Talmácsi dobogós

Az esély matematikai volt, de mégiscsak esély. Talmácsi Gábornak meg kellett volna előznie Mike Di Megliót ahhoz, hogy életben tartsa reményét a vb-elsőségre, s erre néhány körön keresztül volt is sansza, végül azonban... De ne szaladjunk ennyire előre.

A szeles, trükkös Phillip Island-i pályán a rajt után összekavarodtak a sorok: Bradley Smith lőtt ki a lámpa szabad jelzésére, s úgy tűnt, meg is lóg a mezőnytől, amikor egyszer csak, senkitől sem zavartatva elesett. (A fiatal és sugárzóan tehetséges brittel kapcsolatos hír, hogy ő és Julian Simon alkotja majd jövőre Jorge Martínez nyolcadliteres csapatát – ők ketten veszik át Talmácsiék helyét.) A magyar versenyző rajtja jól sikerült, de még jobban az első két köre, csakhamar ott loholt az éllovas Di Meglio nyomában. Remekül elkerülték a bukásokat, s egymással vetélkedtek.

A volt és a leendő világbajnok. Vajon kettejük közül ezúttal ki kerekedik felül? Ez volt a kérdés.

Nem sokáig, mert Talmácsi Gábor néhány kör után a féktávokon lassúbb volt, egyre jobban lemaradt a francia mögött. („Nem bírtam tartani a tempóját a féktávokon, mert elfáradt a csuklóm” – mondta a magyar, akinek az indianapolisi viadal után műtötték meg a törött sajkacsontját.)

Di Meglio meglóg, hátulról pedig jönnek a trónkövetelők – többek között Stefan Bradl, aki eszelősen gyors, a motorja olyan robbanékony, hogy szinte állva hagyja az ellenfeleket, sajnos köztük Talmácsit is. A vége sem alakul azonban nyugodtan, hiszen Andrea Iannone is támad – többek között az ő előzgetéseinek is betudható, hogy Bradl viszonylag simán elhúz. Miközben a magyar és az olasz egymással van elfoglalva, a német a saját tempóját motorozza. Mögötte dúl a pozícióharc – az utolsó méterekig.

Az utolsó kanyarba Iannone fordul harmadikként, de Talmácsi az utolsó métereken megelőzi.

„Felmértem a helyzetet, és tudtam, hogy a motorom gyorsabb az övénél: ezt használtam ki, mivel a féktávokat nem bírtam. Nagy csata volt” – ismerte el Talma.

Közben a pálya egy másik pontján az újdonsült világbajnok ünnepel, túlzás lenne azt állítani, hogy eksztázisban, alighanem fel sem fogta még, hogy ő a nyolcadliteres géposztály új uralkodója. Húszévesen, öt világbajnoki futamgyőzelemmel (a mostanit is beleértve) a háta mögött. Tavaly 17. volt – ki fogadott volna akkor arra, hogy az idén a csúcsra ér?

Talmácsi részint boldog, hogy megtört az ausztrál átok (eddig egy hetedik hely volt a legjobbja), és pályafutása során 24. alkalommal ünnepelhetett a dobogón, másrészt viszont csalódott, hogy nem védheti meg a címét.

„Most már egyértelműen az ezüstérem a cél – abból még úgy sincs. Persze az sem lesz könnyű, hiszen Bradl iszonyú gyors motoron ül, de a könyökömből már kiszedték a varratot, és a csuklóm is egyre használhatóbb. Mindent megteszek, hogy sikerüljön, ráadásul az én pályáim következnek” – bizakodott Talmácsi.

Malajzia két, illetve Valencia három hét múlva.