Augusztus 6. és 11. között rendezik Münchenben a 18. atlétikai Európa-bajnokság küzdelmeit. Az elmúlt század harmincas éveiben magyar javaslatra életre hívott kontinensviadal hosszú ideig az olimpia utáni legrangosabb atlétikai versenynek számított, és még mindig hatalmas a presztízse. Annak ellenére igaz ez, hogy az Európai Atlétikai Szövetség vezetői az IAAF vezérkarával szemben nem a versenyen induló és ott jól szereplő atlétákat jutalmazzák hatalmas összegekkel, hanem az egyes nemzeti szövetségeket dotálják, hogy aztán azok osszák tovább saját belátásuk szerint az Eb-n "megkeresett pénzt. Ha akadnak is visszalépések az egyes számokban, az esetek döntő többségében a győztesek elmondhatják magukról, hogy vitán felül a kontinens legjobbjai voltak az adott évben. Következő összeállításunkban az egyes szakágak esélyeseiről olvashatnak.
A mozdulat tanítanivaló – az oktató maga Edwards, a hármasugrás világcsúcstartója
A mozdulat tanítanivaló – az oktató maga Edwards, a hármasugrás világcsúcstartója
Sorozatunk negyedik részében az ugrók esélyeiről szólunk. Női magasugrásban Kajsa Bergqvist legyőzhetetlennek tűnik. A svédek fedett pályás világbajnoka Lausanne-ban mindenki legnagyobb megdöbbenésére 204 centit ugrott. Sőt 2002-ben további négy alkalommal jutott túl a két méteren. A fedett pályás Európa-bajnok Marina Kupcova ugyan 199-ig eljutott, ám a bécsi 204 centi pillanatnyilag távoli emléknek tűnik. Mint Győrffy Dóra korábbi remeklése is. Persze Győrffy annak ellenére is a legjobb nyolc közé kerülhet, hogy a nyáron eddig nem versenyzett kiemelkedően. Női rúdugrásban Szvetlana Feofanova győz, mondhatnánk. A télen csúcsot csúcsra halmozó orosz a nyáron is feljebb srófolta kontinensrekordját (478), neki áll a zászló. Csakhogy nemrég becsúszott neki egy 442 centis betli. A konkurencia pedig olyan közel jutott hozzá, hogy egy újabb apró botlás feltehetőleg a győzelmébe kerül. Hiszen a hazaiak reménysége, Annika Becker július 7-én átmenetileg elhódította tőle az Európa-csúcsot 477 centivel. No és emlékezzünk Yvonne Buschbaumra is, aki Bécsben nagy küzdelemre késztette Feofanovát. Erre ugyan nincs reális esélye Molnár Krisztinának és Szabó Zsuzsának, ám a döntőre mindenképpen, ha legjobbjukat képesek lesznek hozni. Női távolban éremért küzd Vaszi Tünde! A tavalyi vb-n és a budapesti Eb-n egyaránt negyedik helyezett atléta most már szeretne előrelépni a helyezését illetően. Ehhez viszont élete legjobbja kell majd. Persze Vaszi Edmontonban már megmutatta, hogy képes ilyen bravúrra, de Ajkler Zitának is megvan a sansza az újabb döntőre. A győzelemre az orosz Tatjana Kotova pályázik, hiszen ebben az évben a legritkább esetben végzett hét méter alatti eredménnyel. Heike Dreschler mégis nagyon fogadkozik. A négyszeres Euróba-bajnok korábban több mint négyszázszor ugrott hét méter fölött. Ha még egyszer sikerülne neki a bravúr, lehet hogy fantasztikusan zárná pályafutását! Női hármasugrásban eddig az oroszok (Olejnyikova, Rogova és Pjatih) tűntek a legjobbnak, csakhogy a Nemzetközösségi Játékokon elért 14.86-jával a fedett pályás világcsúcstartó Ashia Hansen újfent bejelentette igényét a trónra. A férfi magasugrók igencsak gyengén muzsikálnak a korábbi évekhez képest. A svéd Stefan Holmnak 233 centi is elegendő ahhoz, hogy az európai ranglista élén álljon. Andrej Csubsza vagy Staffan Strand szoríthatja meg – talán. A férfi rúdugrás német győzelmet hozhat. A harmincéves Tim Lobinger vagy a feltörekvő ifjúság, Lars Börgeling jó lehet az aranyra. A végelszámolásnál ott lehet az orosz Gorskov, a cseh Ptácek, a cseh Janácek, a dán Buciarski, az ukrán Jurcsenko, de a francia Mesnil is. Férfi távolugrásban a listavezető Christopher Tomlinson, úgy tűnik, ellőtte a puskaporát. A brit a Nemzetközösségi Játékokon nem ugrott 780 centit sem. Ez pedig igencsak kevésnek tűnik az áprilisi 827-hez képest. A keletieknek áll tehát a zászló. Az ukrán Lukasevics és Surenko, a bolgár Dacsev, esetleg a horvát Ergotic, az orosz Burkenya léphet a trónra. De ne írjuk le a spanyolokat, Fernándezt vagy Lamelát sem. Egy biztos: itt semmi sem biztos. Szemben a férfi hármasugrással. Jonathan Edwardsot csak megszorítani lehetett. Hiába ugrott valaki roppant nagyot, azzal csak felbőszítette őt, aki azonnal ugrott a kihívásra. De még mekkorákat! A svéd Christain Olsson és a brit Philips Idowu már ráijesztett a világcsúcstartóra, de ez arra volt elég, hogy az a lehető legjobbat hozza ki magából. Legutóbb 17.86-ot. Vajon megdönti-e budapesti Eb-csúcsát, a 17.99-et?