Rebrov húzása bejött, Pirlóé nem – fejlődött az FTC játéka

A Ferencváros és a Juventus két novemberi BL-mérkőzését három oldalról vizsgáltuk meg: a két találkozó összesített statisztikái, a játékosok egyéni teljesítménye, koncentrációja és a csapatok taktikája, felállási formációja alapján.

NŐTT AZ FTC TEHERBÍRÓ KÉPESSÉGE, JAVULÓ EGYÉNI TELJESÍTMÉNYEK, KEVESEBB HIBA

Az összesített statisztikákban sok a hasonlóság a keddi és a húsz nappal ezelőtti meccs között. A Juve a budapesti 4–1-es sikere alkalmával 17-szer, kedden 18-szor próbálkozott lövéssel, a Ferencváros hazai pályán 11-szer, idegenben nyolcszor. Az egyik lényeges különbség a hatékonyságban, illetve a helyzetek minőségében volt. A Ferencvárosnak Torinóban nyolc lövési kísérlet és két kaput eltaláló lövés elég volt egy gólhoz, Budapesten ugyanez 11 próbálkozásból, illetve három kaput eltaláló lövésből jött össze, míg a helyzetek minőségét mutató xG-je a Fradinak 1.51-ről 0.66-ra csökkent, tehát ez alapján az első meccsen eggyel több gól lett volna várható a csapattól, mint a másodikon.

A Juventus azért tudott kevesebb lövésből több gólt szerezni az első meccsen, mert akkor két gólt tulajdonképpen ajándékba kapott Miha Blazic és Dibusz Dénes rossz passza után. Ha nincs az a két ferencvárosi hiba, akkor az első mérkőzés is jóval szorosabb végeredménnyel zárulhatott volna. A Juve xG mutatója 1.92-ről 1.06-ra esett vissza a második meccsre. Nagy különbség továbbá, hogy a Groupama Arénában 3–0-s, majd 4–0-s vezetés tudatában az utolsó húsz percre már hátradőlhetett a Juventus, míg kedden csak a 92. percben dőlt el a találkozó, tehát elvileg végig „üzemi hőfokon” kellett működnie a csapatnak.

Ez abban is megmutatkozik, hogy a Juve az első meccshez képest a visszavágón többet birtokolta a labdát (52-ről 62 százalékra emelkedett a labdabirtoklási mutatója), nagyobb nyomás alatt tartotta a Ferencvárost. Ez az FTC részéről valamivel nagyobb futásmennyiséget is kívánt – a Torinóban megtett 115.1 km például a legtöbb, amit a ferencvárosiak eddig egy meccsen teljesítettek a BL csoportkörében, 10 km-rel több, mint az első, barcelonai találkozón produkált adat.

A Ferencváros fejlődési útjának egyik fontos eleme tehát a teherbíró képesség növelése, értve ez alatt a fizikai teljesítőképességet, a több futást és a mentális, koncentrációs teljesítőképességet, a kevesebb egyéni hibát.

A nagyobb teljesítőképességgel összefügg az uefa.com összesített statisztikái közül az is, hogy az első meccsen 40, a másodikon 19-cel több, 59 labdát szerzett a Ferencváros! Ebben kulcsszerepet játszott Miha Blazic, aki az úgynevezett szabad labdákkal (15) és az ellenféltől elvett labdákkal (13) együtt összesen 28 labdaszerzést produkált. Ez a legtöbb volt a teljes mezőnyben, a Juvéban Alex Sandro emelkedett ki 24 labdaszerzéssel. Blazic egyéb mutatókban is kiválóan teljesített: a védekező párharcait kivétel nélkül megnyerte, háromból hármat, míg összességében nyolcból ötöt; az 52 passzából 46 volt jó, a 92 százalékos mutatóval az FTC legpontosabban passzoló játékosa volt a kezdőként játszó mezőnyjátékosok között, és előre is sokat passzolt (38 előrepasszból 34 volt jó, a 40 méternél hosszabb átadásaiból hatból négy).

Statisztikák forrása: uefa.com

REBROV HÚZÁSA BEJÖTT, PIRLÓÉ NEM, DE MORATA ÍGY IS DÖNTÖTT…

Szerhij Rebrov nagy húzása volt a torinói visszavágón az első meccshez képest, hogy három belső és két szélső védővel, tehát összesen öt védővel küldte pályára a csapatát, míg a három helyett két védekező középpályással. Rebrov a korábbi kezdőcsapataiban nem alkalmazta ezt a formációt, de éppen az a nagy erénye, hogy bátran és általában hatékonyan vált felállást, ha úgy látja, hogy ezt a taktika megkívánja (láthatóan jól el tudja magyarázni taktikai váltás esetén is, hogy kinek mi a feladata). Ilyen váltás volt korábban tőle, még a selejtezők időszakában, hogy a támadók számát eggyel csökkentette és a kettő helyett három szűrővel, labdaszerző középpályással állt fel. A budapesti mérkőzés azt mutatta, hogy a két belső védőnek problémát jelent az Álvaro Morata, Cristano Ronaldo kettős gyakori helyváltoztatásának a lekövetése, alighanem ezért, a védelem stabilizálása érdekében megnövelte belső védők számát, Blazic és a grúz válogatottban egyébként balhátvédet is játszó Lasa Dvali mellé bekerült középre Abraham Frimpong is. Ez a változtatás hozzájárulhatott ahhoz, hogy ritkán tudtak a hazaiak igazán közel kerülni Dibusz Dénes kapujához.

Az uefa.com-on periódusokra bontva megfigyelhető, hogy mikor milyen felállásban játszottak a csapatok, hány védővel, középpályással. Ebből jól látszik, hogy a Ferencváros három belső védős rendszere nem ugyanaz, mint amit a válogatottban Marco Rossi alkalmaz, mert az védekezésben közelebb áll a „klasszikus”, négyvédős rendszerhez, a Ferencvárosnál viszont az öt hátvéd majdnem vonalban, egymás mellett helyezkedik el. Rebrov rendszerében a két szélső védő feladataiban, helyezkedésében nem fedezhető fel lényeges különbség (a válogatottban, amikor Holender Filip játszott, tőle volt inkább várható a felfutás, a támadásépítés, míg az FTC-ben Lovrencsics Gergő és Marcel Heister között nem volt különbség, mind a ketten egy-egy akcióban vettek részt az ellenfél térfelén).

Ugyanakkor Andrea Pirlo, a Juventus vezetőedzője megtette azt a szívességet, hogy az első meccshez képest kivette a kezdőcsapatból a november elején két gólt szerző Álvaro Moratát, akinek a helyére Paulo Dybala került, de az argentin rendre Ronaldo mögött helyezkedett és nem tudott olyan lendülettel megérkezni a kapu elé, mint az első meccsen a spanyol. A Juventus a Groupama Arénában nagyon hasonló akcióból szerezte meg az első gólját, mint Torinóban a másodikat: Juan Cuadrado elment a jobb oldalon és a középre adott labdájából Morata volt eredményes, csak míg Pesten laposan passzolt a kapuba, Torinóban fejelt.

A keddi meccsen Morata becserélésével (a 62. percben váltotta Dybalát) egyértelműen veszélyesebb lett a Juve támadójátéka, több helyzete volt az utolsó fél órában a hazai csapatnak, és ugyan szerencséje is volt a gólnál a csatárnak, hogy az egyébként nagyszerűen védő Dibusz Dénes nem tudta kiütni a labdát, az első meccshez hasonlóan a másodikat is eldöntötte a klasszisával. Persze Cristiano Ronaldo is hozzátette a magáét, hogy szinte a semmiből lőtt gólt. Két ilyen világklasszissal mindenképp jobb volt a Juventus Torinóban is, de ahogy a fentiek mutatják, már húsz nap alatt sokat fejlődött a Ferencváros, és minél több ilyen szintű meccset játszik, annál nagyobb ellenállásra lehet képes az európai topcsapatokkal szemben is.

A Nemzeti Sportot Torinóból tudósította:Csillag Péter, Határ Dávid (szöveg), Pusztai Viola (videó) és Árvai Károly (fotó)

BAJNOKOK LIGÁJA
G-CSOPORT, 4. FORDULÓ
JUVENTUS (olasz)–FERENCVÁROS 2–1 (1–1)
Torino,Allianz Stadion, zárt kapuk mögött.Vezette: Siebert (német)
JUVENTUS:Szczesny – Cuadrado, Danilo, De Ligt, Alex Sandro – McKennie (Kulusevski, 62.), Arthur (Ramsey, 83.),Bentancur (Rabiot, 83.),Bernardeschi (Chiesa, 62.) – Dybala (Álvaro Morata, 62.), C. Ronaldo.Vezetőedző:Andrea Pirlo
FTC:Dibusz –Lovrencsics G. (Botka, 74.),Blazic, Frimpong, Dvali, Heister –Zubkov (Isael, 70.),Sigér D. (Laidouni, 74.), Somália, Uzuni – Nguen (F. Boli, 70.).Vezetőedző:Szerhij Rebrov
Gólszerző:C. Ronaldo (35.), Álvaro Morata (90+2.), ill. Uzuni (19.)

A csoport másik mérkőzésén
Dinamo Kijev (ukrán)–FC Barcelona (spanyol) 0–4 (Dest 52., Braithwaite 57., 70. – a másodikat 11-esből, Griezmann 90+2.)