Stephen Hendry 2021-ben a Gibraltári nyílt bajnokságon élesben tesztelhette, mennyit kopott a tudása (Fotó: Eurosport.com)

Először 1990-ben láttam Stephen Hendryt játszani, az Eurosport már közvetítette a sportág legnagyobb és legfontosabb eseményét, az 1977 óta a sheffieldi Crucible Színházban sorra kerülő világbajnokságot. A még csak 21 éves titán (a mai napig ő a legfiatalabb világbajnok) szó szerint mindenkit lebombázott az asztalról, aki az útjába került, megalkuvás nélküli és hihetetlenül pontos támadójátékára nem volt ellenszere senkinek. Ebben az évben kezdődött el Hendry mostanáig megismételhetetlen dominanciája: a visszahúzódó, pályatársaival évekig nem barátkozó klasszis tíz évig lett egyeduralkodója a sportágnak, mind a hét vb-elsőségét ebben az évtizedben szerezte, és nyolc éven át vezette a világranglistát, ami a máig rekord a modern sznúkertörténelemben. A sportág cápájaként jellemezték vetélytársai, az a játékos volt, aki nem szeretett és nem is akart hosszú percekig biztonsági játékot játszani, minél előbb nagy bréket akart lökni, s erre a legtöbb esetben képes is volt, hiszen olyan pontosan lökte be a golyókat távolról is, hogy szinte bármilyen szorult helyzetből meg tudott indulni.

 NÉVJEGY: STEPHEN HENDRY
Született: 1969. 01. 23. South Queensferry
Nemzetisége: skót
Sportága:  sznúker
Beceneve: a Crucible királya, Aranyfiú, Jégember
Kiemelkedő eredményei: 7x világbajnok (1990, 1992, 1993, 1994, 1995, 1996, 1999), 6x Mesterek Tornája-győztes (1989, 1990, 1991, 1992, 1993, 1996), 5x az Egyesült Királyság bajnoka (1989, 1990, 1994, 1995, 1996), 36x pontszerző tornagyőztes
Legjobb helyezése a világranglistán:  1. (1990. április–1998. május, 2006. május–2007. május)
Hivatalos maximum brékek száma: 11
Hivatalos százas brékek száma: 776

Ám a kétezres években az úgynevezett 1992-es osztály – az ebben az esztendőben profivá váló Ronnie O'Sullivan, John Higgins, Mark Williams trió – átvette a hatalmat Hendrytől, aki egyre kevesebbet edzett és egyre többször maradt alul sikerre éhes kihívóival szemben. A 2012-es világbajnokságon hiába győzte magabiztosan Higginst a nyolcaddöntőben, a következő meccsen honfitársa, Stephen Maguire nagyon megverte (13–4), s a láthatóan kiábrándult és kedvetlen klasszis a találkozó után bejelentette visszavonulását.

„A székemben ülve újra rám tör a csüggedés, a depresszió és a csalódottság, és csak nézni tudom, ahogyan ellenfelem egyre nagyobb nyomás alá helyez – ugyanúgy, ahogyan én is csináltam az évek során –, szertefoszlatva minden reményét annak, hogy a csúcson hagyhatom abba. Ez az utolsó szög a sznúkerpályafutásom koporsójában”
    – írta a negyeddöntőről önéletrajzi könyvében Hendry, aki a döntést három hónappal a vb előtt hozta meg, de kevesen tudtak róla.

 LENDÜLETET KAPOTT
A várva várt visszatérés másik fontos szereplője Matthew Selt, Hendry első fordulóbeli ellenfele volt, a sorsolás szeszélye miatt az egyszeres pontszerző-tornagyőztes 36 éves angol kapta azt a nem túl hálás feladatot, hogy a hétszeres világbajnok ellen játsszon. A történet pikantériája, hogy Selt és Hendry a tornát megelőző hónapokban rengeteget gyakorolt együtt, tekintve, hogy mindkettejüknek Stephen Feeney az edzője.
„Nem vagyok nagyképű, ezt mindenki tudja rólam, de biztos voltam benne, ha úgy játszik ellenem, mint korábban az egymás elleni gyakorlásokon, akkor én nyerek – mondta Selt. – Aztán a második játszmában lökte azt a százas bréket, ami tulajdonképpen jó hatással volt rám, mert tudtam, nagyon kell koncentrálnom. Ezután szinte az összes kevésbé jó biztonsági lökését golyólerakással büntettem és összességében jól játszottam. Őszintén nem gondoltam volna, hogy ismét ilyen szinten játszik majd. Nem vagyok biztos benne, hogy újra képes lesz tornákat nyerni vagy kvalifikálni a világbajnokságra, de ha valaki meg tudja csinálni, az ő. Nem szerettem volna, hogy leégesse magát, mert jóban vagyunk és ő egy legenda, de éppen az ellenkezője történt, nagyon biztatóan játszott.”
Selt egyébként meg sem állt az elődöntőig, ott a tornát elképesztő magabiztossággal megnyerő világelső angol Judd Trump győzte le.

Persze nem távolodott el a sportágtól, televíziós szakértőként dolgozott tovább, majd tavaly elkezdett edzegetni, hogy idén hivatalosan is visszatérhessen. Ehhez kellett a nemzetközi szövetség segítsége is, amely szeptemberben két évre szóló szabadkártyát adott a legendának. Múlt kedd este a sportág kedvelői odaragadtak a képernyő elé, és óriási várakozással figyelték, amint a Gibraltári nyílt bajnokság első fordulójában a modern éra legkiválóbb játékosa visszatér. Sokan féltették és aggódtak, vajon 52 évesen lerombolja-e saját nimbuszát a próbálkozással, ám a Matthew Selt elleni találkozó második játszmája – amelyben Hendry lökött egy százas bréket – mindenkit meggyőzött arról, a Crucible királya még mindig nagyszerű játékos. A tündérmese így sem teljesedett ki, a meccset a ragyogóan játszó Selt 4–1-re megnyerte, de a jelek azt mutatják: a király visszatért.

„Annak örülök, hogy amikor volt rá lehetőségem, nagy bréket löktem, a jelenlegi játéknak ez a lényege. Én is tudom, hogy a játékom még nem elég jó ahhoz, hogy sikerrel vívjam meg a világbajnoki selejtezőket, de még van több mint egy hónapom, hogy jobb legyek. Folyamatosan javulok, ez biztató. Elég nagy volt a felhajtás és a várakozás a visszatérésemmel kapcsolatban, így természetesen izgatott voltam. Amikor a hotelszobámban felvettem az ingemet, rám tört az idegesség is, tudtam, csúnyán le is járathatom magam. De ez jó jel, mert izgalom nélkül nem lehet jól teljesíteni. Arra kell fókuszálnom, hogy ne azon agyaljak, mi történhet, hanem hogy a lámpalázamat a hasznomra fordítsam, inkább várakozással teli legyen az izgalmam.”

1999-ben hetedik világbajnoki címét ünnepelve az abszolút csúcson (Fotó: AFP)

A pályafutása során 36 pontszerző viadalt megnyerő (ahogyan sok másikat, ezt a rekordját is megdöntötte időközben Ronnie O'Sullivan, aki ugye már 29 éve profi) klasszis feltett szándéka, hogy újra éles meccset játszhasson a sheffieldi Crucible Színházban, a vb helyszínén, a sportág szentélyében, ahonnan szerinte dicstelenül búcsúzott a Maguire elleni kínos vereséggel. Ám a jelenlegi versenykiírás szerint ehhez három selejtezőbeli mérkőzést is meg kell nyernie, tekintve, hogy csak a világranglista első 16 helyezettje kerül játék nélkül a 32-es főtáblára, a maradék 16 helyért három selejtezőmeccsen kell győzni. Erre a régi Hendry bármikor képes lenne, az újról viszont nem tudjuk, hiszen már 52 éves, az elkötelezettsége sem lehet olyan, mint korábban, hiszen már mindent megnyert, amit lehetett. De nem kell sokáig várni, hamarosan megkapjuk a választ, a király visszatérhet-e a szentélybe is...

 RÓLA MONDTÁK
„Stephen fantasztikus eredményeket ért el a sportágban, ő volt a sznúker Tiger Woodsa. Megváltoztatta a játékot, mindenkit lenyűgözött a stílusával és sikereivel. Több rekordját megdöntöttem, de alighanem ő marad minden idők legfiatalabb világbajnoka, és azt sem tudom elképzelni, hogy valaha valaki olyan sokáig tud az élen állni a jövőben a világranglistán, mint ő a kilencvenes években.”

Ronnie O'Sullivan, hatszoros világbajnok


„Láttam őt az edzőteremben gyakorolni három órán keresztül, elképesztő, hogyan játszik még mindig. Biztos jót tett neki, hogy csaknem kilenc évet kihagyott, fejben tutira felfrissült. Bárhogyan is folytatja karrierjét, ő marad a sportág egyik valaha élt legjobbja.”
John Higgins
, négyszeres világbajnok


„Meglepődnék, ha ismét kiugróan jó eredményekre lenne képes, és bevallom, nem tudom eldönteni, vajon tényleg komolyan veszi-e a játékot, vagy csak szórakozik még kicsit. Amikor visszavonult, már nem tudta tartani a lépést a legjobbakkal, meglepődnék, ha ilyen hosszú szünet után, ennyi idősen képes lenne újra tornát nyerni.”
Judd Trump
, 2019 világbajnoka


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. március 13-i lapszámában jelent meg.)