Sokmilliós befektetés hosszú távra

Rangos társadalmi esemény, fontos üzleti találkozó vagy világszínvonalú sportverseny? Esetleg mindhárom? Ezen morfondírozunk, miközben az igazodási pontként szolgáló benzinkútnál, Tatabányán túl, de még Tatán innen lekanyarodunk az M1-es sztrádáról. Abban viszont biztosak vagyunk, hogy az autósok túlnyomó többségének, miközben az enyhe emelkedőn éppen beletaposnak a gázpedálba, fogalmuk sincs arról, milyen kis meseország mellett száguldanak el.

Elvben 65 millióan láthatják a versenyt

"Jó egy évtizede ez teljesen elhanyagolt, privatizálásra váró terület volt" – idézi fel a közelmúltat Bábos Réka, az Old Lake klubigazgatója. Valamikor persze nem így volt, az Esterházyak grófi birtokán pezsgett az élet, csak aztán nagyot fordult a világ. "Tata város 1982-es általános rendezési tervében már mezőgazdasági célra is hasznosíthatatlan területként szerepelt, és ekkor felvetődött az ötlet, hogy golfpályát kellene itt létesíteni. Pénz persze nagyon sokáig nem volt rá" – tudjuk meg, végül miért csak 1998-ban nyílt meg a klub. Amikor aztán Gyulai Márton sajtófőnök kis golfjárművén járunk egyet a pályán – mellesleg éppen olyan merészen tekeri a kereket, ahogyan a magyar négyesbob-válogatott kormányosától egyébként is várnánk –, felmérhetjük, hogy néhány év alatt is lehet csodát tenni. A lyukak körüli területek tökéletes simaságúra nyírva, az összekötő utak frissen aszfaltozva, arborétumot idéző flóra mindenfelé, szinte fáj belegondolni, hogy ezt a gyepet több százan tapossák nap mint nap. S ami nem mellékes: a LET igényes szakértői szerint a pálya minden szempontból alkalmas egy profiverseny megrendezésére!
"Körülbelül ötvenmillió forintba került csak az, hogy előkészítettük a pályát erre a versenyre" – ezt már Szórád József, a klub elnöke mondja. Irodájában éppen véget ért a háromtagú kommunikációs agytröszt egyeztetése, amelyre egy angol televíziós stáb is bekíváncsiskodott. Az ő munkájuk sem két fillérbe kerül: az a 47 perces tatai verseny-összefoglaló, amelyet a jövő héten elvben 147 televíziós társaság 65 millió nézője tekinthet meg, szintén a szervezők költségeit növeli – azaz jogdíjak helyett még mindig a pályaköltség nélkül is körülbelül 200 milliós kiadási oldalnál járunk. Megéri mindez?

A pályafutásuk során a legtöbb pénzt kereső hölgy golfozók
Amerikai körverseny (LPGA)
Annika Sörenstam (svéd) 14 589 528
Karrie Webb (ausztrál) 9 946 911
Juli Inkster (amerikai) 9 090 906
Meg Mallon (amerikai) 8 196 278
Beth Daniel (amerikai) 8 052 221
Pak Sze Ri (dél-koreai) 7 868 246
Betsy King (amerikai) 7 611 541
Rosie Jones (amerikai) 7 572 666
Dottie Pepper (amerikai) 6 824 353
Laura Davies (angol) 6 744 482
A pénzdíjakat amerikai dollárban tüntettük fel
(1 dollár=202 forint). Zárás: 2004. július 11.
forrás: www.lpga.com ---- Bábos Rékától már tudjuk, hogy az idei verseny – az Old Lake három esztendőre kapta meg a rendezés jogát – nem profitorientált, még ha a cél az is, hogy sikerüljön nullszaldósra kihozni. "Magyarországon a golfsport alapinfrastruktúrája adva van, a feladat inkább az, hogy a magyar golfot bevigyük a nemzetközi vérkeringésbe – magyarázza Szórád úr. – Ez nem kétnapos folyamat, úgyhogy olyan szponzorokat kellett keresnünk, akik hosszú távú befektetésekben gondolkodnak. Magyarországon ez manapság nem egyszerű, de úgy érzem, nekünk sikerült."
A későbbi megtérülést illetően elsősorban a turizmushoz kapcsolódó üzletágakat érdemes vizsgálni, hiszen ugyanúgy, mint például a Formula–1, a golf is jelentős idegenforgalmat generál – nem véletlen, hogy a Magyar Turizmus Rt. is a verseny támogatói között szerepel. Szemben az F1 jelentős jegybevételével és a koncentráltan is megjelenő idegenforgalmi jövedelemmel, a golfturizmus szélesebb idősávban hoz pénzt, és nem kizárólag a tataiak kasszájába. "Kevés pálya mondhatja el magáról Európában, hogy ilyen szintű esemény házigazdája. Márpedig a golfozni és utazni is szerető emberek szemében ez fontos tényező" – beszél a tataiak kétségtelen helyzeti előnyéről Szórád úr, de hozzáteszi: aki egyszer felfedez egy magyarországi golfozási lehetőséget, minden bizonnyal igyekszik felkutatni a többit is. Nem mellékes, hogy szakmai berkekben a golfturizmust a minőségi turizmus kategóriájába sorolják, azaz aki golfozni jön, legalább három éjszakát tölt az országban.

S ha már itt tartunk: a hazai golfberkekben az a hír járja, hogy Tata előnyt élvezett a többi klubbal szemben a verseny odaítélésekor, és az ebből fakadó belső villongások is közrejátszottak abban, hogy Szórád József a télen lemondott a golfszövetség elnöki posztjáról. "A szövetséggel nagyon fontos dolgokat értünk el, például sokat tettünk az utánpótlás fejlesztéséért, de az utolsó időkben parttalan vitákba bonyolódtunk, ami a hatékonyság rovására ment. Márpedig én mindig a lehető leghatékonyabban szeretek dolgozni – világítja meg búcsúja hátterét a ma a MOL Rt. egyik ügyvezető igazgatójaként dolgozó klubelnök. – A befolyásomról pedig annyit, hogy valóban régóta dolgozom az üzleti életben, ahol a kapcsolatok nagyon sokat számítanak, de azt még én sem tudom elérni, hogy az európai körverseny változtasson döntéshozatali gyakorlatán, és ne szakmai érvek alapján határozza meg, hol rendezzen versenyt. Értelemszerűen a tatai klubot is ők választották ki." Tata a megközelíthetőség, a szálláslehetőség és a pályaminőség hármas követelményrendszerében múlta felül a többi, egyébként szintén jó játékkörülményeket garantálni képes magyarországi helyszínt – egészíthetjük ezt ki a választási mechanizmust ismerők véleményével.

Egy-két év, és jönnek a magyarok

Lassan kifutunk a terjedelemből, de azt még ki kell derítenünk, miért jó ez a verseny a magyar golfnak, ha pillanatnyilag egyetlen olyan versenyzőnk sincs, aki tagja lehetne az ilyen viadalokon indulásra jogosult, nem is olyan szűk körnek. A magyar golfozók – például a többszörös bajnok Brúder Balázs és Kocsis Réka, aztán az egyre nagyobb számban felbukkanó tehetséges fiatalok, például Wilheim István, Pancsenkó Benjámin és ifj. Tóth János – most is ott vannak Tatán, caddie-ként ők kísérik a versenyzőket, viszik az ütőiket, segítenek nekik, amiben kérik, azaz ismerkednek a közeggel. "Biztos vagyok benne, hogy itt nem tart majd olyan hosszú ideig a részvétel kiharcolása, mint a Formula–1-ben. Egy-két éven belül lesz magyar a mezőnyben" – osztja meg velünk optimizmusát Szórád úr befejezésképpen.
Vasárnap még a külföldieké a porond, de biztatunk mindenkit, érdemes értük is leugrani Tatára. ---- "Ez a világ egyik legszebb golfpályája!" Bobby Jones, a két világháború közötti évtizedek ünnepelt amerikai golfozója állapította meg ezt két ütés között, a lába előtt heverő városban gyönyörködve, 1936-ban. Tudják, hol hangzott el ez? Nagyjából ott, ahol ma a budapesti Gyermekvasút – a volt Úttörővasút – Széchenyi-hegyi végállomása áll! És hol voltak már a Kezdetek! Akkoriban éppen a Magyar Golf Club megalapításának a 25. évfordulóját ülték meg…
Gróf Andrássy Géza 1902. december 13-án tartotta meg a sportág magyarországi ősbemutatóját a Lóversenypályán. Az első hazai pályát Tátralomnicon építették meg a sokoldalú sportember, Lauber Dezső tervei alapján – ha máshonnan nem, a nagyszerű pécsi kosarashölgyeknek otthont adó sportcsarnokról ismerős lehet a neve –, az első versenyt is ott, a Tátra Clubban rendezték meg 1909-ben. 1921-ben már készen volt a Széchenyi-hegyi pálya is, sőt 1926-ban magunkénak mondhattuk Európa legjobb női golfozóját is: ekkora értéke volt Szlávy Béláné 1926-os német bajnoki címének!
A második világháború nem tett túl nagy kárt a budai pályában, ám a politika kimondta a halálos ítéletet: a klubot, mint a Magyarországra akkreditált nyugati diplomaták kedvelt szórakozóhelyét, az imperializmus melegágyának bélyegezték, és egyik napról a másikra megszüntették. Szovjet radarállomás létesült a helyén. A hetvenes évek közepéig kimondani sem nagyon lehetett a sportág nevét, akkor azonban egy agrár-vegyészmérnök, Gáti Ferenc – furcsamód a szocialista Kubában szerzett élmények hatására – hozzálátott a feltámasztásához. A Szentendrei-szigeten, Kisorosziban alakult meg az első klub (1979), majd tíz év múlva – a gyeplabda-szövetségbeli szekció önállósulásával – létrejött az országos szövetség is.
A folyamatosságot talán a Szlávy család szimbolizálja a leginkább: az egykor világszerte megsüvegelt Szlávy Béláné fia, Tibor az újjáalapítás után hosszú éveken át a szövetség főtitkáraként dolgozott (nem mellesleg az ő kutatómunkájának is köszönhetjük eme összeállítást), az ő lánya, Barbara pedig a mai honi élmezőny egyik tehetséges képviselője. ---- Egy apró, lehetőleg gömbölyű tárgyat bottal beütni valami kis helyre – réges-régi ambíciója ez az emberiségnek! Noha a golfot brit játéknak tartják, a legújabb kutatások a róla szóló első írásos hivatkozást Hollandiából eredeztetik (1360). Aztán tényleg jöttek a britek, ha nem is az angolok, de a skótok.
Nagyon vázlatosan: 1457-ben még betiltották az egyre népszerűbb játékot Skóciában, mert "zavarta a hadgyakorlatokat", de a 16. és a 17. században már az uralkodók is belátták, a golfot bizony könnyű élvezni; 1744-ben Edinburghban megalakult az első golfklub, 1754-ben pedig létrejött a St. Andrews-i klub, amelyet 1897-től a golf szabályai fölött őrködő irányító testületnek ismernek el világszerte; a Royal and Ancient Golf Club első korszakos lépése a golfpálya 22 szakaszosról 18-asra csökkentése volt (1764); a sportág a 19. század közepétől kezdte meghódítani Angliát és az Egyesült Államokat, megjelent a brit birodalom szinte minden pontján, és persze új formájában visszatért a kontinentális Európába is; ma már egyértelműen az Egyesült Államok tekinthető a golfélet központjának.
A nemzetközi csúcsversenyeket a profi férfiak vívják. Minden kontinensnek megvan a maga körversenye, közülük az amerikai és az európai büszkélkedhet a legnagyobb presztízzsel – bár hozzá kell tenni, a sportág ázsiai fejlődése is lenyűgöző. A négy legfontosabb, úgynevezett Major verseny az áprilisi US Masters, a júniusi US Open, a júliusi (éppen ezekben a napokban zajló) British Open, valamint az augusztusi PGA Championship. Néhány esztendeje létezik az évi négy versenyből álló világbajnoki sorozat is. Sajátos, rendkívül népszerű és tekintélyes rendezvény az 1927 óta általában kétévente (legközelebb az idén szeptemberben) sorra kerülő Ryder-kupa, amelyen Európa és az Egyesült Államok válogatottja csap össze. ---- Könyvek tucatjai születtek eme ősrégi és külföldön népszerű sportágról, néhány sorban a lényeg lecsupaszításán túl többre nem vállalkozhatunk. Az alábbiakat szigorúan kedvcsinálónak szántuk.
A játék célja: Egy 42.7 milliméter átmérőjű, műanyagból és/vagy gumiból készült, tömör labda beütése a 102 milliméter átmérőjű lyukba – minél kevesebb ütésből. Egy játékos egy versenyen 14 ütőt használhat, ezek többek között a fej dőlésszögében és a nyél hosszúságában különböznek.
A pálya: 18 szakaszból áll, hossza általában 5.5-6.5 kilométer. Az egyes szakaszok nehézségi fokát úgy állapítják meg, hogy egy jó játékos hány ütésből tudná rajta az elütőhelytől a lyukba juttatni a labdát. Eszerint vannak par 3-as, par 4-es és par 5-ös szakaszok, hosszuk közelítőleg 120 és 500 méter közötti. A pályán természetes és mesterséges (homok- és víz-) akadályok nehezítik a játékot.
A minimális költségek: Pályára lépni csak alkalmassági vizsgával lehet, érdemes tehát tanulással kezdeni. 50 000 forintért már vehető tíz lecke, ugyanennyiből beszerezhető ütőkészlet is. 18 szakasznyi játékért Tatán hétköznap 8000, hétvégén 13 000 forintot kell fizetni.
Hol játszhatunk? Magyarországon teljes pályán Tatán kívül Bükfürdőn, Alcsútdoboz-Máriavölgyben, Hencsén és Gödön, ezenkívül adva van a gyakorlási lehetőség Diósdon, a budapesti Hajógyári-szigeten, Adyligeten, illetve Pécsett és Szegeden. ---- Öt birdie mellett ezúttal egy bogeyt is ütött Minea Blomqvist, de még így is növelte előnyét a tatai verseny második napján. A pénteken pályacsúcsot elérő 19 éves finn hölgynek egyre nagyobb az esélye arra, hogy ma győztessé avassák, és három év után az első újonc nyertes legyen a körversenyen.

ROBE DI KAPPA EURÓPAI NÔI KÖRVERSENY. OTP Bank Ladies Central European Open, Tata (a pénzdíj: 165 000 euró; a pálya: 5519 méter, 71 par). Az élcsoport a 2. forduló után: 1. Minea Blomqvist (finn) 129 ütés (62, 67), 2. Lundgreen (norvég) 133 (66, 67), Icher (francia) 133 (66, 67), Zackrisson (svéd) 133 (68, 65) és Kuosa (finn) 133 (68, 65)

Hamilton az élen Az amerikai Todd Hamilton péntek után szombaton is 67 ütéssel jutott túl a Royal Troon-golfpályán, így az élre állt a British Openen. Ám szoros az üldözőboly, vasárnap óriási izgalmak várhatóak, akár a Hamiltontól négy ütésre álló Tiger Woods is befuthat.

133. BRITISH OPEN, ROYAL TROON (a pálya: 6561 méter, 71 par). Az élcsoport a harmadik nap után: 1. Todd Hamilton (amerikai) 205 ütés (71, 67, 67), 2. Els (dél-afrikai) 206 (69, 69, 68), 3. Mickelson (amerikai) 207 (73, 66, 68), Goosen (dél-afrikai) 207 (69, 70, 68), Levet (francia) 207 (66, 70, 71) ---- Amerikai körverseny (PGA)
2003
Vijay Singh (fidzsi) 27 7 573 907
Tiger Woods (amerikai) 18 6 673 413
Davis Love III (amerikai) 23 6 081 896
2002
Tiger Woods 18 6 912 625
Phil Mickelson (amerikai) 26 4 311 971
Vijay Singh 28 3 756 563
2001
Tiger Woods 19 5 687 777
Phil Mickelson 23 4 403 883
David Toms (amerikai) 28 3 791 595
2000
Tiger Woods 20 9 188 321
Phil Mickelson 23 4 746 457
Ernie Els (dél-afrikai) 20 3 469 405
1999
Tiger Woods 21 6 616 585
David Duval (amerikai) 21 3 641 906
Davis Love III 23 2 475 328
A második oszlopban a versenyek számát, a harmadikban a begyűjtött pénzdíjat tüntettük fel, amerikai dollárban (1 dollár=202 forint)
Forrás: www.golfweb.com
Európai körverseny (EPGA)
2003
Ernie Els (dél-afrikai) 16 2 975 374
Darren Clarke (északír) 18 2 210 051
Padraig Harrington (ír) 20 1 555 623
2002
Retief Goosen (dél-afrikai) 22 2 360 127
Padraig Harrington 22 2 334 655
Ernie Els 16 2 251 708
2001
Retief Goosen 23 2 862 806
Padraig Harrington 22 2 090 165
Darren Clarke 23 1 988 055
2000
Lee Westwood (angol) 23 3 125 146
Darren Clarke 22 2 717 965
Ernie Els 11 2 017 247
1999
Colin Montgomerie (skót) 21 1 822 880
Lee Westwood 21 1 320 804
Sergio García (spanyol) 13 1 317 693