Az Anderlecht–Ferencváros (2–1) El-meccs után érdekes kettősség, mondhatni ellentmondás figyelhető meg, ha egymás mellé helyezzük a lefújás utáni ferencvárosi értékeléseket, azt, ahogy a magyar csapatnál belülről megélték a 2–1-re elveszített meccset, valamint a találkozó statisztikáit vagy tudósítását.
„Az első félidő teljesen kiegyenlített volt, jól tudtunk hátulról építkezni Aztán nagyjából az 55. perc környékén kezdtek jelentkezni a hibák, a passzjátékban már nem találtuk meg azokat az embereket, akiket az elsőben még igen. Lehet, hogy ott kezdett egy kicsit elfáradni a csapat, lehet, hogy ott kezdett kicsit leülni a koncentráció… Sajnos voltak hibák, és az ellenfél kihasználta őket” – nyilatkozta a meccs után Dibusz Dénes, és erről beszélt Pascal Jansen vezetőedző is.
„Az első félidőben kiegyenlített játék zajlott a pályán, mindkét kapu előtt adódtak lehetőségek. A kapott gólt követően megváltozott a meccs dinamikája, az ellenfél felé billent a mérleg nyelve. Különösen, hogy hamar jött a második találat is” – fogalmazott az FTC vezetőedzője, Pascal Jansen.
Ugyanakkor, ha a statisztikákat vagy akár a mérkőzésről készült tudósításokat megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az Anderlechtnek már az első félidőben is jóval több gólszerzési lehetősége volt, csak míg a meccs elején Dibusz Dénes rendre védeni tudott, a második félidőben már ő is tehetetlen volt az első gólnál, majd a tizenegyesnél.
Az első harminc percben a Ferencváros csak két blokkolt lövésig jutott el Adama Traoré és Kady révén, miközben Dibusz Dénesnek már az első tíz percben kétszer is védenie kellett egy-egy távoli próbálkozást, majd a 10. percben Cristian Ramírez mentett nagyot fejjel egy beadásnál. A 23. percben Kasper Dolberg öt méterről fejelt a ferencvárosi kapu fölé, majd Samuel Edozie lövését védte Dibusz Dénes, a kipattanóból pedig Killian Sardella lőtt mellé. Fél óra után, a 35. percben jött aztán a meccs talán legnagyobb kimaradt ferencvárosi helyzete, amikor Varga Barnabás kapura tartó lövése Ibrahima Cissét találta el… Az első félidőben emellett volt még egy Dibusz-védés (Francis Amuzu beadását ütötte ki), Kadynak egy blokkolt lövése, illetve feljegyezhettünk egyetlenegy kaput eltaláló ferencvárosi lövést Philippe Rommens révén, amelyet Colin Coosemans kapus könnyedén védett a 43. percben. Érdemben akkor kellett először játékba avatkoznia… A második félidő elején aztán volt még egy védése a belga kapusnak Varga Barnabás lövésénél, majd jött a két hazai gól, és ezzel is dőlt a mérkőzés.
Már a leírt helyzetek is arról árulkodnak, hogy az első félidőben is az Anderlecht állt közelebb a gólhoz, és a statisztikák is azt mutatják, alapvetően a belgák akarta érvényesült a meccsen, még úgy is, hogy a 81. perctől, Nilson Angulo kiállítása után tíz emberrel játszottak.
Az Anderlecht birtokolta többet a labdát, az elsősorban vizsgált Sofascore statisztikái alapján 56 százalékban, de például az első félidőben még nagyobb volt a különbség, akkor 63 százalékban volt a hazaiaknál a labda. Több pontos passza volt a belga csapatnak (396 jó passz, 86.3 százalékos pontosság, FTC: 280 jó passz, 79.77 százalékos pontosság). Több támadást vezettek (41–28) és több lövése volt a hazaiaknak (13–9), többször is találták el a kaput (6–3), több párharcot nyertek (99-ből 51-et) és a gólhelyzetek alapján várható gólok száma is náluk volt magasabb (1.43–0.77). A Sofascore a kihagyott helyzetek súlyozásánál megkülönbözteti az úgynevezett „nagy helyzeteket” vagy ziccereket, amelyből a Ferencvárosnál egyet sem jegyeztek, fel míg az Anderlechtnél egy ilyen volt (alighanem Dolberg közeli fejesét tekintették kihagyott ziccernek a statisztikusok).
A Ferencváros szinte csak bizonyos védekező statisztikákban ért el jobb számokat, mint az Anderlecht, de ez abból is következik, hogy az FTC-nek kellett többet védekeznie a meccs egészében. Dibusz Dénesnek több védése volt, mint belga kollégájának (4–2), a ferencvárosi védők több szerelést mutattak be (18–14), viszont a belga védők élességét mutatja, hogy öt ferencvárosi lövést is blokkoltak, amelyek között volt olyan, amelyik ha eljut a kapuig, okozhatott volna gondot Coosemans kapusnak. A magyar csapat védelme három lövést blokkolt, viszont például az első gól előtt éppen ez hiányzott, mert Dibusz Dénes el is mondta, hogy az előtte álló játékosok miatt semmit nem látott Yari Verschaeren 17 méteres, egyébként nem éppen erős lövéséből (az mondjuk kérdés, Dibusz a megfelelő helyen állt-e ahhoz, hogy védeni tudjon), mégsem tudta senki blokkolni a labdát, mert túl távol voltak a lövő játékostól. Érdekesség, hogy bár az Anderlechtnél volt kiállítás (két sárga lap után), a ferencvárosiak szabálytalankodtak többször (25-ször a hazai 12-vel szemben). és az egyikből, Botka Endre szabálytalanságából jött ugye a hazaiak tizenegyese, és a meccset tulajdonképpen eldöntő második hazai gól.
Ami nem kimondottan védekező statisztika és a Ferencváros fölényét mutatja, az a több jó csel (7–6, 12, illetve 17 kísérletből), de nem sokra mentek vele Traoréék. Ahogy a több megnyert fejpárbajjal (12–9) sem, hiszen még csak kapura menő próbálkozásuk sem volt a vendégeknek fejjel, Rommens szögletei sem hordoztak magukban gólveszélyt.
Ezzel pedig el is érkeztünk a Ferencváros jelenlegi, talán legnagyobb problémájához a nemzetközi meccseken, ami a leginkább látszott a bosnyák Borac Banja Luka elleni két selejtezős találkozón (180 perc alatt egy gólt szerzett az FTC, azt is 11-esből) és most Brüsszelben is. Az, hogy az Európa-ligában egyáltalán nem tudja megcsillantani elöl a csapat azokat az erényeket, amelyek korábban jellemezték. Ide sorolhatjuk a jobb szélen Adama Traoré megugrásainak hiányát (a szépítő gólját ugyan nevezhetjük villanásnak, de tulajdonképpen Jan-Carlo Simics talált a saját kapujába a középre lőtt labdából), hogy nagyon ritkán tud a védők mögé kerülni a mali támadó, hiányoznak a másik oldalról a Moszkvába szerződött Marquinhos megindulásai és ezekből is adódóan hiányoznak azok a labdák amelyekkel korábban megtalálták a középen érkező Kristoffer Zachariassent vagy éppen Varga Barnabást. Utóbbinak közismerten erőssége a fejjátéka, de a legutóbbi három mérkőzésen nem sok lehetősége volt fejelni. Itt tegyük hozzá, tavaly a nemzetközi porondon Varga hét gólt szerzett, abból háromszor Mohammed Abu Fanitól kapta a labdát, aki szintén nagyon eltűnt az utóbbi időben. Az izraeli válogatott középpályás Jansennél kevésbé vállal szerepet a támadójátékban, mint korábban, a szögletek és az oldalsó szabadrúgásokban Rommens vette át a helyét, nem sok sikerrel, és távolabb is játszik a kaputól, mint Dejan Sztankovics időszakában. Abu Fani az előző idényben 14 európai kupameccsen öt gólpasszt adott, most öt találkozón egyet.
A fent jelzett problémák, hiányosságok jól megmutatkoznak az Anderlecht elleni mérkőzés statisztikáiban is. Csak három pontos beadása volt a szélről a Ferencvárosnak 20 próbálkozásból, ami nagyon kevés, és egy ilyen jól fejelő center mellett, mint Varga, egyenesen luxus veszni hagyni ezt a játékelemet. Az FTC játékosai csak 46-szor tudták bejuttatni a labdát az ellenfél támadóharmadába (az Anderlecht labdarúgói 59-szer), ebben közrejátszott, hogy a középpályán Abu Fani egymaga 17 labdát veszített el, de ugyanennyi labdavesztése volt Vargának is, ez a mezőnyben a legtöbb volt, holtversenyben a hazaiaktól Killian Sardellával. A korábbi években a Ferencvárosnak az volt az erénye a nemzetközi színtéren, hogy viszonylag kevés támadásból is gólokat tud szerezni. Most az a helyzet, hogy továbbra is viszonylag ritkán jut el az ellenfél tizenhatosáig, és már kaput eltaláló lövésig sem jut el. Azt is érdemes megemlíteni, hogy miközben a Ferencvárost sok kritika éri amiatt, hogy kevés lehetőséget kapnak a magyar játékosok, Brüsszelben ők sem tudtak segíteni a csapatnak: Varga elveszített labdái mellett említhetjük az első gól előtt az ellenfélhez passzoló Szalai Gábort és a tizenegyest összehozó Botka Endrét is.
Az FTC számára azért is lehet aggasztó a szerdai játék, mert a kimondottan rossz passzban lévő, az előző négy bajnokiján nyeretlen és három meccsen még csak gólt sem szerző, belga Anderlechttől szenvedett viszonylag sima vereséget. Nagy kérdés ezek után, hogy mire lesz képes ezek után az olyan topligás ellenfelekkel szemben, mint a jövő héten következő angol Tottenham vagy az októberben érkező francia Nice. Abban bízhat csak a Fradi, hogy hazai közönség előtt képes lesz jobb teljesítményre a csapat, a következő két El-meccsén ugyanis az Üllői úton lép pályára Pascal Jansen együttese.
A mérkőzés online, szöveges közvetítése itt olvasható.
EURÓPA-LIGA, ALAPSZAKASZ
1. FORDULÓ
ANDERLECHT (belga)–FERENCVÁROS 2–1 (0–0)
Brüsszel, Lotto Park, 17 900 néző. Vezette: Julian Weinberger (Andreas Heidenreich, Maximilian Kolbitsch) – osztrákok
ANDERLECHT: Coosemans – Sardella, Jörgensen, Szimics, M. Ndiaye (Foket, 80.) – Verschaeren, Dendoncker, Stroeykens (T. Leoni, 69.), Edozie (Ashimeru, 69.) – Amuzu (N. Angulo, 40.), Dolberg (Luis Vázquez, 69.). Megbízott vezetőedző: David Hubert
FERENCVÁROS: Dibusz – Botka (Gartenmann, 76.), I. Cissé, Szalai G., Ramírez (Civic, 76.) – Abu Fani (Maiga, 71.), Rommens – A. Traoré, Zachariassen (Ben Romdan, 71.), Kady (Saldanha, 71.) – Varga B. Vezetőedző: Pascal Jansen.
Gólszerző: Verschaeren (60.), Dolberg (66. – 11-esből), ill. Szimics (87. – öngól)
Kiállítva: N. Angulo (81.)
EURÓPA-LIGA, ALAPSZAKASZ
A FERENCVÁROS TOVÁBBI MECCSEI
Október 3., csütörtök
18.45: FERENCVÁROS–Tottenham Hotspur (angol)
Október 24., csütörtök
18.45: FERENCVÁROS–Nice (francia)
November 7., csütörtök
21.00: Dinamo Kilev (ukrán)–FERENCVÁROS
November 28., csütörtök
21.00: FERENCVÁROS–Malmö FF (svéd)
December 12., csütörtök
18.45: PAOK (görög)–FERENCVÁROS
Január 23., csütörtök
21.00: Eintracht Frankfurt (német)–FERENCVÁROS
Január 30., csütörtök
21.00: FERENCVÁROS–AZ (holland)