Puskás Ferenc, a Kiskunság csillaga és Hidegkuti Nándor, a szikszói kőműves

„Jó napot kívánok, Hidegkuti Nándort keresem!”
„Üdvözlöm, én vagyok.”

Van abban valami hátborzongató, ha az ember bemondja a telefonba a 2002-ben elhunyt Aranycsapat-játékos nevét, és a túloldalról egy hang határozottan beleszól: „Én vagyok.” Ráadásul nincs a dologban semmi csalás, csúsztatás, földöntúli trükk, a név stimmel, a sportág szintén, Nándi bácsi bizony letette a futballban a névjegyét. Itt van a kezemben az igazolása, a Gönci Vörös Meteor SE állította ki 1983-ban. A játékos Szikszón született 1970 januárjában, a sportorvosi pecsétek alapján 18 éves koráig futballozott, fegyelmi ügyei nemigen lehettek, a Bejegyzések rovat lapjai legalábbis üresek. Azt már tőle tudom, hogy a gönci ifista évei után besorozták, Hollóházára került katonai szolgálatra, be is jegyezték a környék ütőképes, porcelángyáriakkal és határvédőkkel megerősített aranycsapatába, akkortájt azonban a futball már kissé háttérbe szorult az életében. Leszerelése után kőműves lett, ma is így ismerik a zempléni vidéken. Amikor kék színű sportegyesületi tagsági könyve előkerült Hollóházán, a Hátsó füves futballmentő túra itteni állomásán, a helyi futballtörténeti kiállítás tájékozott látogatója csodálkozásomat érzékelve gyorsan feloldotta a Hidegkuti-rejtélyt: „Jól ismerem Nándit, nagydarab szikszói kőműves!”

Magyar futballkörökben persze nem ez a definíció ötlik fel elsőre a névről, de Stanley Matthewstól Sebes Gusztávig bizony sokan tévedtek, akik az egykori MTK-csatár játékának hatása alatt azt állították, hogy Hidegkuti Nándorból a világon csak egy van. Szikszón például biztosan született egy másik is 52 évvel ezelőtt, és gyaníthatjuk, a szülők keresztnév-választásában közrejátszott a 69-szeres válogatott labdarúgó híre. Azért csak gyaníthatjuk, mert a kőműves életét, pályafutását nem nyílt módunk megismerni, mielőtt ugyanis sor kerülhetett volna a személyes találkozásra, az interjúalany könnyed megkerülős csellel elzárkózott a nyilvános megjelenéstől. Mindenesetre nevét és futballszeretetét tovább passzolta fiának, ifjabb Hidegkuti Nándornak, aki a Magyar Labdarúgó-szövetség adatbankja szerint 2001-ben született, és 2014-től volt hat éven át a Gönc VSE igazolt játékosa (az édesapa igazolásában hosszú ú-s a Hidegkúti, az övében rövid). Az északkelet-magyarországi neves sportcsalád történetének részletes megismerésénél tehát akadályba ütköztünk, a Bács-Kiskun megyei Puskás Ferenc azonban mintha már várta volna hívásunkat. Amely ismét a szinte pimaszságnak ható kérdés-válasszal kezdődött...

„Jó napot kívánok, Puskás Ferenccel beszélek?”
„Parancsoljon, én vagyok.”

Hát igen, nem mindenki mondhatja el magáról, hogy szóba elegyedett vele Puskás Ferenc, manapság különösképp. Pedig nem bonyolult az ügy: fel kell venni a kapcsolatot a Nyárlőrinci LSC képviselőjével, aki készségesen eligazít a Bács-Kiskun megyei II. osztályban szereplő egyesület utánpótlásedzőjéhez, a legendás név viselőjéhez. Puskás Ferenc 1984-ben született, a nagy elődhöz hasonlóan egy nagyváros határában nőtt fel, csak éppen nála Kecskemét volt Budapest, Városföld pedig Kispest. Emlékeztet a régi kispesti grundok világára az is, ahogyan első futballkalandjait átélte: „Négyéves koromtól érdekelt a foci, Városföldön akkoriban mintegy ötvenen voltunk gyerekek, akik a település különböző helyszínein rendszeresen játszottunk. A szülők fából ácsolták nekünk a kapukat, mi meg rúgtuk a labdát, amíg bírtuk.”

És általában sokáig bírták, a játék szeretete pedig hajtotta tovább is a fiúkat. Puskás Ferencet 12 éves korában leigazolta a Kunszállás, amelynél egyből az ifiben találta magát, majd néhány évvel később az első csapatban is bevetették, 18 évesen már gólt szerzett a Fülöpjakab elleni kupameccsen. Felnőttpályafutásából tizenhárom évet a Városföldi SE kötelékében töltött, aztán következett egy idény az SC Hírös-Ép, zárásként pedig még kettő a Nyárlőrinc együttesében. Életének egyik meghatározó élménye azonban még Kunszálláshoz kötődik, egy kilencvenes évekbeli utánpótlástornához, amelyen tizenkét-tizenhárom éves gyerekként vett részt. Azon a napon, a Kiskunság közepén megtörtént a bűvös találkozás, ott álltak mind a ketten a kunszállási pályán: Puskás Ferenc és Puskás Ferenc.

„Az Aranycsapat más játékosaival együtt őt is meghívták, láttam személyesen, de nem mertem a közelébe menni, és ezt azóta is bánom – elevenítette fel a régi emléket a névrokon. – Hozzá hasonlóan én is ballábas vagyok, ráadásul csatárként kezdtem a pályafutásomat, a hasonlóságok sora azonban itt véget is ér. A pályák környékén gyakran kérdezték a nevem hallatán, nem vagyok-e Öcsi rokona, amire én mindig azt feleltem, hogy ha az lennék, valószínűleg nem a megyei bajnokságban játszanék. Puskás Ferencként éreztem, súlya van   a névnek, mégiscsak a magyar labdarúgás legnagyobb alakját hívták így. Később szinte kötelességemnek gondoltam, hogy megismerjem az élete történetét, megnézzem és elolvassam, ami fellelhető róla. Amikor a minap az egyik játékosom edzés előtt a fűben ülve dekázott, szóba is hoztam, hogy Puskás Öcsi ugyanígy emelgetett. A nevemet egyébként nem róla kaptam, inkább a családi minta számított, édesapám ugyanis szintén Puskás Ferenc. Ő nem ezzel a vezetéknévvel született, később fogadta örökbe egy kiskunfélegyházi házaspár, és tiszteletből felvette a nevelőapja, Puskás Feri bácsi nevét.”

Ha a pályán nem is jutott olyan magasra, mint az 1927-ben született pályatárs, a műszaki menedzser végzettségű, logisztikai cégnél dolgozó kiskunsági Puskás Ferenc is szívvel-lélekkel segíti a jövő nemzedékét. Három éve megházasodott, Nyárlőrincre költözött, ahol másfél éve vezeti edzőként a fiatalokat. Újjászervezte a helyi utánpótlásképzést, a pezsgő futballélet jele, hogy az U11-es korosztályban harminc, az U19-eseknél húsz játékosnak tart tréninget. A régi Puskás Ferencnek tulajdonítják az idézetet, ám akár az új is mondhatta volna: „Futballista voltam, de úgy beszélhetek az életemről, mint egy szerelmi történetről. De ki mondhatná azt, hogy ez nem egy love story?”

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. október elsejei lapszámában jelent meg.)