Mindkét érem bronz maradt

Vágólapra másolva!

2006.07.22. 00:26

Címkék

Orosz ökölvívóval bokszolni bármely világverseny elődöntőjében – nem sok jót jelent. Sohasem volt leányálom – akkor sem, amikor még Szovjetuniónak hívták a világ legnagyobb országát -, amióta viszont Eduard Huszainovnak hívják az európai szövetség, az EABA elnökét, még kevesebb az esély más országbeli bunyósnak. Egészen pontosan a nullával egyenlő. Bedák Zsoltnak és Káté Gyulának sem volt sansza pénteken – és nem azért, mintha gyenge bokszolók lennének…

Czeglédi Zsolt

Bedák Zsolt Eb-bronzzal búcsúzott az amatôröktôl

Czeglédi Zsolt

Bedák Zsolt Eb-bronzzal búcsúzott az amatôröktôl

A fenti eszmefuttatással még véletlenül sem szeretném azt sugallni, hogy a néhány hónappal ezelőtt megválasztott elnök megkívánná a pontozóktól, hogy orosz honfitársait favorizálják. Sőt ellenkezőleg. Az igazodás kényszere – meglehet, rossz, múltbeli beidegződések alapján – azonban szigorúan dolgozik, s mindez, párosulva azzal, hogy az oroszok valóban klasszissal kiemelkednek az európai mezőnyből, csuda dolgokat produkál.

Például azt, hogy mind a tizenegy orosz bejutott az elődöntőbe, s onnan a fináléba! Mindez alighanem példa nélküli a sportág történetében, s a formákat látva az sem kizárható, hogy csupán egyetlen ország himnuszát játszszák el a vasárnapi döntők után.

Czeglédi Zsolt

Káté Gyulát leléptették az elôdöntôben, de így sem lehet rá panaszunk

Bedák Zsolt az ötödik párban lépett szorítóba, és remekül megállta a helyét. Még akkor is, ha a hivatalos végeredmény nem ezt sejteti. Ugyanis a harmadik menetben összejött a húszpontos különbség, legalábbis a pontozóknál, s a magyar bajnokot technikai döntő fölény miatt leléptették.

„Nincs is már kedvem értékelni a látottakat, odahaza úgysem hinnék el, amit mondok, azt hinnék, elfogult vagyok. Pedig szó sincs ilyesmiről. A második menetben Zsolt nyolc teljesen tiszta ütését nem nyomták be, ugyanakkor Alijevnek minden piszkálását ponttal honorálták. Félre ne értse senki: jobb volt az orosz, nyert volna pontozással, de szó sem volt technikai döntő fölényről! Meggyőződésem, hogy az oroszok minden aranyérmet be akarnak seperni, s ezzel történelmet írni!” Ez tört ki idősb Balzsay Károly szövetségi kapitányból, s erre tökéletesen rímel Bedák kispesti klubedzőjének, Szántó Imrének a véleménye:

„Mit mondjak? Nekünk nem jött jól, hogy Huszainov lett az EABA elnöke. Nélküle is rettenetesen jók az oroszok, hát még úgy, hogy a legfontosabb sportdiplomáciai pozíciót is elfoglalták! Zsolt kikapott, de nem döntő fölénnyel. Kár, hogy így ért véget amatőr pályafutása. Persze a bronz is érem, s ez remek eredmény. Most már csak az kell, hogy aláírják a szerződést az Universumnál…”

Kátéra egyelőre nem vár profi szerződés, pedig tudása alapján ő is rászolgálna. Miként arra is, hogy lojálisabbak legyenek hozzá a pontozók. Az ugyanis nem igaz, hogy ellenfele, az orosz – nekünk már csak ők jutnak… – Komiszarov tíz ponttal vezetett ellene, amikor a negyedik menetben leléptették a magyar vb- és Eb-bronzérmest. A pontozólapokon azonban ez állt, igaz, Káténak felrepedt a szemöldöke, ez jelentette a meccs idő előtti befejezését.

Gladiátorok a janicsáriskolából

Csötönyi Sándor, a MÖSZ elnöke, az EABA első alelnöke némiképp fájdalmas realizmussal vette tudomásul a plovdivi Eb fejleményeit.

„Nincs mese, nem lehet konkurálni a volt Szovjetunió tagországaiból érkezett ökölvívókkal, s közülük is első helyen az oroszokkal. Olyan bentlakásos sportiskolai rendszer működik ezekben az országokban, amelyek hétéves kortól az érettségiig, sőt egyes esetekben a testnevelési főiskola befejezéséig afféle janicsáriskolában nevelik a tehetségeket. Nem tízesével, hanem ezrével. A minőség és a mennyiség is nyomasztó. Olyannyira, hogy még külföldre is jut az orosz klasszisokból. Akik odahaza csak a második-harmadik helyet tudják megszerezni, s ekként nem jutnak ki a világversenyekre, azok elmennek Németországba, Bulgáriába, a délszláv államokba, és honosíttatják magukat. Itt, Plovdivban a volt szovjeteken és a házigazda bolgárokon kívül egyedül az olasz Pinto tudta beverekedni magát a döntőbe. Ilyen körülmények között büszkének kell lennünk a két bronzéremre, amivel megismételtük 2004-es, pulai mérlegünket. Mindenesetre a hat negyeddöntős hely azt bizonyítja, nem egy-két bokszolóból áll a magyar válogatott.”

A döntőket vasárnap rendezik.

36. Európa-bajnokság, Plovdiv
Elődöntők
48 kg: Veli (macedón)–Pinto (olasz) p. gy. (39–47), Ajrapetjan (orosz)–Danieljan (örmény) df. a 3. m-ben.
51 kg: Thomas (francia)–Mammadov (azeri) p. gy. (33–51), Balaksin (orosz)–Vankejev (fehérorosz) p. gy. (28–9).
54 kg: Alijev (orosz)–Bedák Zsolt df. a 3. m-ben, Ahmeti (horvát)–Dalakliev (bolgár) feladás a 2. m-ben.
57 kg: Smith (angol)–Szelimov (orosz) df. a 2. m-ben, Imranov (azeri)–Sajdulin (bolgár) p. gy. (37–26).
60 kg: Javahjan (örmény)–Szafaranyanc (fehérorosz) p. gy. (25–16.), Tiscsenko (orosz)–Kljucsko (ukrán) p. gy. (42–29).
64 kg: Káté Gyula–Komiszarov (orosz) sérülés miatt leléptetés a 4. m-ben, Ionut (román)–Georgiev (bolgár) p. gy. (18–31).
69 kg: Sztreckij (ukrán)–Balanov (orosz) p. gy. (11–31), Genov (bolgár)–Zsvanija (grúz) p. gy. (26–19).
75 kg: Bajlarov (azeri)–Mhura (skót) p. gy. (23–18), Korobov (orosz)–Uszik (ukrán) df. a 3. m-ben.
81 kg: Beterbijev (orosz)–Egan (ír) df. a 2. m-ben, Bejenaru (román)–Szillah (ukrán) df. a 3. m-ben.
91 kg: Povernov (német)–Romancsuk (orosz) df. a 3. m-ben, Alizade (azeri)–Pojacika (ukrán) fa. a 4. m-ben.
+91 kg: Helenius (finn)–Günebakan (török) df. a 2. m-ben, Timurzijev (orosz)–Pulev (bolgár) df. a 3. m-ben.