Csányi Sándort újraválasztották: 500 milliót bukhat, aki nem játszat öt magyar játékost, nem változik az NB I létszáma

Vágólapra másolva!
2025.05.09. 11:43
null
Csányi Sándor további öt évig marad az MLSZ elnöke (Fotó: Török Attila)
Tisztújító küldöttgyűlést tartott a Magyar Labdarúgó-szövetség, melyen kiderült, hogy a következő öt évben is Csányi Sándor vezeti az MLSZ-t. Marco Rossi 2030-ig marad a válogatott élén, az NB I-ben pedig öt magyarnak kell a pályán lennie.

A tisztújító küldöttgyűlésen egyhangú szavazással, ellenszavazat és tartózkodás nélkül újraválasztották Csányi Sándort, aki kihívó nélkül indult a szavazáson, és a következő öt esztendőben is az ő vezetésével próbál sikereket elérni a Magyar Labdarúgó-szövetség. Az elnök nem hazudtolta meg magát, sajátos (remek) humorával köszöntötte az ülésre érkezőket, külön kiemelve Marco Rossi szövetségi kapitányt, mondván: „…Bár a török mérkőzés után nem biztos, hogy megérdemli, de köszöntöm Marco Rossit is.” 

Az elnök személyében tehát nincs változás, az elnökség azonban átalakult. Többek között bekerült Lőw Zsolt is.

Labdarúgó NB I
7 órája

Lőw Zsolt is bekerült az MLSZ elnökségébe

Az RB Leipzig megbízott vezetőedzője egyszerre tölti be a szakmai bizottsági és az elnökségi tagságot is.

Csányi Sándor az elmúlt tizenöt esztendő eredményeit, eseményeit összegezte, rávilágítva, hogy a 2010-ben a munkát elkezdő elnökség útja hová vezetett, és csak azt követően tért át a tervezett intézkedésekre.

„Leromlott infrastruktúra állt a magyar labdarúgás részére, ezt a munkát nem lett volna érdemes elkezdeni, ha nem számíthattunk volna a kormány támogatására. Csakis így mertünk belevágni a munkába. Másfél milliárd euró áramlott az elmúlt időszakban a magyar labdarúgásba, és több mint huszonkét milliárd forintnyi támogatást kaptunk a FIFA-tól és az UEFA-tól. Ennek a pénznek a kilencven százaléka a sportszervezetekhez került, méghozzá leginkább az amatőr klubokhoz. Az összeg csupán tíz százaléka ment el személyi költségekre, és itt nem a futballisták fizetésére kell gondolni, hanem a pályamunkásokéra, gondnokokéra. Szóval a pénz döntő része az amatőr klubok támogatására ment, na és az infrastruktúra fejlesztésére. Összesen huszonnyolc új stadion áll azóta rendelkezésre, és harminchat felújításra került, a legnagyobb büszkeségünk a Puskás Aréna. Először negyvenezer férőhelyes arénában gondolkodtunk, aztán folyamatosan emeltük a tétet, végül Orbán Viktor miniszterelnök jelezte, hogy a hatvanhétezer is kevés lesz. Igaza lett! Lám, milyen jó lenne most egy nyolcvan-kilencven ezres stadion, a magyar drukkerek azt is meg tudnák tölteni. A számoknál maradva, ezerötszázkilencven pályát létesítettünk, és több mint háromezer-nyolcszázat újítottunk fel, és itt a Telki edzőcentrumban is folyamatosan fejlesztettünk, fejlesztünk a mai napig.”

Az elnök a játékosok számára is kitért, 2010 óta több mint a kétszeresére nőtt a létszámuk. Csányi Sándor kiemelte, elértük a nemzetközi szintet, a lakosság négy százaléka futballozik, ami immár egészen elfogadható szám. A Bozsik program jelentőségét is hangsúlyozta, mondván, a gyerekek ma már könnyen találnak sportklubot, csapatot maguknak, bárhol is cseperedjenek.

Magyar válogatott
8 órája

Kevin Lamour: Számomra Csányi Sándor a futballvezetők Lionel Messije

A FIFA operatív igazgatója Szoboszlai Dominikról is beszélt.
Az MLSZ az elmúlt években szinte vadássza a magyar származású futballistákat külföldön, akit arra alkalmasnak látnak, hogy egyszer magyar felnőttválogatott legyen, azzal megpróbálják felvenni a kapcsolatot. De sokszor nehézségbe ütköznek. „A legnagyobb veszteség egyértelműen Gyökeres Viktor – mondta Csányi Sándor. – Egészen magas szinten is megkerestük, próbáltuk meggyőzni, de ő Svédországot választotta, mondván, ott nőtt fel. Jelenleg küzdünk Farkas Erikért, jelenleg az angol utánpótlás-válogatottat választotta, de édesapja nem zárta ki, hogy végül a magyar felnőttválogatottban lépjen egyszer pályára.”
Farkas Erikért küzd az MLSZ

Csányi Sándor az NB I és a játékvezetés témáját azzal kezdte, hogy immár tényleg látható, jó döntés volt tizenhatról tizenkettőre csökkenteni az NB I létszámát.

„Éles lett a bajnokság, izgalmas mérkőzéseket látunk az utolsó pillanatokig. Az UEFA-rangsorban is előrelépett a bajnokság, az európai középmezőnyt megcélozhatjuk már. Külön ki kell emelnem a Ferencvárost, nagy szerep az övék ebben az előrelépésben. A szurkolók ma már kíváncsiak a magyar csapatokra, a Magyar Kupa közelgő döntőjét is zsúfolt lelátók előtt rendezhetjük, nagy dolog ez. A legvitatottabb a játékvezetés, a döntési pontosság is több mint nyolc százalékot ugrott előre. Ez annak köszönhető, hogy immár főállású bíróink vannak, működik a videóbíró-rendszer. Az előző bajnokságban tizennégy súlyos hiba volt, ezt még lentebb kell szorítanunk. A VAR örök kérdés, de tudomásul kell venni, ha nincs ilyenünk, magyar játékvezető nem tud többé nemzetközi mérkőzést vezetni.”

Az MLSZ újraválasztott elnöke beszéde közben jelentette be, hogy Marco Rossi 2030-ig marad a magyar férfi labdarúgó-válogatott élén.

Magyar válogatott
7 órája

Marco Rossi 2030-ig marad a magyar válogatott élén

Az MLSZ célként fogalmazta meg a vb-szereplést és a visszajutást a Nemzetek Ligája A-ligájába.

 

ITT A MAGYAR FUTBALLREFORM! 

Nem túlzás kijelenteni, pénteken új időszámítás kezdődött a honi labdarúgásban, a Magyar Labdarúgó-szövetség tisztújító közgyűlésén elfogadta az elmúlt hetek egyik legnagyobb vitáját kiváltó javaslatát, mely szerint a jövőben az NB I-ben minden mérkőzésen legalább öt magyar játékosnak kell egyszerre pályán lennie, köztük legalább egy huszonegy éven alulinak.

Komoly „terelőtábla” ez az élvonalbeli klubok vezetőinek!

Ha a csapatok betartják az elfogadott új javaslatot, nem titkoltan komoly (központi) anyagi juttatást kapnak, ezzel párhuzamosan a klubok jelentős anyagi ösztönzést kapnának, ha nemcsak betartják, hanem túl is teljesítik ezt az elvárást. Hogy a döntésnek mekkora súlya van, jól jelzi, hogy az elmúlt napokban Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, aki elmondta, bízik benne, hogy az MLSZ elfogadja ezt a javaslatot.

Minden más foci
2025.05.05. 21:15

Orbán Viktor bízik benne, hogy az MLSZ kikényszeríti az NB I-es kluboktól az öt magyar játékos szerepeltetését

A miniszterelnök szerint a Puskás–Suzuki-kupa a magyar utánpótlás éves minőségellenőrzése.

Nos, elfogadta.

Az MLSZ vezetősége Csányi Sándor elnökkel az élen az elmúlt hónapokban intenzív szakmai egyeztetéseket folytatott klubvezetőkkel, edzőkkel, játékosokkal és a sportág különböző szereplőivel, a többség pedig támogatta az ötletet, mely szerint a következő öt esztendőben (2025 és 2030 között) a minőségi munka a fiatal magyar játékosok beépítésére és a klubok gazdasági stabilitásának megőrzés fókuszálna.

Csányi Sándor leszögezte, az NB I-ben marad 12 csapat, az NB II-ben 16, és bár a legnagyobb vita arról volt, hogy az élvonalban maradjon-e a háromszor tizenegy körös lebonyolítás, a klubok leszavazták, egyértelműen elutasították a változást. Egy évig tehát biztosan marad a jelenlegi rendszer, ezt követően azonban az elnökség a klubokkal egyeztetve megvizsgálja a rájátszás bevezetésének lehetőségét.

Az MLSZ közgyűlése Telkiben (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

„Az elmúlt tizenöt évben mindig is azt mondtam, hogy több magyart szeretnék a pályán látni. Kötelező szabályozást nem lehet hozni, így nem marad más lehetőségünk, mint pénzügyi ösztönzéshez nyúlni. A jövőben az a klub, amely nem játszat öt magyar játékost, azon belül egy huszonegy év alatti futballistát, jelentős összegtől, nagyjából ötszázmillió forinttól esik el. Az NB II-ben csak magyarok léphetnek pályára, köztük két húsz év alatti, ha nem így lesz, a csapatok háromszázmilliótól esnek el. És nem csak erről az összegről mondanak le, de számíthatnak arra, hogy semmilyen állami támogatást nem kapnak. A taóból nem zárjuk ki őket, a karbantartásra muszáj költeni, de az elnökség diszkriminálja azokat, akik nem követik ezt a szabályt. Ez talán elég nagy összeg ahhoz, hogy érdemes legyen a magyar fiatalokra koncentrálni. Ez a magyar labdarúgás érdeke! A klubok, akik követik ezt a javaslatot, már a következő idényben megkapják az említett összeget.”

Csányi Sándor beszédét követően a küldöttek elfogadták a 2024-es szakmai beszámolót, az éves beszámolót, valamint az erről szóló könyvvizsgálói és felügyelő bizottsági jelentést, illetve a 2024-es szakmai és pénzügyi tervet és az erről szóló felügyelő bizottsági jelentést.

A közgyűlésen szintén elfogadták következő öt évre vonatkozó stratégiai tervet, amely a fentebb vázolt célokon túl az utánpótlásközpontok számának csökkentését, a magyar labdarúgásban dolgozó vezetők fejlesztését és a magyar edzők presztízsének javítását is tartalmazza. További részleteket erről korábbi anyagunkban olvashatnak.

Labdarúgó NB I
2025.04.28. 20:23

Meccsenként öt hazai játékos az NB I-ben, csak magyar edzők az NB II-ben – nagy változtatásokra készül az MLSZ

A szövetség szerint az utánpótlásképzés hatékonysága nem éri el a kívánt szintet, míg az élvonalbeli kluboknál gyakran átgondolatlan, ad hoc a játékoskeret kialakítása.

A LEGFONTOSABB FUTBALLESEMÉNYEK CSÁNYI SÁNDOR ELNÖKSÉGE ALATT BUDAPESTEN

 

 

 

Legfrissebb hírek

Csányi Sándor bízik benne, hogy két idényen belül minden NB I-es csapat, így még a Fradi is be tudja tartani az „ötmagyaros” szabályt

Magyar válogatott
2 órája

Marco Rossi: Hatalmas felelősséget jelent a felénk támasztott elvárás

Magyar válogatott
6 órája

Lőw Zsolt is bekerült az MLSZ elnökségébe

Labdarúgó NB I
7 órája

Marco Rossi 2030-ig marad a magyar válogatott élén

Magyar válogatott
7 órája

Kevin Lamour: Számomra Csányi Sándor a futballvezetők Lionel Messije

Magyar válogatott
8 órája

Történelmi reformok előtt a magyar labdarúgás

Magyar válogatott
12 órája

A futballszuverenitás felé – Thury Gábor jegyzete

Labdarúgó NB I
12 órája

Történelmi reformok előtt a magyar labdarúgás; Szűcs Kornél: A harmadosztályból is vezet út a válogatottba

E-újság
19 órája
Ezek is érdekelhetik