Újabb rontott meccslabda

Március 29. óta vasárnap már harmadszor bővülhetett volna Dzsudzsák Balázs nevével az elmúlt két évtized során Hollandiában bajnoki címet szerző magyar labdarúgók listája, de továbbra is csak Fischer Pálnak (1990), Kiprich Józsefnek (1992) és Fehér Csabának (2005, 2007) van aranyérme az Eredivisie-ből. A PSV ugyanis a harmadik „meccslabdát” is elhibázta, egyúttal az első olyat, amikor csak saját magától függött a sorsa. Az előző két mérkőzésén (NEC 0–0, Heracles 2–0) az Ajax botlására is szüksége lett volna, de az amszterdamiak nem tettek szívességet (Heerenveen 4–2, De Graafschap 4–1), így aztán matematikai reményeik még vasárnap délután is éltek. Sőt még mindig élnek, dacára annak, hogy nem léptek pályára, miután nézőtéri tűz miatt elmaradt a Groningen elleni bajnokijuk. (A meccs előtt bedobált papírok gyulladtak ki, a tűz átterjedt a lelátóra is, néhány játékos kisebb füstmérgezést kapott, így értelmetlen lett volna játszani.)

A Twente ugyanis azzal kedveskedett az Ajaxnak, hogy elvett egy pontot a PSV-től, amely így az utolsó fordulóban nem kaphat ki Arnhemben a Vitesse-től, ha el akarja kerülni a számolgatást. Csak éppen az ilyen helyzetekből inkább a hátulról érkező csapat szokott befutni, ráadásul a Vitesse-nek az UEFA-kupa-rájátszást érő kilencedik hely megszerzéséért nyernie kellene, miközben az Ajax két következő riválisának (Groningen, Heracles) szinte minden mindegy.

Mi több, a PSV-nek még az egy pontért is hálát kell adnia, hiszen a

Twente vezetett (Gomes kapus óriási hibáját Blaise N’Kufo használta ki), és ha Sander Boschker kapus nem nézi el Jefferson Farfán 20 méterről elindított lövését, talán reggelig sem szerez gólt a hazai csapat.

Hiába játszott kiválóan Dzsudzsák Balázs, az éllovas kevés lehetőségét is eltékozolta.

„Talán az volt a baj, hogy túlságosan is meg akartuk nyerni a mérkőzést – mondta a találkozó után Sef Vergoossen, a PSV edzője. – Próbálok mentségeket keresni, de szerintem felesleges, ha az ember azt látja, milyen elszántan játszik a csapata. Hihetetlen körülmények között kaptunk gólt, úgy, ahogyan a rémálmaimban szoktunk. Sajnos a szerencse most nem a mi oldalunkon állt.”