Rájátsz(adoz)ás

Szerdán megkezdődik a férfi kosárlabda-bajnokság rájátszása. Tizenkét nappal az alapszakasz befejezése után. Az ember csak fogja a fejét, pedig legszívesebben a falba verné. Mit pihentek ki a játékosok majdnem két héten keresztül? Az október 6. és április 18. közé eső hat és fél hónap leforgása alatt lejátszott 26 bajnoki meccs fáradalmait? Átlagban 7.4 naponta léptek pályára „gladiátoraink”, ha nem számítjuk azt a néhány Magyar Kupa-mérkőzést.

Tudom, enyhe demagógia lenne most az NBA-vel párhuzamot vonni, de érdekes: ott egy hónappal rövidebb az alapszakasz, viszont nyolcvankét forduló sűrűsödik bele a 165 napba. Minden második napon meccs, hétfőn Bostonban, szerdán Los Angelesben, pénteken Chicagóban vagy megfordítva… És bírják. Azt is, hogy háromnapos szünet után beindult a playoff. Nálunk?

Az elmúlt két hétben boldog-boldogtalan hazautazott Belgrádba, az Egyesült Államokba vagy az ördög tudja, hová. Holott ha tíz nappal korábban fejeződne be a szezon, akkor mindenki korábban mehetne el nyaralni, feltöltődne a nyár végi Eb-selejtezőre, s – nem mellékesen – talán kevesebb pénzbe kerülnének a légiósok. Hétfőn vettem egy nagy levegőt, és megkérdeztem a szövetség egyik csúcsvezetőjét: miért e 12 napos szerencsétlenkedés? Először azt mondta, fogalma sincs, aztán felderengett neki, hogy a múlt hét végén rendezték meg az egyetemi bajnokság döntőjét…

Meglehet, véletlen egybeesés, hogy éppen kedd délután jelentette be dr. Ruttner György, az MKOSZ elnökségi tagja, jogi tudora, hogy a szövetség alapszabály-ellenes működése miatt felfüggeszti tagságát. Tudniillik a játékvezetői bizottság elnöke jelöli ki a bajnoki meccsek ellenőreit – miként a bírókat is –, miközben az alapokmány a versenybizottság elnökének adja a jogosítványt. Mintha egy bírósági ügy fellebbezését ugyanaz a bíró tárgyalná, aki az elsőfokú ítéletet meghozta. Nonszensz, nem? Mindenesetre jellemző…