Fotó: Farkas József (archív)
Szilágyi Áron, Nemcsik Zsolt, Lontay Balázs és Decsi Tamás világbajnokként utazik Pekingbe
Fotó: Farkas József (archív)
Szilágyi Áron, Nemcsik Zsolt, Lontay Balázs és Decsi Tamás világbajnokként utazik Pekingbe
FÉRFI KARDCSAPATOK OLIMPIAI ÉRMESEI 1988–TÓL
1988, Szöul |
1.Magyarország |
2. Oroszország |
3.Franciaország |
1992, Barcelona |
1. Független Államok Közössége |
2. Magyarország |
3. Franciaország |
1996, Atlanta |
1. Oroszország |
2. Magyarország |
3. Olaszország |
2000, Sydney |
1. Oroszország |
2. Franciaország |
3. Németország |
2004, Athén |
1. Franciaország |
2. Olaszország |
3. Oroszország |
A szakág 1908 óta íródó ötkarikás történetében 1988-ig a férfi kardcsapatok versenyében 10 magyar és 4 szovjet aranyérem született. E két válogatott mellett addig csak az olaszok lettek olimpiai bajnokok – négyszer is –, akik megnyerték az 1984-es olimpiát, amelyen bojkott miatt a másik két csapat nem vett részt. Szöul után a szovjetek „utódai” átvették az irányítást, Barcelonában és Atlantában is nyertek.
„A magyar–orosz párharc a vívásban olyan, mint egy Fradi–MTK fociban: örökrangadó… – mondja Nemcsik Zsolt világbajnok, olimpiai ezüstérmes kardozónk. Hagyományai vannak, és akkor is különleges csata, ha éppen nincsenek csúcsformában a felek.”
Az örökrangadóra legutóbb 2000-ben Sydneyben került sor került, ahol az orosz csapat már a negyeddöntőben legyőzte a mieinket.
Athénban olyan történt, ami addig ritkán a kardvívás olimpiai történetében: a magyarok és az oroszok is letértek a döntőbe vezető útról, így a franciák és az olaszok vívtak az aranyért.
„A versenyek után egy szórakozóhelyen, mit szépítsem, egy kocsmában futottunk össze az oroszok világklasszisával, Sztanyiszlav Pozdnyakovval – eleveníti fel tréfásan az athéni emlékeket Nemcsik. – Azt mondta, tele van a hócipője a vívással, és abbahagyja az egészet. Annyira mégsem lehetett elege, mert legnagyobb bosszúságomra nem vonult vissza…”
Akárcsak Nemcsik, Pozdnyakov is ott lesz Pekingben, de közel sem biztos, hogy a két nemzet vívói dominálnak majd a kínai fővárosban.
A mieink a legjobb négy közé jutásért ismét az Egyesült Állomok kardozóival mérkőzhetnek, akárcsak négy éve. A további hasonlóságokra azonban nem tartunk igényt, hiszen akkor az amerikaiak hatalmas meglepetésre legyőzték Nemcsikéket.
Azóta folyamatosan cserélődtek a magyar csapat tagjai, 2005-ben Decsi Tamás, 2006-ban Lontay Balázs, egy évvel később a juniorkorú Szilágyi Áron „épült be”. Nem is rosszul, hiszen a 2007-es vb-elődöntőben az ő parádés vívása is kellett a Pozdnyakovval felálló oroszok legyőzéséhez. Az újjáalakult csapat pedig nagyot alkotott, hiszen világbajnok lett.
Az állandóságot a csapatban a 31. születésnapját éppen Pekingben ünneplő Nemcsik jelenti, aki szerint Egyiptom kivételével mindegyik résztvevő jelentős erőt képvisel, így senkit sem lehet félvállról venni.
A három nagy esélyes persze a világranglista első három helyezettje: Franciaország, Magyarország, Oroszország. Úgy is írhatnánk, hogy az előző három világbajnokság győztese az aranyérem legfőbb várományosa, vagyis Magyarország, Franciaország és Oroszország.
Ez utóbbi sorrendet elfogadnánk a pekingi olimpia végeredményeként is…