Bátran nézhetnek a tükörbe

Mindez persze jelzi, hogy a két együttes szerencsére megkímélte a nézőket az úgynevezett tapogatózó játéktól és annak unalmától. Ez elsősorban az életéért, vagyis a bennmaradásért küzdő Kaposvárnak volt köszönhető: a hazai játékosok az első pillanattól kezdve nekiestek az ellenfélnek. Valami ilyesmire lehetett számítani előzetesen is, főként azért, mert a Rákóczit az utóbbi hetek gyengébb szereplése miatt már nem lehet stabil középcsapatnak nevezni (korábban előszeretettel lehetett illetni ezzel a jelzővel a zöld-fehéreket), sőt… A Kaposvár immár a kiesés elkerüléséért játssza sorban a meccseit.

Kényelmesebb pozícióban van a tavasz elején még lesajnált Fehérvár, amelynek nem kell aggódnia élvonalbeli tagságáért. Igaz, Csertői Aurél vezetőedző gárdája vérmesebb álmokat sem szövögethet ebben az idényben. Ez így együtt pedig azt sugallta: a Kaposvárnak motiváltabban kell hozzáállnia ehhez a meccshez, és a látottak alapján mindez be is igazolódott a pályán.

Többet birtokolta a labdát a Rákóczi, és értelemszerűen többet is kezdeményezett, ám hiába jutottak helyzetekig a vendéglátók, a csatárok sorban elpuskázták ezeket.

Ami nem ment ziccerből, az öszszejött szabadrúgásból, még- pedig egy nagyszerűen kivitelezett, látványos lövéssel. Oláh Lóránt gólja után sem változott a játék képe: a Kaposvár irányított, a Fehérvár pedig kontrázott.

Az iramra nem lehetett panasz, becsülettel küzdöttek a játékosok, és amikor a félidő utolsó perceiben egyenlítettek a vendégek, sejteni lehetett, hogy a folytatás még izgalmasabb lesz.

Furcsa módon a mérkőzés második félidején mégis lassan pörgött fel a meccs. Negyed órának kellett eltelnie ahhoz, hogy visszatérjen az első 45 perc lüktető irama.

Az ezúttal halványabban futballozó Jovánczai Zoltán helyére becserélt Zsolnai Róbert már az első labdaérintéséből betalálhatott volna, ám lövése után szögletre pattant a labda (az esetnél egyébként 11-est reklamáltak a hazaiak, ám úgy tűnt, nem volt igazuk). Rögtön ezután azonban ismét megszerezte a vezetést a Kaposvár, és a tét számára immár nem lehetett más, mint minimum megtartani az előnyt.

Mivel a vendégek a második félidőben nemigen veszélyez- tették Balajcza Szabolcs kapuját, ez nem jelentett gondot a fegyelmezetten futballozó zöld-fehéreknek. A hajrára ugyan Csertői Aurél Kuttor Attilát a védelemből a támadósorba rendelte, de ennek nem lett meg az eredménye. A székesfehérváriak dédelgették becsülettel a labdát, ám hiába, a Kaposvár ekkor már arra törekedett, hogy mindenáron megőrizze a vezetést. Fontos három pontot szerzett így a Rákóczi, s ezzel a győzelemmel nagy lépést tett a végső célja, vagyis a bentmaradás kiharcolása felé.

---- P ---- &