A porból a csúcsra – ő Egan Bernal, a Tour 22 éves győztese

A dél-amerikaiak jöttek, láttak és leigáztak mindenkit – ki tudja, talán most látták elérkezettnek az időt, hogy visszavágjanak Európának a korábbi hódításokért.

Ami jó, hogy ők nem hajókkal, lóháton és fegyverekkel tették mindezt, hanem két keréken és a puszta teljesítményükkel, fájdalom- és erőszakmentesen, így máris jóval szimpatikusabbak a konkvisztádoroknál. De nemcsak emiatt.

Hanem mert új színt hoztak a kerékpársportba, másrészt pedig mert jellemzően mind nagyon mélyről és messziről indulva értek fel a csúcsra, márpedig napjaink egyre inkább pénzorientált profi sportjában egyre ritkábbak az olyan tündérmesék, amelyekben az egyszeri szegény ember végül elnyeri méltó jutalmát szorgalmáért, kitartásáért és állhatatos, kemény munkájáért.

AZT SEM TUDTÁK, HOGY TERHES

Az ecuadori Richard Carapaz világraszóló májusi Giro d'Italia-győzelme után a vasárnap véget érő Tour de France is szenzációt hozott: a szomszédos országból érkező Egan Bernal nyert, ezzel szintén történelmet írt, ő lett az első kolumbiai győztes a világ legnagyobb körversenyén.

Carapaz meglepő (de abszolút megérdemelt) Giro-sikerét követően megírtuk, a koldusszegény (teljes lakosságának több mint 35%-a a szegénységi küszöb alatt él) Ecuador új nemzeti hőse hogyan jutott el a csúcsra onnan, hogy gyerekként családjával az Andok hegyeiben élt egy aprócska vályogházban, s nagy becsben tartott teheneik tejét árulta a piacon, miközben kevés szabadidejében egy leselejtezett, alkatrészeitől megfosztott ócska kis bringával bohóckodott az udvaron.

Nos, Bernal története kísértetiesen hasonló.

A leginkább a nemzetközi kábítószer-kereskedelem melegágyaként ismert Kolumbiában látta meg a napvilágot, a fővárostól, Bogotától órányira fekvő kisvárosban, Zipaquirában. Családja annyira szegény volt, hogy szakorvosra sem tellett, Egan édesanyja, Flor konkrétan már a nyolcadik hónapban volt, amikor kiderült, hogy terhes vele... Állítólag a név is a tényt közlő orvostól származik, aki maga javasolta a hír hallatán ledöbbent szülőknek, legyen a fiúcska neve Egan, mert ez görögül annyit tesz, „bajnok”.

Így is lett – s noha az Egan szó a valóságban köszönőviszonyban sincs a bajnok kifejezés görög megfelelőjével, a doki megérezhetett valamit...

Carapazhoz hasonlóan a kis Egan egyetlen szórakozása is az volt gyerekként, hogy édesapjával együtt kijárt a hegyekbe tekerni ütött-kopott kis bringáján – ezt viszont mindennél jobban imádta.

„Nyolcévesen kezdtünk kijárni a hegyekbe apuval. Aztán egy napon rendeztek a városunkban egy versenyt gyerekeknek, de apa nem akarta, hogy elinduljak rajta. Egy barátom nevezett be és adott kölcsön egy sisakot” – emlékezett vissza a kezdetekre Bernal (mondani sem kell: megnyerte).

ÉVSZÁZADOS ŐSTEHETSÉG

Remek adottságainak köszönhetően Kolumbiából egyre több ígéretes versenyző kerül ki (ne feledjük, Carapaz is oda járt át edzeni és versenyezni), és ezt a kerékpárosvilág is felfedezte az utóbbi időben, a nagycsapatoknak számos megfigyelőjük dolgozik már ott, akik olyan kincsekre lelhetnek, mint Bernal (vagy mint a 2014-ben Giro-, 2016-ban Vuelta-győztes Nairo Quintana – sokan meg voltak róla győződve, ő lesz az első dél-amerikai Tour-győztes is, csak hát aztán feltűnt a színen Bernal...).

Utóbbi azonban tényleg minden szempontból kiemelkedik.

Egan Bernal ugyanis mindössze 22 évesen és 196 naposan minden idők harmadik legfialabb Tour-győztese lett: mindössze kilenc nappal előzi meg Francois Faber, aki még 1909-ben, azaz 110 éve(!) diadalmaskodott – a kolumbiaira tehát tényleg nyugodtan mondhatjuk, olyan őstehetség, amilyen évszázadonként egyszer születik. Bernal amellett, hogy az egész mezőny egyik legszerethetőbb és legszerényebb figurája, olyan érettséggel, erővel és intelligenciával versenyzett a három hét alatt, ami bőven meghazudtolja a korát. Mindezt úgy, hogy Európába csak nemrég került át: a sztáristálló Ineos előtt a prokontinentális, azaz „másodosztályú” Androni-Giocattolinál versenyzett, a Magyar körversenyen is rendszeresen vendégeskedő olasz csapat 2016-ban igazolta át. Magyarul: Bernal annak ellenére oktatta a teljes, sztárokkal teletűzdelt Tour-mezőnyt, hogy a legtöbben közülük már utánpótláskoruk óta a legjobb körülmények között készülhetnek és a legkorszerűbb szereket kapják (nevezzük őket táplálékkiegészítőknek...).

HATÁR A CSILLAGOS ÉG

„Az édesanyja elérzékenyülten nyilatkozta, hogy Egannak jóformán nem volt gyerekkora, akkora szegénységben éltek – erre most itt áll a Chamsp-Elysées-n, a világ legnagyobb kerékpárversenyének győzteseként 22 évesen. Ez egyszerűen fenomenális. Mi, Angliában meg itt-ott csodálatos körülmények között élünk, el sem tudjuk képzelni, ők honnan jönnek. De a tehetség mégis utat tört magának, és ez gyönyörű. Ugyanígy le a kalappal Dave Brailsford előtt, aki felkutatta őt és megadta neki a lehetőséget, amivel Egan maximálisan élt is!” – foglalta össze kiválóan az Eurosport szakértője, az ötszörös olimpiai bajnok, Tour-győztes brit ikon, Sir Bradley Wiggins, a végén az Ineos (korábban Sky-)főnök Brailsfordra utalva, aki ugyancsak megszólalt. Mint mondta: „Ez, amit művel, az ő korában egészen kivételes, nem hasonlítható senki máshoz.”

A szakértők egyetértenek abban, Bernal előtt innentől a csillagos ég a határ. Óriási kérdés lesz ugyanakkor, az Ineosnál hogyan súlyoznak majd, hiszen ott van korunk egyik legjobbja, Chris Froome, a tavalyi Tour-győztes Geraint Thomas, és a pletykák szerint Carapazt is vinné a brit óriásklub – ennyi dudás meg már nehezen férne meg egy csárdában...