Dibusz: Azon kell dolgozni, hogy ne csak 55-60 percig működjön a játék

„Az első félidő teljesen kiegyenlített volt, jól tudtunk hátulról építkezni, jól variáltuk a rövid passzos játékot és a hosszú indításokat. A terv az volt, hogy ezek váltogatásával összezavarjuk a védekezésüket, adódott is néhány lehetőség, amelyből betalálhattunk volna – elemzett Dibusz Dénes. –  Persze nekik is volt két-három helyzetük. Aztán nagyjából az 55. perc környékén kezdtek jelentkezni a hibák, a passzjátékban már nem találtuk meg azokat az embereket, akiket az elsőben még igen. Lehet, hogy ott kezdett egy kicsit elfáradni a csapat, lehet, hogy ott kezdett kicsit leülni a koncentráció… Sajnos voltak hibák, és az ellenfél kihasználta őket. A második gól után a hazaiak fölényben voltak, sima mérkőzés nézett ki számukra, szerintem nem volt bennünk annyi, hogy tizenegy a tizenegy ellen komolyan veszélyeztessük a győzelmüket, viszont a kiállítás mindent megváltoztatott, sikerült magunkhoz ragadni a kezdeményezést, és újra nyílttá tenni a mérkőzést. Hogy közel lettünk volna az egyenlítéshez? Nem mondanám, hiszen a szépítés után sajnos már nem volt gólszerzési lehetőségünk.”

A kapus szerint azon kell dolgozni, hogy ami ezen a meccsen 55-60 percig működött, az a jövőben már 70, de inkább 80 percig kitartson, és akkor „remélhetőleg jönnek majd a pontszerzések is”.

Ami pedig az első gólt illeti: „Sajnos semmit sem láttam, azt sem tudtam, külsővel vagy belsővel és egyáltalán ki rúgta el a labdát, nem láttam az előttem álló emberektől. Csak akkor tudtam reagálni, amikor eljött mellettük a labda. Kár, hogy nem volt annyiban egy kis szerencsém, hogy valaki tíz-húsz centivel odébb álljon, mert ha a lövés pillanatában látom a labdát, akkor talán ki tudtam volna ütni. Így is beleértem, de nyilván ilyenkor kijön az is, hogy már esett az eső, felgyorsult a pálya. Később megnéztem a visszajátszást, és láttam, hogy bal belsővel nagyon szépen visszarúgta a helyemre. Ha időben látom, bravúrral sikerülhetett volna a védés, így sajnos nem volt időm arra, hogy odaérjek.”

„Csalódottak vagyunk a vereség miatt. Az első félidő nem nézett ki rosszul, adódtak helyzeteink, sajnos nem volt szerencsénk a kapu előtt. A másodikat sem kezdtük rosszul, aztán a kapott gól után nyilván változtattunk kicsit. Jött a tizenegyes, a piros lap után mégis volt esélyünk visszajönni, de sajnos csak egy gólra futotta. Ennyi volt a maiban…” – fogalmazott Varga Barnabás.

A támadó úgy véli, kis összjátékokkal többet tarthatták volna a labdát elöl, illetve, bár sok labdát szereztek, gyűjthettek volna többet is, gyorsabban felérhettek volna a támadóharmadba; „ez nem annyira működött, de azért az ellenfél sem egy rossz csapat, szóval nem volt olyan egyszerű”.

Kérdésre válaszolva Varga annyit mondott még, hogy szerinte mentálisan rendben voltak, „az egész csapat küzdött, akartunk”, ám ez most nem volt elég.

A mérkőzés online, szöveges tudósítása itt olvasható.

EURÓPA-LIGA, ALAPSZAKASZ
1. FORDULÓ
ANDERLECHT (belga)–FERENCVÁROS 2–1 (0–0)
Brüsszel, Lotto Park, 17 900 néző. Vezette: Julian Weinberger (Andreas Heidenreich, Maximilian Kolbitsch) – osztrákok
ANDERLECHT: Coosemans – Sardella, Jörgensen, Szimics, M. Ndiaye (Foket, 80.) – Verschaeren, Dendoncker, Stroeykens (T. Leoni, 69.), Edozie (Ashimeru, 69.) – Amuzu (N. Angulo, 40.), Dolberg (Luis Vázquez, 69.). Megbízott vezetőedző: David Hubert
FERENCVÁROS: Dibusz – Botka (Gartenmann, 76.), I. Cissé, Szalai G., Ramírez (Civic, 76.) – Abu Fani (Maiga, 71.), Rommens – A. Traoré, Zachariassen (Ben Romdan, 71.), Kady (Saldanha, 71.) – Varga B. Vezetőedző: Pascal Jansen.
Gólszerző: Verschaeren (60.), Dolberg (66. – 11-esből), ill. Szimics (87. – öngól)
Kiállítva: N. Angulo (81.)