A koronavírus-járvány okozta kényszerű leállásban az élet szinte minden területén kényszermegoldásokhoz kellett nyúlni, hogy valamelyest pótolni lehessen az „igazit”, természetes, hogy a futók is feltalálták magukat. A legjelentősebb maratoniktól a legkisebb versenyekig virtuálissá vált a világ, a szervezők virtuális versenyeket hirdettek. A futók saját maguk választotta környezetben teljesíthették az adott viadal távját, a nevezési díjért pedig megkapták a valós futásokon is megszokott oklevelet, esetleg érmet.
Kíváncsiak voltunk, hogy a hazai szakma hogyan látja, mennyire lehet jövője a virtuális futásoknak, ezért a versenyszervezők közül két meghatározót kérdeztünk: Kocsis Árpád a Budapest Sportiroda ügyvezető-versenyigazgatója, míg Zelcsényi Miklós többek között az NN Ultrabalaton főszervezője.
„Hazánkban már négy-öt éve rendeznek ilyen versenyeket, az online világ mindenhol belépett az életünkbe, a járvány idején teljesen logikusan fordultak a futók az online megoldások felé – kezdte Kocsis.
– Amíg hétvégente tizenöt-húsz, tavasszal vagy ősszel akár ötven verseny közül lehetett választani, addig a többséget semmi sem késztette a virtuális eseményekre, inkább érdekes színfolt volt ez a terep, amely most berobbanhatott.”
„Fontos, hogy bevételek nélkül is fenntartsuk a BSI-t, ami viszont ennél is lényegesebb, csupa pozitív visszajelzés érkezett. Az eseményeinkre nagyjából kétezer, korábban a rendezvényeinken nem szereplő futó jelentkezett, elemezni akarjuk, ki miért nevezett most” – tette hozzá Kocsis Árpád, aki szintén futott, ám nem „került közel” a műfajhoz. Következett az Intersport virtuálisbringás tókerülés, amely az első kerékpáros virtuális esemény lett, több mint 1800 indulóval (tavaly is ennyien neveztek a „valósra”). Aztán eldőlt, hogy a megszokott formában biztosan nem rendezik meg a Telekom Vivicittát, ám a virtuális változatra 8200-an jelentkeztek – a szervezők közül senki se tippelt volna arra, hogy ötezernél többen „érkeznek”. Ráadásul 360 külföldi is nevezett, akadt, aki Kazahsztánban vagy éppen Rio de Janeiróban tette meg budapesti félmaratonit.
„Az az érzésem, hogy abszolút hiánypótlás volt a virtuális futás – vette át a szót Zelcsényi Miklós, az UB főszervezője. – Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor meghallgatjuk CD-ről Bon Jovit, ami ugyan a semminél jobb, de nem adja vissza a koncertélményt.
Zelcsényi jelezte, ugyan nőtt az instant körök népszerűsége, de amikor vissza lehet térni a „normális” versenyekre, akkor töredékére esik vissza a virtuális versenyek iránti érdeklődés. Az UB-t egyébként privát körön, egyénileg is lehet teljesíteni, ám ez nem pusztán a koronavírus-járványra adott reakció, jövőre is vannak már időpontok és foglalások is. Zelcsényi hozzátette, az ő egyetlen instant körük az UB bringatúrája. Ezt jövőre is megtartják, sőt plusz öt ellenőrzőpontot telepítenek, amelyen nemcsak az indulóknak, hanem bárkinek lesz lehetősége használni a szervizparkot, például felfújni a gumit, megoldani a műszaki problémákat.
„A virtuális tényleg nem pótolhatja az igazi, ugyanakkor az igazi mellett kis testvérként vagy kicsi unokatestvérként azért megmaradhat, mi is szeretnénk megőrizni
A BSI-t irányító szakember hozzátette, harminc éve még az volt a kérdés, miért jók a futóversenyek, BSI és a kilencvenes évek további eseményeinek szervezői építették fel a futóverseny mint örömforrás képét. A piac majd eldönti, mennyire van igény a virtuális futásra. Azt meg már mi tesszük hozzá, reméljük, azt a bizonyos piacot többé nem befolyásolja világjárvány…
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!