Nekivágni az ismeretlennek, térképet olvasni, hátizsákot cipelni, megküzdeni minden adódó nehézséggel – ezeket a feladatokat a legtöbben önkéntelenül is a férfiakhoz társítják, pedig a nők legalább olyan jól teljesítenek minden szempontból. Vegyünk sorra néhány, a „gyengébbik” nemhez fűződő mítoszt, amelyek egyáltalán nem igazak.
Nem szeretik bepiszkolni magukat – Ez szimplán hamis. A nők valóban szeretnek tisztának és szépnek mutatkozni, de ha kellően motiváltak, bátran átgázolnak a legnagyobb mocsáron, és nem akadnak fenn azon, ha tiszta sár lesz a bakancsuk, a kamáslijuk.
Nem bírnak el akkora súlyt – A kansasi egyetem egyik erre irányuló 2014-es kutatása kimutatta, hogy az erő nem áll egyenes arányban a mérettel. Míg egy sportos, jó testfelépítésű, 50 kilogrammos ember gond nélkül elbír 22-23 kilót, azaz testtömegének csaknem a felét, egy 110 kilogrammot nyomó, elhízott túrázó már csak 15-16 kilót, azaz testtömegének tizenöt százalékát cipeli el gond nélkül a hátán.
Éppen ezért az apró, törékenynek tűnő nőket sem kell félteni attól, hogy nagyobb terhet vigyenek magukkal, elbírnak vele.
Nem olyan kemények – Vizsgált adatok alapján nincs jelentős eltérés a nők és a férfiak által átlagosan megtett túrák hosszában, sőt a nők között nagyobb az aránya azoknak a túrázóknak, akik bevállalnak többnapos hátizsákos túrákat is.
Kockázatosabb egyedül túrázniuk, mint a férfiaknak – Azokat a nőket, akik egyedül járnak túrázni, egyáltalán nem kell félteni. Kellő önbizalmuk van, nem vesznek el az erdőben, és minden eshetőségre felkészültek. Sokszor több hasznos holmi van náluk, mint a férfiaknál.