Miközben világszerte őrült fejlesztésekbe és kampányolásba fogtak a szövetségek, idehaza nagyobb a csend, mint egy NBI-es meccsen a női vécében. A Kötényblog missziójának tekinti, hogy harcoljon a női futball elfogadásáért és támogatásáért, úgyhogy íme, egy gondolatébresztő poszt. Segítsetek eljuttatni az illetékesekhez azzal, hogy minél több emberrel megosztjátok!Miközben világszerte őrült fejlesztésekbe és kampányolásba fogtak a szövetségek, idehaza nagyobb a csend, mint egy NBI-es meccsen a női vécében. A Kötényblog missziójának tekinti, hogy harcoljon a női futball elfogadásáért és támogatásáért, úgyhogy íme, egy gondolatébresztő poszt. Segítsetek eljuttatni az illetékesekhez azzal, hogy minél több emberrel megosztjátok!
Szomorú sztoriba botlottunk Twitteren, újabb bizonyítékába annak, hogy mennyire nehéz helyzetben van egy női futballklub - még a futball őshazájában, Angliában is, ahol, ugye tudjuk, hogy kolbászból van a stadionkorlát is. A Wolverhampton női csapatának hátvédje, Leanne Rimmer megunta a pénztelenséget, és a mikroblog közösségén keresztül könyörög támogatásért, hogy neki és csapattársainak ne kelljen abbahagyniuk a futballt.
Idehaza még az NBI-es csapatoknak is fojtogatóan szoros a nadrágszíja, a potenciális támogatóknak pedig sokszor eszébe sem jut, hogy létezik női futball, és érdemes volna befektetni bele. A Kötényblog összeszedte az öt legalapvetőbb indokot, amiért gondolkodás nélkül pénzt kellene invesztálni a szakágba - legyen szó a szövetségről vagy a külső támogatókról. Miért támogassa bárki a női futballt? Megmondjuk, hogy gondolkodni se kelljen rajta.
1. Mert idő van!
Edward Ludbrook világhírű üzletember és író írja Áttörés! (Shakeout!) című könyvében, hogy bármely iparág (legyen szó ásványvízgyárról, autógumikról vagy könyvkiadásról) „élete” ábrázolható az alábbi görbével:
Oké, tekintsünk üzletként a női focira, elvégre épp befektetőkre van a legnagyobb szükségünk, s azt Puskás óta tudjuk, hogy kis pénz: kis foci. Hol állunk mi ezen a görbén? A második, azaz a növekedési szakaszban, közvetlenül a nagy áttörés előtt (lásd: nyíl). Tanulság? Aki most pénzt pumpál a női fociba, az hamarosan (e vonatkozásban ez éveken belül értendő) nagyon nagyot fog kaszálni belőle. A női focivébé Németországnak 7,6 millió euró (!) tiszta nyereséget termelt, a bölcs házigazdák azonban ezt teljes egészében visszaforgatják: 5 millió megy egyenesen a szakág támogatására, a fennmaradó összeget pedig különböző alapítványok kapják.
A vb sikere után egyre több lány ragad focilabdát világszerte, az utánpótlás egyre nagyobb tömegeket jelent majd, amiből könnyebb szelektálni, javul a színvonal, ez még több nézőt vonz majd, ami szintén megnöveli a kislányok focizási kedvét, és így tovább…
Jó szimatú üzletemberek (és szövetségek!) most ütik nyélbe életük üzletét!
2. Mert jó az ár/érték arány
Egyelőre nincs szükség puccos, több tízezres stadionokra, milliárdos fizetésekre és átigazolási pénzekre, csillagászati közvetítési díjakra. Nem kell csilli-villi, hatvannégy kamerás közvetítés. A női fociban egyelőre a földön járunk, ám néhány éven belül nyilvánvalóan változni fog a helyzet, és akkor jó lesz nagy öregnek lenni a többi cég között. Akkor majd mondhatjuk, hogy mi már akkor is pénzt pakoltunk a szakágba, amikor mások még javában röhögtek rajta – s a befektetett idővel és pénzzel megszerzett bizalom jól fog tejelni, amikor majd mi kapjuk az akkor már sokat érő közvetítési jogokat, a mi emblémánk szerepel a milliók által nézett meccsen a mezeken és a táblákon. Ki korán kel, aranyat lel – hát, ideje felébredni és cselekedni! Arról nem is beszélve, hogy mivel szűk az elit, könnyű bekerülni a tévébe, a sajtóba, hisz egyelőre nem tolongnak a támogatók. Egyelőre. A NIKE már tudja, merről fúj a szél:
3. Mert a jó ügy mindig jó cégér
A nők egyenlőségéért való küzdelem, több nőt a futballba, mellrák ellen és beteg gyermekekért kampányoló női futballsztárok – csak néhány cél, ami mára összeforrt a női labdarúgással. Aki felesleges rongyrázás helyett ilyenekbe invesztál, annak a nevét összekapcsolják a pozitív dolgokkal, s ily módon sokkal nagyobb erkölcsi haszonra tesz szert, mint amekkora költségekkel jár a női futball támogatása. A DVTK csapata nagyon kedves a szívünknek, mert egy kampány során nemrég kiállt a csajokért. Köszönjük!
A képen látható partjelzők nevét nem árt megjegyezni: Henczel Diána és Pataki Zita
4. Mert két legyet ütünk egy csapásra
A női futball az eszményi reklámközeg: a reklámkészítők jelentős része a nőket tekinti elsődleges célközönségnek, tekintve, hogy gyakran ők kezelik a családi kasszát, ők a fő döntéshozók – és a pasik nem ritkán leszarják, mire költi az asszony a pénzt, ők be nem teszik a lábukat a boltokba. Nincs is egyszerűbb feladat a női futball eladásánál: itt egy csomó gyönyörű, tehetséges, sikeres, szexi nő, akivel lányok, asszonyok és kislányok milliói tudnak azonosulni, adjunk rájuk szép ruhát, sminkeljük ki őket, és tádámm, két legyet ütünk egy csapásra: a reklámarcok és a célközönség is adott. bonyolult kommunikációs stratégiák helyett itt egy pofonegyszerű és tökéletesen önjáró modell. Bizonyságképpen itt a Schwarzkopf kampánya a német válogatottal.
5. Mert semmi sincs lezongorázva
Jó, az amcsik piszok jók, de ha végignézzük a világranglistát, egyértelmű, hogy a férfifutballhoz képest igencsak borul a papírforma. Olyan országok lehetnek sikeresek a női futballban, amelyeknek a másik szakágban esélyük sincs. Igen, például mi, magyarok is: lányaink átlag tizenöt hellyel járnak Dzsudzsákék előtt a ranglistán…
Kevesebb csapat jut be a nagy tornákra, ám mivel sok helyen még gyerekcipőben jár a női foci, nagyobb a szórás, és megvan az esély arra, hogy aki most bekeményít, és segítő kezet nyújt a lányainak, az néhány éven belül (mire már keresni is lehet) versenyben lesz a legnagyobbakkal. Telis-tele vagyunk tehetségekkel, akik a megélhetés érdekében kénytelenek külföldre igazolni, miközben itthon is megteremthetnénk a normális körülményeket, amit a lányok győzelmekkel hálálnának meg. A szurkolók pedig (már legalábbis a legnagyobb százalékuk) oda mennek, ahol a sikereket szállítják…