Indul a hírhedt sivatagi verseny, amelyre csak a legmerészebbek vállalkoznak
Bár az előkészületekkel már elkezdődött az ultrafutók legendás sivatagi versenye, a Marathon des Sables, a tényleges szakaszokkal ma indul az esemény, amelyet 2008-ban még a spanyol labdarúgó-válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya, Luis Enrique is teljesített.
A táv ezúttal is a régi, a futók hat napon keresztül összesen 250 kilométert tesznek meg a perzselő napon Marokkóban, a sivatagban. Ahogyan korábban mi is írtuk, és előzetesében most a Canadian Running Magazine is kitért rá, a történet 1984-ben indult, amikor az ötletgazda Patrick Bauer 12 napos, 350 kilométeres, önellátó gyalogos túrára indult a Szaharában. Két évvel később pedig megrendezték az első Marathon des Sables-t, így az idén már a 36. kiadást követhetjük, és Bauer továbbra is rajta tartja a szemét a rendezvényen, hiszen ő a versenyigazgató.
FUTÁS 2022 – MEGJELENT!
Megjelent Futás 2022 magazinunk, amely most leginkább az ultrafutásra fókuszál Erős Tiborral, Fogarasiné Veres Krisztinával, Ferenczi Istvánnal és Dombi Tiborral, de sikerült elérnünk a litván Aleksandr Sorokint is, továbbá írunk a Spartathlon hőskoráról és arról is, korosztályok szerint mire érdemes figyelniük az ultrásoknak. De megjelenik a magazinban az akadálysport, a terepverseny, a babakocsis futás is. A 84 oldalas kiadvány kapható az újságosoknál, az ára 695 forint.
A jubileumi 30. viadalon, 2015-ben rekordlétszámú mezőny, 1300 versenyző állt rajthoz, és bár az idén nem lesznek ennyien, nagyjából ötven ország 1100 indulója adta le nevezését.
A feltételek a megszokottak, azaz a szervezők napról napra felállítják a sátrakat az indulóknak, vizet biztosítanak nekik, ám minden másról a sportolóknak kell gondoskodniuk. A versenyszakaszokat egy jótékonysági etap egészíti ki április 2-án, ám ennek az eredménye nem számít bele a versenybe.
A versenybe, amely okkal pályázik a világ egyik legkegyetlenebb futóviadala címre.
Hol kemény talajon, hol süppedős homokban, kisebb-nagyobb homokdűnék között visz az út, és ahogyan fogy a táskából a szállítandó holmi, az utolsó napokra úgy apad a futók ereje is. Az erőtartalékokat az átlagban 30, de olykor 45 fokos hőség emészti fel, és az éjszaka sem hoz teljesen megnyugvást, mert akkor nagyon leesik a hőmérséklet – 5 fokra, vagy még ennél is lejjebb.
Az ádáz körülmények olykor áldozatot követelnek, tavaly szívmegállás miatt meghalt egy francia futó a második napon. Az esemény korábban két ember életét követelte, és óriási eltévedésekről is emlékezetes:
Az olasz Mauro Prosperi 1994-ben indult, ám elkeveredett egy homokviharban. Az a szabály, hogy ilyenkor nem szabad továbbhaladni, de ő továbbment, és hiába keresték, nem találták. Összesen kilenc napig bolyongott, a vizeletét itta, és denevéreket evett,végül megmentették.
Hogy kellemesebb eseményeket is felelevenítsünk, idézzük fel ugyancsak tavalyról a marokkói Rasid el-Morabiti sikerét, aki a sivatag királyaként immár nyolcadszor diadalmaskodott. Az esemény jelentőségéről sokat elmond, hogy 65 újságíró akkreditált rá.
Nyitókép: brit futók 1994-ben – forrás: wikipedia
CSAK EGY KATTINTÁS,ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN- HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
