Csak az első negyedben hasonlított bajnoki elődöntőre a találkozó...
Az ülőhelyek fele is éppen hogy csak megtelt a BSE elleni meccsre Sopronban, pedig bajnoki elődöntőt rendeztek szerdán az MKB-Arénában. Hangulat tehát nem nagyon volt a csarnokban – legalábbis a találkozó elején, amikor még játék sem igen. Az a néhány száz szurkoló, aki kijött, kizárólag a hibák miatt hördült fel néha a nyitó negyedben, amelyben kissé lagymatagon védekeztek az együttesek.
Nem úgy a folytatásban az – egyébként a mellhártyagyulladása miatt Horváth Zsuzsannát pihentető – újdonsült kupagyőztes, amely a második játékrészben robbantott. Károlyi Andrea két hárompontosa adta meg az alaphangot, aztán a társak is csatlakoztak, miután az első tíz percben épp az volt az egyik legnagyobb hiba soproni részről, hogy tűz egyedül az Európa-klasszis centerben, Ivana Matovicsban volt. Innentől kezdve mindenkiben.
Az első kisszünet végeztével ugyanis hengereltek a soproniak, akik egyáltalán nem elégedtek meg azzal, hogy már a félidőben a zsebükben volt a győzelem, hiszen az amúgy is kötelező volt számukra. A vendég városmajoriak ezzel szemben túlzottan korán feladták a meccset: mindenki többet várt az előző idény bronzérmesétől. Talán az vette el a BSE kedvét, hogy két kosárlabdázója is balszerencsésen került ki egy-egy ütközésből, Kosjár Katalint, majd Papp Krisztinát is le kellett támogatni a pályáról.
A harmadik negyedben, 58–29-nél már duplaannyi pont állt az MKB-Euroleasing neve mellett az eredményjelzőn, mint amennyit ellenfele addig elért, és ez nem utoljára fordult elő a mérkőzésen. A szellemesen játszó pályaválasztó ekkor már szinte azt csinált a pályán, amit akart, egymást követték szebbnél szebb akciói. Pörgött az oktatófilm, amit egy szurkoló a következőképpen kommentált a lelátóról: „Szerintem a negyedik negyedet már ne is játsszák le!
Igaza volt, a vendégeknek egyenesen kínszenvedés volt. De talán szombaton hazai környezetben csak jobban csipkedi majd magát a büntetőket hibátlanul dobó BSE.