Kleinschmidt és a Touareg

A magyar versenyzők közül a legtöbb a második napra kapott időpontot, egyedül a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős az, amely az előkelő rajtszáma (219) miatt a legnagyobbakkal együtt mutatkozhat be a nagyközönség előtt. Ôk addig is, hogy ne unatkozzanak, szerveztek egy magyar prezentációt, aminek az volt a lényege, hogy finom magyar borokkal és magyar ételekkel kínálták a lelkes francia közönséget.
A többiek közben azon dolgoztak, hogy összegyűjtsék a regisztrációs kártyájukra a rengeteg pecsétet, ami az indulás feltétele, no meg, hogy megfeleljenek a technikai ellenőrzésen. Az egész úgy nézett ki, mint egy zsibvásár, azzal a különbséggel, hogy itt senki sem akart adni-venni, csak megfelelni.
A Palik László, Darázsi Gábor kettős jóformán egyszerre jutott át az ellenőrzésen a Liszi László, Maurer Péter duóval. Párhuzamosan vizsgálták az autóikat, Lisziéknél azzal töltöttek el sok időt, hogy mindenhová plombát rakjanak (abban a kategóriában, amelyben ők indulnak, szinte semmilyen alkatrészt sem lehet cserélni a verseny során), Palikéknál pedig a kötelező matricák elhelyezésével. Nem mintha olyan sok lenne a rendezői reklám, csak éppen a Bowlernek egészen különleges formája van. Az ajtaján például van egy légbeömlő nyílás (a féket hűti), amelynek redői miatt a matricázás a megszokott öt perc helyett legalább negyvenötöt vett igénybe. Az autó körül egyébként is mindig nagy volt a csődület, izgatta az emberek fantáziáját ez a fura kis szerkezet, ami bődületes erőt sugárzott.
A másik két autós párosunk késő este került sorra. Kis Sándor és Czeglédi Péter a gyögyörű, áramvonalas, az előző évihez képest belülről tökéletesen megújult Nissan Pick-Uppal, a Benyó Miklós, Maurer Péter duó pedig a szintén teljesen új Hyundai Terracannal, amely az utolsó pillanatban lett kész, és az utolsó pillanatban is érkezett meg Franciaországba. De megérkezett, és ez a lényeg.
A két motorosunk közül sajnos csak az egyikről szolgálhatunk jó hírrel. A második Dakarjára készülő Szilvási Péter simán átment minden vizsgálaton, Perepatics Richárdnak azonban problémái akadtak. Először is nem volt nála az érvényes vízumokkal ellátott útlevele (a párizsi hatóságok túl későn küldték vissza Magyarországra, úgyhogy csak később hozzák majd utána), és még egy papírja hiányzott. Persze, minden problémát meg lehet oldani, ha nagyon akarja az ember, és Perepaticsnak is van még egy napja erre, de tény, nem lesz könnyű dolga.
És akkor lássuk a külföldieket! A nagymenők, vagyis a gyári csapatok közül a Volkswagen és a BMW pilótáinak volt jelenésük kedden a Grande Halle D’Auvergne-ben. Luc Alphand a sikeres alpesi sízőből egyre sikeresebb autóversenyzővé válik, és rendkívül népszerű a hazájában. Az idén januárban ő volt az első olyan pilóta, aki dízel autóval szakaszt tudott nyerni. Most is erre készül, és most is a BMW volánja mögött. Az autón túl sok változtatás nem történt tavaly óta (a hírek szerint az anyagi háttérben tíz százalék a különbség a BMW és a Mitsubishi között – az utóbbi javára), viszont mindenen fejlesztettek egy kicsit. Pedig pestiesen szólva már egy évvel ezelőtt sem volt piskóta.
A VW viszont az újszülöttjét, a Touareget veti be az idei sivatagi show-n. A 2001-es győztes Jutta Kleinschmidt nagyon szereti a mutatós kis jószágot, azt mondja, a saját keze nyomát véli felfedezni egy-egy vonásában. Nem csoda, hiszen a kezdetektől figyelemmel kísérte az autó építését, és az elsők között tesztelte. Nem tudni, elég volt-e a két hét Marokkóban arra, hogy a kocsiról mindent megtudjon, ő azt mondja, az igazi teszt a Dakar lesz. Már alig várja a rajtot. És ezzel nincs egyedül.