Címlapsztori: Mikkel Hansen utoljára játszott Magyarországon

Utoljára lépett pályára Magyarországon a dán Mikkel Hansen, aki egy évtizeden át sportága legjobbja volt. A világ 2008-ban tanulta meg a nevét, amikor a pekingi olimpián az oroszoknak olyan győztes, tűpontos gólt lőtt időn túli szabaddobásból, hogy sokáig az sem hitte el, aki látta. A feltett karokkal két és fél méter magas orosz fal felett és a kétméteres kapus, Oleg Gramsz keze mellett úgy vágta a labdát a bal felső sarokba, hogy még a saját csapattársai is meglepődtek.

Édesapja, Flemming Hansen válogatott, 1984-ben olimpiai negyedik helyezett kézilabdázó volt, balátlövő, akárcsak később a fia, aki Dánia legnagyobb tehetséggyárában, a GOG csapatában nevelkedett és lett élvonalbeli játékos. Húszévesen a híres Barcelonához igazolt, amelynek Nagy László volt a vezére. A katalánoknál jött rá, hogy a tehetség önmagában nem elég, ezért egyre keményebben edzett. Két év után visszatért a hazájába, Koppenhágába, ahonnan újabb két év múlva állt tovább, a hozzá hasonlóan nagy terveket szövögető francia PSG együtteséhez, Párizsban tíz évet töltött, a második otthona lett, ezért is szeretne még ott lenni az idei olimpián.

Sokoldalúságát mutatja, hogy nem csak eredeti posztján teljesített a legmagasabb szinten, középen szinte mindenhol jól érzi magát, háromszor választották meg a BL legjobb balátlövőjének, és ugyanennyiszer az irányítójának is. Ott állta meg a helyét a mezőny legjobbjaként, ahol szükség volt rá. Mindig magas követelményeket támasztott önmagával szemben, s ugyanezt várta el edzőitől és csapattársaitól is.

A dán válogatottal mindent megnyert, volt olimpiai, világ- és Európa-bajnok, annyi egyéni díjat kapott, mint senki más, háromszor választották meg a világ legjobbjának, ami rajta kívül csak a francia Nikola Karabaticnak sikerült. Egyvalamit mégsem tudott megszerezni: sosem emelhette magasba a Bajnokok Ligája-trófeát, ez az idény az utolsó esélye rá.

Az immár kétgyerekes édesapa az elmúlt években nehéz időszakon ment át, a 2023-as világbajnokság után átmenetileg felfüggesztette pályafutását a stressz miatt, és csak a következő évad elején tért vissza, amely úgy alakult, hogy egyben az utolsó is lesz, április elején ugyanis bejelentette, hogy nem tölti ki a szerződését Aalborgban, a nyáron visszavonul. Csütörtökön utoljára lépett pályára hazánkban, a Veszprém Arénában, ahol 3 gólt dobott, a magyar közönség pedig tapssal búcsúzott tőle.