulatóba illő geg lesz, elvégre jó néhányuk nemhogy a korábban követelt nyolcvanszázalékos díjemelést nem érdemli, a mutatott teljesítmények láttán nekik még nyolcvan forint honorárium is jelentős túlfizetés.
Miképpen elgondolkodtató, miért majd nyolcvanesztendős egykori bírót katapultálnak ily konokul a frontvonalba Cziffra Mihály személyében. S vajon miért nincs az ifjabb korosztályoknak egyetlen képviselőjük sem, aki vállalná – a többség akaratából – a JB irányítását.
Persze miért a körítés lenne különb e kiüresedő sportágban, amelyben a férfiszakág kiábrándítóan leírta magát a nemzetközi porondon, és immár a nők is csak időnként képesek kiemelni fejüket a hullámokból.
Téglánként kellene végre újjáépíteni az iparágat, helyette az egész kosárkupleráj rohad tovább – már ha ez még egyáltalán lehetséges. Jobban belegondolva, Zeusz valahol mégiscsak szerethető hungarikum.
Mert hát tény, hogy vérengző dög, de legalább a szemébe lehet mondani: „...ez mekkora állat!”
S még csak meg sem sértődik...
"