Kezdem a címmel. Azzal, hogy egy történet sohasem lehet elátkozott. Hiteles igen, ahogy Bocsák Miklós könyvének hősei, akik megjárták a hadak útját. A szereplők listája rangos: Bartos Csilla, Budai II László, Czibor Zoltán, Földi Imre, Jakabházy László, Kardos József, Kőszegi György, Lakat Károly, Növényi Norbert, Puskás Lajos, Wladár Sándor.Kezdem a címmel. Azzal, hogy egy történet sohasem lehet elátkozott. Hiteles igen, ahogy Bocsák Miklós könyvének hősei, akik megjárták a hadak útját. A szereplők listája rangos: Bartos Csilla, Budai II László, Czibor Zoltán, Földi Imre, Jakabházy László, Kardos József, Kőszegi György, Lakat Károly, Növényi Norbert, Puskás Lajos, Wladár Sándor.
Ám engedtessék meg, hogy az 1984-es bundabotrány első- és másodrendű vádlottját, Kőhalmi Gábort és Kovács Attilát külön említsem. Megszólaltatásuk nyomán ugyanis a szerző a legátfogóbb képet alkotja a kor züllött futballhátteréről. Rögzítsük: a könyv 1985-ben jelent meg, azon melegében tálalta tehát Bocsák a történteket. Elöljáróban még annyit, hogy Kőhalmit és Kovácsot felülről jövő koncepció szerint tolták előtérbe, ahogy csapatukat, a Csepelt is. Nem arról van szó, hogy ártatlanok voltak, de úgy cselekedtek, ahogy szinte mindenki az akkori futballban.
Kovács Mezey György szövetségi kapitánynál első számú kapus lehetett volna a vb-selejtezőn, 1984. június 6-án Brüsszelben (2–2) a tudósítás szerint „erőssége volt válogatottunknak”, pedig a belgáknál Franky Vercauteren és Jan Ceulemans is rohamozott. Aztán a hónap végén már bűnbak lett. A Csepel–Nyíregyháza (0–3) meccs állt a középpontban. „Száz és száz ilyen eset volt és én éppen akkor kerültem be a szórásba, amikor lecsapott a bárd” – mondta erre a kapus. A lényeg pedig: „Könnyen jött pénz. Adták, elfogadtam. Aki a magyar futballt belülről ismeri, tudja, hogy ott ezek a világ legtermészetesebb adományai.” Egyébként Kovács azon a meccsen nem volt pályán, Gendur László védte a Csepel kapuját.
Kőhalmi Gábor beismerő vallomást tett, amivel összekuszálta a szálakat. Nem csupán a Nyíregyháza elleni mérkőzésről beszélt, azt is elmondta, hogy őt a Bp. Honvédtól is megkeresték. „Attól a Honvédtól, amely már alaposan megégette magát a Volán elleni derűs, kedélyes 6–6-on, amely miatt a Volán kiesett, a Honvédtól viszont nem vették el a bajnoki címet! A dolog itt kezdett kifejezetten kínossá válni” – írja Bocsák, s így volt.
Ha ugyanis kizárják a bajnokcsapatot, nem indulhat a BEK-ben, az UEFA büntet, ráadásul a vb-selejtező előtt újra kell kezdenie az építkezést Mezeynek, hiszen Kovács mellett Sallai Sándor, Garaba Imre, Nagy Antal, Détári Lajos és Esterházy Márton is alapember volt a válogatottban.
Kőhalmi elmondta még: „Mi ebbe nőttünk bele. Amikor tizenéves voltam, az ifimeccseket már adták-vették körülöttem. Tizenhat évesen játszottam először bundameccset. Egy láda sörért, két láda sörért. Olyan bajnokság nemigen volt, amelyikben ne lett volna bundánk nekünk, bundájuk másoknak.” És okos taktikát választott, bírósági tárgyalást kért, nyilvánosat, tudva, hogy akkor kitálalhat, nem lehet semmit a szőnyeg alá söpörni. Nem ért célt, a bíróság tárgyalás mellőzésével szabott ki – pénzbüntetést. Majd a vádlottak elálltak (!) fellebbezési szándékuktól.
Hogy miért, az lehetne, lehetett volna egy újabb elátkozott tartalom, miközben sejtjük, mi történhetett.
(Bocsák Miklós: Elátkozott sporttörténetek – Sport, 1985)
Vette a vívózsákját – stílusos könyv Kalmár János kardvilágbajnok élettörténetéről |
Kínjában nevet az elnök – egy angol kiscsapat mindennapos küzdelmei 256 oldalon |
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. augusztus 12-i lapszámában jelent meg.)