Vizes vb: Budapestnek a rendezés megfizethetetlen reklámérték

Fürjes Balázs a célokkal kapcsolatban hangsúlyozta, a legfontosabb, hogy a sikeres szereplés és a modern sportlétesítmények létrehozása mellett Magyarország és Budapest számára közösségi élmény legyen a vb, amely az olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után az atlétika vb-vel holtversenyben a harmadik legnézettebb sportesemény a világon. Hozzátette, természetesen a világbajnokság rendezése jelentős városfejlesztési programot is jelent.

A siker kulcsaként az építési programok hibátlan megvalósítását, a profi versenyszervezést és a „trendi kommunikációt” jelölte meg. Utóbbiról elmondta, Magyarországnak és Budapestnek olyan üzenetet kell átadnia, amely nemzetközileg is értelmezhető, azaz azokat is el kell érni, akik kevesebb információval rendelkeznek. Hozzátette: a 2024-es budapesti olimpiai pályázat kapcsán is fontos a sikeres rendezés, ugyanis a világbajnokság ideje alatt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjainak jelentős része Magyarországon tartózkodik majd, és kis túlzással „innen indulnak” a limai helyszínkijelölő döntésre.

Az építési program legfontosabb eleme a Dagály Úszóaréna, a világbajnokság alatt 15 ezer néző befogadására alkalmas létesítmény, amely a vb-t követően 5 ezer fős lelátóval működik majd tovább. Az új uszoda a vb után lehetőséget teremt az óvodások és kisiskolások tömeges oktatására, e mellett – mint mondta – a versenysport edzőbázisa lesz, ahol minden évben rendezhetnek kiemelt versenyeket. Megjegyezte, a tervek szerint akár már 2017-ben házigazdája lenne a komplexum a vízilabda Bajnokok Ligája hatos döntőjének, valamint Magyarországon először úszó- és műugró világkupát is rendeznének.

Kérdésre válaszolva Fürjes Balázs elmondta, több százezer látogatóra számítanak a világbajnokság ideje alatt, a budapesti szálláskapacitások ugyanakkor elbírják ezt a terhelést. A várható bevételekről szólva kiemelte, tavaly a kazanyi vizes világbajnokságot több mint négymilliárdan követték figyelemmel a televízióban, ráadásul a mostani rendezéssel is hetente sok millió emberhez ér el Budapest neve, ez megfizethetetlen reklámértéket jelent. Hozzátette, a külföldi szurkolók érkezésével biztosan fellendül a turizmus, és – mint hangsúlyozta – nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Dagály körüli építkezések ötezer magyar embernek adnak munkát, amelyet szintén a bevétel oldalára kell írni.

Fürjes Balázs a felmerülő költségekre az építkezéssel összefüggésben válaszolt a bizottságnak. Elmondta, a Dagály Úszóaréna kivitelezése nettó 25 milliárd forintnál nem fog többe kerülni, míg a Batthyány térnél felállítandó óriás-toronyugró helyszín körülbelül két milliárd forintba kerül. Utóbbi mobilszerkezetét ugyanakkor a jövőben közintézményeknél vagy parkolók építésénél fel tudják használni, ráadásul megtartanak egy fotópontot is, amely később turisztikai szempontból nagy siker lehet, hiszen szinte a Dunáról lehet majd fotózni a Parlamentet. A balatonfüredi hosszútávúszó helyszín költségei néhány tíz millió forintban mérhetőek – tette hozzá.

Fürjes Balázs hangsúlyozta, a városfejlesztési költségekkel azért nem számolnak, mert azokat a világbajnokság megrendezésétől függetlenül is elvégezték volna.

A Dagály Úszóaréna jövőjéről Fürjes Balázs elmondta, a cél az, hogy a jelenlegi strandfürdővel együtt üzemeljen majd a komplexum, ugyanakkor különböző látogatói – csak az ötvenméteres uszodába, vagy csak a strandra szóló – jegyek kialakítására kell törekedni.

Arról egyelőre nem született döntés, ki üzemelteti a világbajnokság után az uszodát, de Fürjes Balázs szerint logikus lépésnek tűnhet, hogy ezt az állam tegye meg a Nemzeti Sportközpontok közreműködésével.

A jövő évi vb programjában az úszás mellett műugrás, műúszás, nyílt vízi úszás és vízilabda szerepel.