Hüttner Csaba szövetségi kapitány a legeredményesebb csapatnak járó díjjal (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)


A sportág rendhagyó és nagyon hosszú versenyszezont tudhat maga mögött, amelynek az ötkarikás játékok volt a csúcspontja, de idén a hazai válogatók és világkupa, valamint kvótaszerző verseny mellett Európa-bajnokságot is rendeztek, majd az idényt a múlt heti vb zárta a dán fővárosban.

Koppenhágában a magyar küldöttség 18 dobogós helyet szerzett, hat arany-, nyolc ezüst- és négy bronzéremmel. A vb rendhagyó volt abból a szempontból is, hogy bár alig bő egy hónappal Tokió után rendezték, már párizsi „időszámítás” szerint zajlott, 2024-ben ugyanis a korábbi 12 szám helyett csak 10 szerepel majd a gyorsasági olimpiai programban. Ilyen szemüvegen keresztül nézve a magyarok egy aranyat (női K–2 500 m), négy ezüstöt (férfi K–1 1000 m, férfi C–2 500 m, női K–1 500 m és női K–4 500 m), valamint egy bronzot (férfi C–1 1000 m) gyűjtöttek a viadalon.

„Jól szerepeltünk, de hiányérzet azért van bennem. Nehéz például feldolgozni, hogy a női négyes kikapott a fehéroroszoktól, vagy hogy Aimee Fisher megverte Csipes Tamarát, de úgy gondolom, sokkal jobb, hogy az olimpián jól szerepeltünk, és itt lett több ezüstérem és nem fordítva” – fogalmazott Hüttner Csaba.

„Két olimpiai bajnok és egy ezüstérmes nélkül érkeztünk a világbajnokságra, az átalakított női négyes egyszer tudott a verseny előtt együtt evezni, nagyon hideg volt, nehezek voltak a körülmények – sorolta a szakember a hátráltató tényezőket. – A női négyes esetében sajnálom, hogy már az első száz méteren eldőlt a versenyük, olyan lassan kezdtek. Utána a második kátszázötven méteren hiába eveztek világbajnok időt, ez már nem volt elég. Egyszerűen az olimpia után kevés idejük maradt a gyakorlásra. Csipes Tamarát egyesben egy olyan új-zélandi versenyző verte meg, aki egész évben erre a világbajnokságra készült. Ha Tami is csúcsformában lett volna, ez a verseny is máshogy alakul.”

Hangsúlyozta ugyanakkor: ha valaki a verseny előtt azt mondja, hogy két olimpiai bajnokuk (Tótka Sándor és Bodonyi Dóra) nélkül az új rendszer szerinti tíz olimpiai számban hat érmet nyernek és szereznek még két negyedik helyet, akkor aláírták volna.

„Építjük az új csapatokat, s Párizsban megpróbálunk a mostani érmekből néhányat átváltani aranyra” – fogalmazott.

Előre tekintve a szövetségi kapitány azt mondta, az ötkarikás kvalifikáció még képlékeny, nem lehet tudni, hogy szakáganként hány kvótát szerezhet majd egy-egy ország, ha ez kiderül, akkor lehet majd tervet készíteni.

A koppenhágai teljesítménnyel kapcsolatban kiemelte a férfi kenu szakág és a fiatalok szereplését.

„Férfi kenuban újra visszakerültünk a térképre. Mindkét olimpiai számban sikerült érmet szereznünk, ezer egyesben Adolf Balázs harmadik lett, ötszáz párosban a Hajdu Jonatán, Fekete Ádám kettős szerzett egy ezüstérmet. Tovább kell menni ezen az úton, a meglévő versenyzőkhöz fel kell zárkóztatni a fiatalokat. Az ötezer méteren még egy aranyat is begyűjtő Adolf Balázs szerintem mindenki számára példa lehet” ˜– jelentette ki.

„A fiatal versenyzők számára szerintem hatalmas élmény volt felnőtt-világbajnokságon szerepelni. Mindegy, hogy olimpiai vagy nem olimpiai számban, ez mindenképpen lendületet ad a pályafutásuknak. Nagyon örülök, hogy megmutatták, mire képesek” – nyilatkozott Hüttner Csaba.

Egy korábbi döntés értelmében a 2024-es párizsi olimpia gyorsasági kajak-kenu programjában az eddigi 12 helyett már csak 10 szám szerepel, ezek a következők: férfi kajak – K–1 1000 m, K–2 500 m, K–4 500 m; férfi kenu – C–1 1000 m, C–2 500 m; női kajak – K–1 500 m, K–2 500 m, K–4 500 m; női kenu – C–1 200 m, C–2 500 m.