Íjászaink nem szereztek olimpiai kvótát az első versenyen

Immár 1988 óta változatlan a program ebben a sportágban, azaz a férfiak és a nők számára egyéni és csapatversenyt rendeznek, s az előbbiben nemenként 64 sportoló indulhat – egy nemzetből azonban legfeljebb hárman-hárman.

A részvételi jog kivívására a napokban, Torinóban befejeződött világbajnokságon nyílt először lehetőség.

A vb-n a csapatverseny első nyolc helyezettje szerzett olimpiai kvótát a férfiaknál és a nőknél is, mindegyik nemzet a csapat indulási joga mellett az egyéni versenyre három-három londoni helyet kapott. Torinóban az egyéni versenyből további nyolc-nyolc íjász jutott kvalifikációhoz, azon nemzetek képviselői közül, amelyek nem jutottak a legjobb nyolc közé csapatban.

A magyar férfiválogatott a 47. pozícióban zárta a vb-t, s bár Csöregh Pál bejutott az egyenes kieséses szakaszba, egyéniben sem sikerült kvótát szereznie (a nőknél a mieink nem is indultak).

Azonban még mindig maradt lehetőség a kvótaszerzésre, méghozzá a jövő májusi amszterdami Európa-bajnokságon, ahol három-három talál gazdára (az idei Ázsia- és Amerika-bajnokságon ugyancsak három-három, az Óceánia- és Afrika-bajnokságról pedig két-két íjász szerez majd indulási jogot).

Végül jövő júliusban rendeznek egy utolsó kvalifikációs versenyt. Ezen további három-három együttes gazdagodik kvótával, s amennyiben olyan nemzet is kvalifikációs helyen végez, melynek valamely tagja a korábbi erőpróbákon egyéniben már londoni helyhez jutott, ezek a helyek felszabadulnak.

Ezeket majd a csapatviadalt követő egyéni versenyen osztják majd szét. Ezen minden olyan nemzet indíthat íjászt, amely addig egy kvótás helyhez sem jutott. Innen alapesetben az első négy férfi és négy női sportoló szerezhet indulási jogot, de a már említett, esetlegesen felszabaduló kvóták is itt találnak gazdára.

A házigazdát három-három hely illeti meg, míg a maradék három-három kvótáról egy háromtagú bizottság dönt.