A budapesti rendezésű atlétikai világbajnokságról folyt beszélgetés a 32. Tusványos Buzánszky Jenő Sportteraszán, a Szerencsejáték Zrt. és a Nemzeti Sport közös sátrában pénteken, hiszen a valaha volt legnagyobb hazai rendezésű sporteseményig már kevesebb, mint egy hónap van hátra. A pódiumon ott ült a pódiumon Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, Németh Balázs, a budapesti atlétikai világbajnokság lebonyolításáért felelős Budapest 2023 NZrt. vezérigazgatója és Csinta Samu atlétika-szakíró, a Nemzeti Sport publicistája, őket Ballai Attila, a Nemzeti Sport lapigazgatója kérdezte.
Németh Balázs elmondta: a szervezés igazi hullámvasút, néha úgy érzik, máris kezdődhetne a vb, de aztán mindig jelentkezik egy-egy újabb megoldandó probléma, olyankor pedig inkább időt kérnének még. „De már vébéüzemmódban vagyunk, a Nemzeti Atlétikai Központban már működik a szervezőbizottság, minden este vezetőségi ülést tartunk, értékeljük, hogyan sikerült elvégezni az aznapra tervezett munkát, sokezer tételes excel-táblát vezetünk, de muszáj percre pontos menetrendet tartani” – mondta.
Gyulai Miklós úgy fogalmazott: „Most már a szervezés és a sportolók felkészülése szempontjából is a célegyenesben vagyunk, mindenkinek van még egy hónapja kiküszöbölni a hibákat, pótolni a hiányosságokat. Még egy lapáttal kell mindenkinek rátennie, a sportolókra többnyire még vár egy edzőtábor, de mindenki nagyon várja már a rajtot.”
Csinta Samu a tizenkettedik atlétikai világbajnokságára készül, már 1993-ban is tudósított Stuttgartból. „Most biztosan merőben más lesz a helyszín, Budapest miatt. Aki nem járt még atlétikai vébén, annak nehéz elmagyarázni, mekkora esemény, mekkora forgatag ez mindig, és Budapest erre biztosan rátesz még egy lapáttal.” Azt is elmesélte, hogy ő az egyetlen magyar atlétikai világbajnok – ugyanis 1997-ben az újságíróknak is rendeztek vb-t, amelyet a magyar csapat nyert meg, amelynek ő is tagja volt...
De van-e esély arra, hogy megszülessen szabadtéren az első tényleges magyar atlétikai világbajnoki aranyérem? Gyulai Miklós óvatosan fogalmazott, és kifejtette: olyan erős és szoros a mezőny, hogy például Kozák Luca bármelyik versenyen bejutna a nyolcas döntőbe a jelenlegi legjobb idejével, de ha ezen a vb-n csak egy tizeddel is javítana saját csúcsán, akkor szinte biztosan nem jutna be a döntőbe. „Mi nem az éremhalmozásban mérjük a magyar sikert, hanem abban, hogy azok a versenyzőink, akik kivívják a részvétel jogát, azok rátegyenek még egy lapáttal, kihozzák magukból a maximumot, egyéni vagy magyar csúcsot érjenek el” – mondta a szövetség elnöke, aki hozzátette: e pillanatban a kalapácsvető Halász Bence az egyetlen, akitől magyar érmet lehet várni.
Ballai Attila megkérdezte, mi kell a sikeres vb-rendezéshez: telt házas versenyek, magyar sikerek vagy az, ha Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke a záróünnepségen ezt nevezze minden idők legjobbjának?
„Mind a három, és még egy: legyenek világcsúcsok!” – felelte Németh Balázs. Ehhez Gyulai Miklós azt tette hozzá: „Nagyon fontos az is, mit mond a végén Sebastian Coe, de számomra az még értékesebb, mit mondanak a nézők, és mennyien jönnek el.”
Németh Balázs elmondta, hogy 250 ezer belépőjegyet már eladtak a vb-re, a cél a 400 ezer értékesített tikett, a számok azt mutatják, hogy most kezd beindulni a roham, tehát nem lehetetlen elérni a kitűzött célt. Hangsúlyozta azt is: megfizethetők a belépők a kelet-európai pénztárcáknak is, cél volt, hogy senki ne nevezhesse a budapestit „luxusvilágbajnokságnak”, még a MÁV-val is sikerült megegyezni, hogy az ország legtávolabbi pontjából is legfeljebb 2023 forintért el lehessen jutni a fővárosba vonattal. Továbbá partneri kapcsolat létesült a Rákóczi Szövetséggel, így négyszáz határon túli magyar gyerek kap ingyenes belépést, mint ahogy 350 ukrán hadiárvát is megajándékoztak az élmény lehetőségével.