Kiárusításról szó sincs

– A tavalyi esztendő pénzügyi mérlegét vitattuk meg és hagytuk jóvá – mondta Furulyás János, az FTC elnöke. – Beszéltünk a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jelentéséről is.
– Mit mutatnak a számok?
– Az egyesület majdnem nullszaldóval zárhatja a kétezer-hármas esztendőt, ami persze nem jelenti azt, hogy nincsenek áthúzódó fizetési kötelezettségeink. Itt van például a háromszázmillió forintos áfatartozás, melynek rendezésére féléves haladékot kaptunk az adóhivataltól.
– Helyben is vagyunk: azóta, amióta Kovács Ádám lelépett a színről, nincs újabb főszponzora a Fradinak. Miből törlesztik a tartozásukat?
– E hónap végén esedékes az első részlet befizetése, s már megvan rá a forrásunk, de ennél többet hadd ne mondjak. Egy biztos: az FTC teljesíti törvényben előírt kötelezettségeit. ---- – Meddig tud talpon maradni a klub újabb tőkeinjekciók nélkül?
– Azon dolgozom folyamatosan – és ne tűnjék öndicséretnek, de valóban reggeltől késő estig –, hogy rendeződjön a Ferencváros pénzügyi helyzete, stabil legyen a gazdálkodása. Köztudott, hogy a Sportfolió Kht. negyvenkilenc esztendőre átadja az egyesületnek az Üllői úti pálya vagyonkezelői jogát, és mi ezt kihasználva szeretnénk új fejezetet nyitni az FTC történetében. A lényeg, hogy olyan befektetőt keresünk, aki a mostani pálya helyére egy többfunkciós épületkomplexumot építene fel, ráadásul a futballcsapatot működtető FTC Rt.-ben is tulajdonrészt vásárolna.
– Két legyet egy csapásra?
– Valahogy úgy… A helyzet persze azért korántsem egyszerű, hiszen nekem előzetesen le kell tennem a befektető elé minden szükséges hatósági engedélyt arról, hogy valóban felépülhet a megálmodott sport-, szórakoztató és vendéglátóközpont. A kerületi önkormányzattal már tárgyaltam, ám egyeztetni kell a fővárossal is.
– Egyes vélemények szerint az átadásra felkínált terület, vagyis a jelenlegi stadion plusz hétezer négyzetméter kevés lenne az új épületegyüttes számára.
– Ez tévedés, ekkora területen is felhúzható a multifunkcionális aréna. Azt azonban tényleg szorgalmazzuk, hogy az állami kezelésben maradó huszonegyezer négyzetméternyi földterületet a majdani befektető megvásárolhassa. Az ugyanis kínos helyzetet teremtene, ha mondjuk a leendő Fradi-szálloda tőszomszédságában felépülhetne egy másik hotel is… ---- – Lesz-e türelme kivárni a kiszemelt partnernek, amíg a Fradi megbirkózik a legendás magyar bürokráciával?
– Túlzás nélkül állíthatom: a beruházó itt toporog a küszöbön. Pénteken is tárgyaltam telefonon a képviselőjével, és a jövő hét utáni hétre visszavárjuk a cég embereit az Üllői útra.
– Elárul ennél többet is a leendő befektetőről?
– Tudom, hogy a Ferencváros sorsa közügy, de egy üzleti tárgyalássorozat kellős közepén nem a legbölcsebb taktika kifecsegni a részleteket. Ôszintén hiszem, hogy sikerül megállapodnunk, és akkor végre nyugalom és béke lesz a Fradi háza táján, amiről régóta sajnos csak álmodozunk…
– Ennek az óhajnak mintha ellentmondana, hogy újabb csata bontakozik ki az FTC Rt. előző többségi tulajdonosával, a Várszegi Gábor nevével fémjelzett Fotex Rt.-vel.
– Nem szeretnék az újságokon át üzengetni. Az igaz, hogy a Fotexnek kifogásai vannak, mi viszont úgy gondoljuk, a Ferencváros teljesíti a kötelezettségeit, ezért számítunk rá, hogy Várszegi Gábor vállalata átutalja az ígért évi százmillió forintot.
– És, ha mégsem?
– Annak is megvan a jogszerű elintézési módja…
– Kovács Ádámmal tartják a kapcsolatot?
– Mióta a klub elnöksége március végén elállt a támogatói szerződéstől, nem beszéltünk. Ô nem hívott, én pedig nem kerestem. ---- – A kutató-feltaláló távozásával az általa beharangozott pénzre is keresztet vethetnek. Nem fél attól, hogy el kell adniuk a futballcsapat kulcsembereit?
– Eszünkben sincs kiárusítani az értékeinket! Minden híresztelés dacára Gera Zoltántól sem akarunk megszabadulni, sőt, kifejezetten örülnénk, ha még évekig a Fradiban futballozna. Más kérdés, hogy szakmailag és anyagilag előnyös ajánlat esetén elengednénk a kétezer-ötig szóló szerződése lejárta előtt. Kérőkben újabban – szerencsére – nincs hiány…
– És még mennyi érdeklődő lehetne, ha a csapat végre talpra állna…
– Senkinek nem kívánom az elmúlt néhány hét nyomasztó élményeit. Sorozatban háromszor kikapni – ez a Fradi életében felér egy kisebb katasztrófával. A Balaton FC-től itthon elszenvedett vereség után leültem Tepszics Ignác sportigazgatóval, Pintér Attila vezetőedzővel és Lipcsei Péter csapatkapitánnyal, majd az Újpest-meccset megelőzően valamennyi játékossal külön is beszéltem. Remélem, sikerült rendezni közös dolgainkat; a kupadöntőben mindenesetre már voltak biztató jelek. Ha Debrecenben vasárnap legalább egy pontot tudunk szerezni, még aranyérmesek lehetünk. De ehhez jó felállásban, jó szerkezetben és jó felfogásban, és mindenkinek teljes erőbedobással, csak a játékra koncentrálva kell futballoznia. A Puskás-stadionban a díjkiosztást követően több játékosnak az örömtől könny csillant meg a szemében, és az is jólesett a srácoknak, hogy több száz drukker ünnepelte a sikert. Ám érdemes megjegyezni, hogy az éljenző Fradi-tábor kudarc esetén roppant haragos is tud lenni…