Csányi Sándort újraválasztották: 500 milliót bukhat, aki nem játszat öt magyar játékost, nem változik az NB I létszáma

A tisztújító küldöttgyűlésen egyhangú szavazással, ellenszavazat és tartózkodás nélkül újraválasztották Csányi Sándort, aki kihívó nélkül indult a szavazáson, és a következő öt esztendőben is az ő vezetésével próbál sikereket elérni a Magyar Labdarúgó-szövetség. Az elnök nem hazudtolta meg magát, sajátos (remek) humorával köszöntötte az ülésre érkezőket, külön kiemelve Marco Rossi szövetségi kapitányt, mondván: „…Bár a török mérkőzés után nem biztos, hogy megérdemli, de köszöntöm Marco Rossit is.” 

Az elnök személyében tehát nincs változás, az elnökség azonban átalakult. Többek között bekerült Lőw Zsolt is.

Csányi Sándor az elmúlt tizenöt esztendő eredményeit, eseményeit összegezte, rávilágítva, hogy a 2010-ben a munkát elkezdő elnökség útja hová vezetett, és csak azt követően tért át a tervezett intézkedésekre.

„Leromlott infrastruktúra állt a magyar labdarúgás részére, ezt a munkát nem lett volna érdemes elkezdeni, ha nem számíthattunk volna a kormány támogatására. Csakis így mertünk belevágni a munkába. Másfél milliárd euró áramlott az elmúlt időszakban a magyar labdarúgásba, és több mint huszonkét milliárd forintnyi támogatást kaptunk a FIFA-tól és az UEFA-tól. Ennek a pénznek a kilencven százaléka a sportszervezetekhez került, méghozzá leginkább az amatőr klubokhoz. Az összeg csupán tíz százaléka ment el személyi költségekre, és itt nem a futballisták fizetésére kell gondolni, hanem a pályamunkásokéra, gondnokokéra. Szóval a pénz döntő része az amatőr klubok támogatására ment, na és az infrastruktúra fejlesztésére. Összesen huszonnyolc új stadion áll azóta rendelkezésre, és harminchat felújításra került, a legnagyobb büszkeségünk a Puskás Aréna. Először negyvenezer férőhelyes arénában gondolkodtunk, aztán folyamatosan emeltük a tétet, végül Orbán Viktor miniszterelnök jelezte, hogy a hatvanhétezer is kevés lesz. Igaza lett! Lám, milyen jó lenne most egy nyolcvan-kilencven ezres stadion, a magyar drukkerek azt is meg tudnák tölteni. A számoknál maradva, ezerötszázkilencven pályát létesítettünk, és több mint háromezer-nyolcszázat újítottunk fel, és itt a Telki edzőcentrumban is folyamatosan fejlesztettünk, fejlesztünk a mai napig.”

Az elnök a játékosok számára is kitért, 2010 óta több mint a kétszeresére nőtt a létszámuk. Csányi Sándor kiemelte, elértük a nemzetközi szintet, a lakosság négy százaléka futballozik, ami immár egészen elfogadható szám. A Bozsik program jelentőségét is hangsúlyozta, mondván, a gyerekek ma már könnyen találnak sportklubot, csapatot maguknak, bárhol is cseperedjenek.

Csányi Sándor az NB I és a játékvezetés témáját azzal kezdte, hogy immár tényleg látható, jó döntés volt tizenhatról tizenkettőre csökkenteni az NB I létszámát.

„Éles lett a bajnokság, izgalmas mérkőzéseket látunk az utolsó pillanatokig. Az UEFA-rangsorban is előrelépett a bajnokság, az európai középmezőnyt megcélozhatjuk már. Külön ki kell emelnem a Ferencvárost, nagy szerep az övék ebben az előrelépésben. A szurkolók ma már kíváncsiak a magyar csapatokra, a Magyar Kupa közelgő döntőjét is zsúfolt lelátók előtt rendezhetjük, nagy dolog ez. A legvitatottabb a játékvezetés, a döntési pontosság is több mint nyolc százalékot ugrott előre. Ez annak köszönhető, hogy immár főállású bíróink vannak, működik a videóbíró-rendszer. Az előző bajnokságban tizennégy súlyos hiba volt, ezt még lentebb kell szorítanunk. A VAR örök kérdés, de tudomásul kell venni, ha nincs ilyenünk, magyar játékvezető nem tud többé nemzetközi mérkőzést vezetni.”

Az MLSZ újraválasztott elnöke beszéde közben jelentette be, hogy Marco Rossi 2030-ig marad a magyar férfi labdarúgó-válogatott élén.

ITT A MAGYAR FUTBALLREFORM! 

Nem túlzás kijelenteni, pénteken új időszámítás kezdődött a honi labdarúgásban, a Magyar Labdarúgó-szövetség tisztújító közgyűlésén elfogadta az elmúlt hetek egyik legnagyobb vitáját kiváltó javaslatát, mely szerint a jövőben az NB I-ben minden mérkőzésen legalább öt magyar játékosnak kell egyszerre pályán lennie, köztük legalább egy huszonegy éven alulinak.

Komoly „terelőtábla” ez az élvonalbeli klubok vezetőinek!

Ha a csapatok betartják az elfogadott új javaslatot, nem titkoltan komoly (központi) anyagi juttatást kapnak, ezzel párhuzamosan a klubok jelentős anyagi ösztönzést kapnának, ha nemcsak betartják, hanem túl is teljesítik ezt az elvárást. Hogy a döntésnek mekkora súlya van, jól jelzi, hogy az elmúlt napokban Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, aki elmondta, bízik benne, hogy az MLSZ elfogadja ezt a javaslatot.

Nos, elfogadta.

Az MLSZ vezetősége Csányi Sándor elnökkel az élen az elmúlt hónapokban intenzív szakmai egyeztetéseket folytatott klubvezetőkkel, edzőkkel, játékosokkal és a sportág különböző szereplőivel, a többség pedig támogatta az ötletet, mely szerint a következő öt esztendőben (2025 és 2030 között) a minőségi munka a fiatal magyar játékosok beépítésére és a klubok gazdasági stabilitásának megőrzés fókuszálna.

Csányi Sándor leszögezte, az NB I-ben marad 12 csapat, az NB II-ben 16, és bár a legnagyobb vita arról volt, hogy az élvonalban maradjon-e a háromszor tizenegy körös lebonyolítás, a klubok leszavazták, egyértelműen elutasították a változást. Egy évig tehát biztosan marad a jelenlegi rendszer, ezt követően azonban az elnökség a klubokkal egyeztetve megvizsgálja a rájátszás bevezetésének lehetőségét.

„Az elmúlt tizenöt évben mindig is azt mondtam, hogy több magyart szeretnék a pályán látni. Kötelező szabályozást nem lehet hozni, így nem marad más lehetőségünk, mint pénzügyi ösztönzéshez nyúlni. A jövőben az a klub, amely nem játszat öt magyar játékost, azon belül egy huszonegy év alatti futballistát, jelentős összegtől, nagyjából ötszázmillió forinttól esik el. Az NB II-ben csak magyarok léphetnek pályára, köztük két húsz év alatti, ha nem így lesz, a csapatok háromszázmilliótól esnek el. És nem csak erről az összegről mondanak le, de számíthatnak arra, hogy semmilyen állami támogatást nem kapnak. A taóból nem zárjuk ki őket, a karbantartásra muszáj költeni, de az elnökség diszkriminálja azokat, akik nem követik ezt a szabályt. Ez talán elég nagy összeg ahhoz, hogy érdemes legyen a magyar fiatalokra koncentrálni. Ez a magyar labdarúgás érdeke! A klubok, akik követik ezt a javaslatot, már a következő idényben megkapják az említett összeget.”

Csányi Sándor beszédét követően a küldöttek elfogadták a 2024-es szakmai beszámolót, az éves beszámolót, valamint az erről szóló könyvvizsgálói és felügyelő bizottsági jelentést, illetve a 2024-es szakmai és pénzügyi tervet és az erről szóló felügyelő bizottsági jelentést.

A közgyűlésen szintén elfogadták következő öt évre vonatkozó stratégiai tervet, amely a fentebb vázolt célokon túl az utánpótlásközpontok számának csökkentését, a magyar labdarúgásban dolgozó vezetők fejlesztését és a magyar edzők presztízsének javítását is tartalmazza. További részleteket erről korábbi anyagunkban olvashatnak.

A LEGFONTOSABB FUTBALLESEMÉNYEK CSÁNYI SÁNDOR ELNÖKSÉGE ALATT BUDAPESTEN