Remekelt a hazai védelem

SZABÓ CSABASZABÓ CSABA
Vágólapra másolva!
2003.11.11. 19:14
Címkék
Az 1999-es bajnok a 2000-es győztes ellen. A liga legjobb támadósora a legkeményebb védelemmel szemben. A szezon kiemelkedően legeredményesebb szélső-elfogója a bajnokság legjobb védőjátékosával szemben.
Ezúttal a Kosok védelme mentette meg a hazaiak becsületét
Ezúttal a Kosok védelme mentette meg a hazaiak becsületét
Ezúttal a Kosok védelme mentette meg a hazaiak becsületét
Ezúttal a Kosok védelme mentette meg a hazaiak becsületét
Ezúttal a Kosok védelme mentette meg a hazaiak becsületét
Ezúttal a Kosok védelme mentette meg a hazaiak becsületét
Vasárnap este főműsoridőben került sor a 3 és a 4 évvel ezelőtti bajnok, azaz a Baltimore Ravens és a St. Louis Rams összecsapására. A mérkőzést a helyi sajtóban – nem is alaptalanul – a legjobb védelem és legjobb támadósor csatájaként harangozták be. A hazai Kosok csapatába 5 hét után visszatért a futósztár Marshall Faulk, míg a vendégek oldalán a legfőbb kérdés az volt, hogy az újonc irányító, Kyle Boller által vezetett támadó egység képes lesz-e felnőni legendásan erős védelmük mellé.

Mike Martz, a St. Louis edzője a meccs előtt úgy nyilatkozott, hogy a szezon csak most kezdődik, azaz a hátralévő két hónap dönt majd arról, hogy ki ítéltetett sikerre, illetve kudarcra az évad végén. Fiai ennek megfelelően léptek pályára, és a mérkőzés kezdete teljes mértékben a hazaiak elképzelése szerint alakult. A műtét után visszatérő Faulk már az első negyed elején két rövid, ám pontos touchdown (TD) futással megnyugtató előnyhöz juttatta csapatát (14-0). Az Edward Jones Dome-ot megtöltő 66,000 néző ekkor örömjátékra készülődött a mérkőzés hátralevő részében, nem is sejtve, hogy alig egy órával később saját csapatát kell majd botrányosan gyenge produkciója miatt kifütyülnie. A Ravens a rossz kezdés után gyorsan rendezte sorait és elsősorban Ray Lewis vezérletével bebizonyította, hogy a Baltimore védelme bármely gárda támadójátékát képes megbénítani. Előbb a vendégek rúgója, Matt Stover értékesített két mezőnygólt (14-6), majd a liga legjobb formában játszó futója Jamal Lewis TD-ja segítségével vált teljesen nyitottá a mérkőzés (14-12). A félidő előtt még egy-egy TD esett mindkét oldalon, előbb a hazaiak védője, Archuleta volt eredményes egy Boller által elejtett labdával, majd a Hollók részéről Ogden kapott egy 2 yardos TD passzt (21-19).

Bár félidőben az eredményjelző a hazaiak vezetését mutatta, a játék képe teljesen a vendég Baltimore vágyai szerint alakult. A St. Louis félelmetes támadósora a teljes első félidő során mindössze 38 yardot volt képes haladni a pályán, Faulk és a kiemelkedő erőt képviselő szélső-elfogók (Holt, Bruce) egyszerűen semmit nem tudtak hozzátenni a játékhoz. A hazaiak teljes kábulatára jellemző a félidő zárása, amikor egy utolsó hosszú passzhoz készülődtek a játékosok. A Rams irányítója, Bulger a labdának háttal állva magyarázott a még sétálgató társaknak, amikor a centere totális zavarában váratlanul elindította a játékot és hozzávágta a labdát a joggal meglepett Bulgerhez, akinek így nem maradt más lehetősége, mint gyorsan rávetődni arra és elkönyvelni egy újabb elpuskázott lehetőséget. A közönség ekkor a vezetés ellenére elfordult a kedvencektől és hangos füttykoncerttel díjazta tehetetlenségüket. Az első 2 negyed labdabirtoklási aránya még ennél is aggasztóbb volt a Rams számára. A játékidő közel 2/3-ában a vendégek támadhattak, így nem csoda, hogy félidőben több hazai védőjátékosnak is orvosi segítségre volt szüksége a kimerültségtől.

A mérkőzést eldöntő pillanatról azonban mind a stadionban ülők, mind a tv nézők lemaradtak. Szünetben ugyanis a vendégek edzője, Brian Billick úgy döntött, hogy nem küldi vissza a pályára a térdét fájlaló Bollert, hanem a tartalék Chris Redman kezébe adja a játék irányítását. Ez döntő hibának bizonyult, mert a cserejátékos már az első labdaérintéstől kezdve feltűnően bizonytalanul mozgott a pályán, amit a Rams védelme igyekezett is kihasználni. Redman az egész második félidőben óriási nyomás alatt játszott és hibát-hibára halmozott. A Baltimore védelme még ekkor is kifogta a szelet a hazai támadásokból, azonban azt már nem tudták megakadályozni, hogy Jeff Wilkins 4 távoli mezőnygóljával eldöntse a mérkőzést (33-22).

Az idei szezoncsúcsot jelentő 11 labdaeladással tarkított mérkőzés azzal kerül be az NFL történelmébe, hogy soha még egyetlen csapat sem ért el 30 pontnál többet olyan gyenge támadójátékkal, mint ezúttal a Rams (122 yard az egész mérkőzésen). A hazaiak egyszerűen csak "Valaha volt legnagyobb show”-ként emlegetett támadójátéka, különösen a futójáték, már nem először mondott csődöt ebben a szezonban. Ezúttal azonban a védelem – különösen Archuleta, Wistrom és Buttler jó játéka – kisegítette a többieket, így a Rams utolérte csoportriválisát, a Seattle csapatát, amely hétvégén Washingtonban kapott ki. Vereségével a Ravens továbbra is az AFC Északi csoportja élén maradt, azonban csupán egy győzelemnyi előnye van a (ki hitte volna) egyre markánsabb Cincinatti Bengals előtt.

St. Louis Rams – Baltimore Ravens 33-22
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik