Richard Sainct szerint a siker titka, hogy ne hibázz

Vágólapra másolva!

2004.01.01. 21:33

Címkék

Richard Sainct semmit sem változott az utóbbi években. Ugyanaz a kölyökképű fiatalember maradt, korát talán csak évei számának gyarapodása jelzi (már elmúlt 33), no meg az, hogy két gyermek apukája. Az egyik, egy aprócska szőkeség a rajthoz is elkísérte, és nem nagyon akarta elengedni a nyakát. Mintha érezte volna, hogy messze megy, hogy hosszú ideig lesz távol. Sainct nyugodtan válaszolgatott a kérdésekre, de fél szemmel a gyermeket figyelte, gondolatban pedig talán már a marokkói vagy a mauritániai dűnék között járt. Nyerni jött a Dakarra. Feltett szándéka, hogy megszerezze a negyedik trófeáját (az előző hármat 1999-ben, 2000-ben és 2003-ban nyerte). De jól tudja, nem lesz könnyű dolga.

– Mit szól az idei útvonalhoz?
– Örülök, hogy visszatértünk a hagyományokhoz, szeretem ezeket az országokat, ezeket a szakaszokat. Nagyon jó versenynek ígérkezik a mostani.
– Nehezebbnek, mint a tavalyi?
– Mindenképpen, hiszen jóval hoszszabb, mint a legutóbbi volt. Vannak rendkívül hosszú napok, azoktól egy kicsit azért én is tartok.
– Három Dakar-győzelemmel és ilyen sok tapasztalattal a háta mögött?
– Igen. Persze a tapasztalat nagyon fontos a Dakaron, de nem ez a siker kulcsa.
– Hát akkor mi?
– Az, hogy hiba nélkül teljesítsd a versenyt. Hogy ne legyen technikai gondod, ne tévedj el, ne kockáztass túl sokat, és ne ess el.
– Megfogadott, kívánt valamit szilveszter éjjelén?
– A csapattal vacsoráztunk, ahogy szoktunk, nagyon jó volt a hangulat.
– De kívánt valamit?
– Igen, de nem mondom meg, mit.
– Babonás?
– Egy kicsit…
– Na jó, térjünk akkor vissza a versenyre. Kit tart a legnagyobb riválisának?
– Az a baj, hogy nemcsak egy nagy ellenfelem van, hanem jó néhány. Igazán könnyű dolgom lenne, ha csak egyvalakitől kellene tartanom, de itt van Cyril Despres, Fabrizio Meoni, Joan Roma, Alfie Cox és még sorolhatnám. Gyakorlatilag az összes gyári támogatású KTM-pilótával számolnom kell.
– Mennyit változott a motorja az elmúlt egy év alatt?
– Ugyanaz a gép, amit tavaly használtam.
– Tehát a győztes motor. Mit gondol, hány százalék esélye van az újabb sikerre?
– Ne kérdezze, mert nem tudom. Elégedett vagyok a felkészüléssel, és motivált is vagyok, talán jobban, mint valaha. De hogy mennyi esélyem van? Hát arról fogalmam sincs.