Asztalitenisz: sporttörténelmi európai kupasiker küszöbén a Budaörsi SC női csapata

Az idén 100 éves Budaörsi SC – köszönhetően a 25 éve újjáalakult asztalitenisz-szakosztályának – története egyik legfontosabb pillanatához érkezett: az együttes szombat este játssza a spanyol Museo de la Almendra Francisco Morales elleni Európa-kupa-döntő visszavágóját, s mivel az első meccset idegenben 3:1-re megnyerte, nehéz lenne nem úgy fogalmazni, hogy a hétszeres magyar bajnokcsapat a párharc favoritja.

„Való igaz, nem lenne túl őszinte, ha azt mondanám, mindkét csapat egyforma eséllyel várja a kupadöntő második összecsapását – magyarázta Somlyó Gergely klubelnök. – Azon leszünk, hogy nyerjünk, de a sport azért is szép, mert sok minden megtörténhet, szóval biztos vagyok benne, hogy a játékosaink százszázalékos koncentrációval küzdenek majd a klubtörténeti sikerért. A centenáriumi év asztalitenisz ünnepének tekintjük ezt a szombatot, s bízunk benne, hogy valóban emlékezetes lesz ez a nap.”

Az idegenbeli 3:1-es siker jelentős mozgásteret kínál a budaörsieknek, hiszen legrosszabb forgatókönyv alapján még a 3:2-es vereség is kupagyőzelmet jelent, s nyilván ez esetben is nagy lesz a boldogság, a cél azonban egyértelmű, hazai környezetben győztes meccs végén magasba emelni a trófeát.

„Ha kizárólag azon múlna a siker, melyik csapat érdemli meg jobban a kupát, talán le sem kellene játszani a meccset, mert mi nagyon megdolgoztunk érte – tette hozzá az elnök, aki nem mellesleg a szakosztály 25 évvel ezelőtti újjáalakulásakor még edzőként dolgozott a női együttesnél. – Huszonegy éve megszakítás nélkül ott vagyunk az európai kupaporondon, mégpedig kizárólag magyar anyanyelvű játékosokkal. Ez számunkra fontos, ebből nem engedünk. Azt gondolom, ez más sportágat tekintve is unikum, nem nagyon tudnék olyan példát mondani, hogy a mai világban egy csapat légiósok nélkül is képes a saját sportágában nemzetközi szintű eredmény elérésére. Annak ellenére, hogy korábban a Bajnokok Ligájában voltunk már ezüstérmesek, a mostani döntőbe jutást tartjuk Budaörs városa legnagyobb sportsikerének, mert bár a BL-döntő rangjában erősebb, reálisan nézve akkor a sorozat éppen átalakuláson ment át, ezért kevés csapat indult. Ha szombat este sikerül nyernünk, akkor viszont vita nélkül ez lesz Budaörs legkiemelkedőbb sporteredménye, amihez kellett a város huszonöt éves támogatása, ezért köszönettel tartozunk az egyik legnagyobb szurkolónknak, Wittinghoff Tamás polgármesternek, miként a női csapat újjáalakulásakor a szakosztályt vezető Bíró Gyula nélkül sem tartanánk itt. A két és fél évtizedes úton két támogatónktól, Németh Páltól és Szabó Zsolttól is rengeteg segítséget kaptunk, s szeretném még kiemelni a húsz éve a klubnál lévő Szvitán Krisztinát, aki volt játékos, csapatkapitány, most szakosztályvezető, sportegészségügyi szakemberként az olimpián is járt, emellett nagyszerű ember, a sportágon belül sokkal nagyobb elismerést érdemelne.”

Tegyük hozzá, az Európa-kupa döntőjében szereplő Museo de la Almendra Francisco Morales is nagy utat járt be, hiszen a tavaly nyári rajt előtt a 39. helyen emelték ki – csak összehasonlításképpen, a budaörsieket a 11. helyen jegyezték –, így a córdobai alakulatnak már a legelső csoportkörben asztalhoz kellett állnia, onnan indulva jutott el az aranycsatáig. Talán ezek a tények is jelzik az erőviszonyokat, viszont nagy kérdés, hogy a remélt szombat esti siker után milyen úton folytatja tovább a Budaörsi SC.

„El kell ismerni, nem a mezőny legerősebb csapatával küzdünk meg a kupáért, ami azt jelenti, bizonyos szempontból annak az útnak, amin eddig haladtunk, a végére értünk. Itthon játszunk, előnyből indulunk, jobb csapatunk van, nem hiszem, hogy rövid időn belül lesz esélyünk arra, hogy hasonlóan kedvező helyzetbe kerüljünk. Nekünk ez a kupagyőzelem a maximum, amit elérhetünk, a Bajnokok Ligája számunkra nem reális. Ismereteim szerint ott a miénkhez képest nyolc-tízszeres költségvetéssel dolgoznak, miközben mi úgy állunk, hogy kupagyőzelem esetén is több millió forintos veszteséggel zárjuk az idényt. Az Európa-kupa-sikerért csapatszinten háromezer eurót kaphatunk, ami nagyjából 1.2 millió forint, ehhez képest csak az került 1.5 millióba, hogy a döntő első meccsére elutaztunk Spanyolországba. Tudni kell, hogy korántsem állunk olyan stabil lábakon, mint a nálunk nagyobb sportágakban hasonlóan szereplő csapatok. Szomorú, de a sorsolásnál nemcsak azért szurkolunk, hogy ne kapjunk nehéz ellenfelet, hanem azért is, hogy ne kelljen messzire utaznunk. Voltunk már többek között Kazanyban és az Azori-szigeteken, ami, mondanom sem kell, nem ugyanaz, mintha mondjuk Pozsonyba kellene mennünk. Ez nem projekt, inkább küldetés, ami a magyar asztalitenisz sikere is lenne, hiszen a Postás SE 2005-ös ETTU-kupa-győzelme után tizenkilenc évvel lehet újra magyar arany az európai kupaporondon. S hogy a szakmai munkát is említsem, szeretném kiemelni Bachman Péter edzőnket, akinek a maga higgadtságával, megfontoltságával, korrekt hozzáállásával fontos szerepe volt abban, hogy az elmúlt négy évben harmadszor játszunk döntőt az Európa-kupában, s a korábban a csapatnál dolgozó Harczi Zsolt is meghatározó munkát végzett a klubnál.”

Ami a szombati este 18 órakor kezdődő mérkőzésen asztalhoz álló ellenfelet illeti, az aranycsatáig magabiztosan menetelő spanyolok eddig többnyire a kínai Meng Csia-csi, a szerb származású, de már spanyol színekben versenyző Maria Galonja és a portugál Patricia Santos hármasával álltak fel, így volt ez a döntő első mérkőzésén is, s nem valószínű, hogy ezen éppen most változtatnak. A Budaörs a múlt pénteki találkozón a Póta Georgina, Madarász Dóra, Fazekas Mária trióval harcolta ki a 3:1-es előnyt, s persze még ott van Dari Helga és Molnár Kendra, akikre szintén számíthat Bachman Péter edző. S végül még egy érdekesség: eddig 8 magyar csapat nyerte meg a két legrangosabb európai kupa valamelyikét, de mivel mindegyik fővárosi klub volt, a Budaörsi SC lehet ez első nem budapesti győztes.