Amely előtt kiderül, lehet, hogy Király Lindának szép hangja van, de a Himnusz szövegével hadilábon áll. A sztárocskát édesapja segíti ki…
Amely előtt kiderül, lehet, hogy Király Lindának szép hangja van, de a Himnusz szövegével hadilábon áll. A sztárocskát édesapja segíti ki…
Elkészülni, vigyázz, rajt! Előbb kéttucatnyi ifjú tehetség, akik közül sokan élnek vele, hogy valamelyest magukra irányítsák a reflektorfényt (amúgy nyugati sikert hoz a derbi, s ezzel a dunántúliak visszavágnak a tavalyi csúfos fiaskóért), majd kellemes kis előmeccs a sport- és a közélet, valamint a média néhány személyiségével. Horváth Gábor, a ragyogó kajakos ezúttal talán kevesebbet villog, mint azt tőle megszokhattuk, ám mentségére legyen mondva, magára maradt, még állandó centertársa, Pulai Imre sincs itt, az öttusázó Balogh Gábor is csak a kispadig merészkedik. Aztán egy villámgyors Király Linda-koncert után (amúgy tőle halljuk – illetve nem halljuk! – a Himnuszt is, amely kis híján botrányba fullad, tudniillik az ifjú hölgy belesül a szövegbe…) jönnek az est főszereplői. Elsőként Mészáros Zalán, Kelet csapatának irányítója, majd szép sorban a többiek, leszámítva sajnos Czigler Lászlót, aki sérülése miatt nem szerepelhet. A körítésről legyen elég annyi, hogy újra táblás ház a fővárosban – egyszer egy évben legalább… Az első pont Oroszé, ami önmagában jó előjel, elvégre esztendeje ugyanő kissé csúsztatta a programot, miután méretes zsákolását követően tízezer kis darabra robbant szét a palánk. Aztán kezdetét veszi az Ivkovics-show. A kaposvári mókamester négy duplát szór zsinórban, majd földre huppan a félpályánál, s közepes hevességgel támadófaultot reklamál. Hamar kiderül, hogy a Green vezérelte keletiek nem esnek abba a hibába, mint tavaly, amikor is az első negyedben kilenc ponttal hagyták meglépni riválisukat.
2. negyed
Kelet varázslói addig nem nyugszanak, amíg tűzbe nem hozzák a publikumot, s e remekléssel nem utolsósorban saját együttesüket hozzák kényelmes helyzetbe
Kálmán (6) a levegôben –Nyilas igyekszik a szombathelyi karmester útját állni
Kálmán (6) a levegôben –Nyilas igyekszik a szombathelyi karmester útját állni
A folytatásban négyes fokozatba kapcsol a zöld mezes Nyugat, s ha Kámán nem húzza a gyűrűre a labdát, már vezetne is. Ám a zalai bedobó bakizik, a keletiek viszont nem: Pavlovics, Lee és az ellenállhatatlan Green harcol ki újra előnyt. Dzunicsot érezhetően zavarja, hogy csak szórja-szórja, a sokadik triplakísérlete bepottyan, és e találat életben tartja a zöldek reményeit. Odaát Orosz köszöni meg a volt honvédos csapattárs, Mészáros passzát, s zsákol hatalmasat, talán inspirálni akarja a közönséget, amely egyelőre kissé visszafogottan szemléli az eseményeket. Még jó, hogy a publikum veszi a lapot, hiszen amikor Lee, a debreceniek hátvédje egy kisebbfajta varázslattal a helyére juttatja a labdát, majd felrobban a csarnok. Lee-nek amúgy is jár a taps, elvégre kizárólag a gála kedvéért jött Magyarországra, hétfőn már indul is vissza a tengerentúlra. A szakaszt 42 ponttal zárja Ráthonyi Tamás együttese, ami éles meccsen majdhogynem elképzelhetetlen, de hát az esemény varázsa éppen abban rejlik, hogy oly sok mindenben eltér a hétköznapok derbijeitől.
3. negyed
Hiába Nyugat triplái, a Ráthonyi-sereg már ebben a szakaszban ostromolja a százas ponthatárt. Csakhogy Ivkovicsék még most sem adják fel…
Sokáig úgy tetszett, Lee (7) és a többi keleti ünnepelhet, ám jött Lapov és a fergeteg
Sokáig úgy tetszett, Lee (7) és a többi keleti ünnepelhet, ám jött Lapov és a fergeteg
Nem vitás, a nyugatiak szándéka töretlen. Tetemes hátrány ide, keleti fergeteg oda, győzni akarnak a fiúk, és ezért meg is tesznek mindent. Előbb Kálmán, aztán Kámán csuklója villan, és máris nyugodtabban szemlélheti a találkát Sterbenz László, a szemközti kollégájához hasonlóan "gálaújonc” tréner. Hanem a rutinos Kelet nem hagyja annyiban a dolgot. Green ugyan visszavesz a tempóból, ám Orosz és főleg Mészáros nem, így a fiúk már ebben a szakaszban ostromolják a száz pontot. Átszökkenniük azonban nem sikerül a határon, és ez a rivális malmára hajtja a vizet. Ivkovics időközben sajátos különcsatát vív Greennel, olyannyira, hogy a helyi szpíker már-már szerelmet vél felfedezni köztük. Ezt alighanem Béres Tímea, Sztojan Ivkovics kedvese kérhetné ki magának leginkább… A lényeg, hogy a fehérek megtorpanása hirtelen szorossá teszi az eredményt.
4.negyed
Hiszen a barátságos találkozón, az esztendőt lezáró gálán sem mellékes, hogy ki lesz a győztes. Sőt…
Mestermérleg
Sterbenz László a Nyugat edzôje: – Három negyeden át tartott, amíg elmúlt a nehéz karácsonyi vacsorák hatása. Öröm volt ma itt és így ünnepelni. Kellemes, boldog új évet kívánok valamenynyi kosárlabdabarátnak!
Ráthonyi Tamás a Kelet edzôje: – Nagyon sajnálom, hogy nem tudtunk nyerni. Fôleg azután, hogy nekünk állt a zászló. Ennek ellenére úgy gondolom, élvezetes, jó játékot hozott a gála, fôleg az elsô három negyedben. Talán egy kicsit rövidebb volt a kispadunk, mint a nyugatiaké.
Mintha láthatatlan kezek védenék a nyugati gyűrűt, csaknem négy perc telik el a záró etapból, amikor Trepák megtöri a gólcsendet. Odaát bezzeg nem tétlenkednek ennyire, s láss csodát, a 39. percben (aki esetleg nem tudná, négyszer tizenkét percig tart az összecsapás) már jobban áll a nyugati sereg. De hol van még a vége. A játékot szép kis ünnepség szakítja félbe: díjat kap Dzunics Braniszlav. Az idén a magyar válogatottban is bemutatkozó somogyi hátvédet a bajnokság legrokonszenvesebb játékosának választották a szurkolók, ezért neki jár az EnterNet különdíja. De vissza a meccshez! Nyugat válogatottja mintha csak lemásolná az egy évvel ezelőtti produkcióját, és uralja a végjátékot. A publikum legnagyobb örömére lényegesen több kosár esik, mint tavaly, marad viszont a nyugati siker. Miközben Sterbenz serege mennybe megy, a meccs hőse, a 32 IBM-pontig jutó Bojan Lapov megkapja jól megérdemelt koronáját. Megdolgozott érte. Miként a zöldek a csodaszámba menő feltámadásért s a győzelemért.
