Sokan a csalás szinonimájaként használták Rosie Ruiz nevét, miután a kubai származású nő 1980-ban úgy nyerte meg a bostoni maratonit, hogy nem futotta le a távot.
„Nem tudom biztosan. Mi az az intervallumos edzés?”
Lássuk be, kicsit furcsán hangzik ez annak a szájából, aki néhány perccel korábban versenycsúccsal és minden idők harmadik legjobb női eredményével (2:31:56) nyerte meg a bostoni maratonit.
Márpedig egy érdekes párbeszéd részeként ez is elhangzott 1980-ban az akkor 26 esztendős, Havannában született, majd nyolcéves korában Floridába költöző nő szájából – idézte a Sports Illustrated. Balszerencséjére a riporter Kathrine Switzer volt, az első nő, aki hivatalosan teljesítette a maratonit 1967-ben (regisztráció nélkül korábban is futott nő).
A táv kihívását saját bőrén tapasztaló futó elcsodálkozott, hogy Ruiz nem tudta megmagyarázni, hogyan javította meg egyetlen ismert eredményét, az 1979-es New York Marathonon elért 2:56-ot 2:31-re, illetve a „Sok kemény intervallumos edzést végzett?” kérdésre azt válaszolta, hogy nem tudja pontosan mi az. Beszélt erről úgy, hogy a világ legfittebb, egyébként önmagát felkészítő sportolójának tűnt, mivel 42 km után szinte meg sem izzadt, a haja sem volt csapzott.
Gyorsan kiderült a csalás. A versenytársak és a nézők nem emlékeztek, hogy látták volna, majd a szervezők több mint tízezer fotót néztek át, amelyeken nem látszott a semmiből felbukkanó későbbi győztes.
További részleteket megtudhat a csupasport.hu weboldalon. „Nem tudom biztosan. Mi az az intervallumos edzés?”
Lássuk be, kicsit furcsán hangzik ez annak a szájából, aki néhány perccel korábban versenycsúccsal és minden idők harmadik legjobb női eredményével (2:31:56) nyerte meg a bostoni maratonit.
Márpedig egy érdekes párbeszéd részeként ez is elhangzott 1980-ban az akkor 26 esztendős, Havannában született, majd nyolcéves korában Floridába költöző nő szájából – idézte a Sports Illustrated. Balszerencséjére a riporter Kathrine Switzer volt, az első nő, aki hivatalosan teljesítette a maratonit 1967-ben (regisztráció nélkül korábban is futott nő).
A táv kihívását saját bőrén tapasztaló futó elcsodálkozott, hogy Ruiz nem tudta megmagyarázni, hogyan javította meg egyetlen ismert eredményét, az 1979-es New York Marathonon elért 2:56-ot 2:31-re, illetve a „Sok kemény intervallumos edzést végzett?” kérdésre azt válaszolta, hogy nem tudja pontosan mi az. Beszélt erről úgy, hogy a világ legfittebb, egyébként önmagát felkészítő sportolójának tűnt, mivel 42 km után szinte meg sem izzadt, a haja sem volt csapzott.
Gyorsan kiderült a csalás. A versenytársak és a nézők nem emlékeztek, hogy látták volna, majd a szervezők több mint tízezer fotót néztek át, amelyeken nem látszott a semmiből felbukkanó későbbi győztes.