Tusványos 2025: A primér prevenció a legfontosabb – Mocsai Lajos

„Az egészség nem azt jelenti, hogy nincs betegség, hanem az az életminőség, ami teljesítményre predesztinál minket.”

Mocsai Lajos mesteredző ezzel a mondattal vezette fel azt a pódiumbeszélgetést, amely remélhetőleg valamennyire hozzájárul, hogy Magyarországon is szemléletváltozás legyen, sportolás, mozgás, táplálkozás, megelőzés, egészségmegőrzés tekintetében. Mocsai elmondása szerint a magyarok 60-70 százaléka szerint a sport úri huncutság és nem is művelik. Pedig tény, hogy aki hetente 3-5 alkalommal testmozgást végez, öt-tíz évvel meghosszabbíthatja az életét.

Erről mesélhetnének a japán szigetvilág lakói, ahol extrém magas a várható élettartam, rendkívül sok a száz évig, vagy tovább élő ember. Gulyás Balázs azt mondta, ezeket a területeket nevezik kék zónának. Hogy mi a titok? Az egészséges táplálkozás, hal és rostokban gazdag ételek fogyasztása, illetve a folyamatos életcél, amely lehet vallási eredetű, de tevékenység is, az állandó cél tudatosság, mit szeretnék éppen elérni. 

Bíró Péter, az NSÜ vezérigazgatója elmondta, készül egy kutatás, amelynek segítségével a Testnevelési Egyetem szakemberei megpróbálják kiszámolni, hogy a sportra ölt pénz, mekkora mértékben térülnek meg egészségügyi területen. Az eredmény ütőkártya lehet a politikai vezetés kezében, mert láthatjuk, mennyire fontos a sportra költeni az állami költségvetésből. Bíró Péter érdekes adatot is közölt: Magyarországon az ötven év felettiek négy százaléka mozog rendszeresen, Svédországban ez a szám 60 százalék. Ezért is fontos nemzetstratégiát kialakítani. 

Mocsai Lajos ezt is fokozta, egy statisztika szerint a magyar 50 év felettiek öt százaléka nem tud 500 métert sétálni. A magyar 30 év felettiek ötven százaléka elhízott. Rendkívül fontos lenne a rendszeres testmozgás. 

Gulyás Balázs vette át a szót és kifejtette, hogy a jelenlegi 11 és fél millió Kárpát-medencében élő magyar lehetne akár 14 és fél millió, ha nem 66 egészségben eltöltött év lenne honfitársaink átlaga, hanem száz. A professzor szerint rosszul állunk az élethez. Nálunk 18 éves koráig a gyerekek csak tanulnak, aztán az emberek 65 éves korukig kizárólag dolgoznak, majd jöhetne a pihenés nyugdíjasként, viszont ezzel egyidejűleg beköszönthet az első komoly betegség is. Fontos lenne, hogy a gyerekek a tanulás mellett már dolgozzanak és megfelelő mennyiségű időt fordítsanak a szórakozásra is. 

Bíró Péter kiemelte, 230 sportlétesítményt kezel az NSÜ, ezekre az állam sokat áldozott az adófizetők pénzéből. Fantasztikus körülmények között lehet sportolni, de a létesítményeket meg kell tölteni tartalommal. Az élsport eseményei mellett fontosak a kulturális programok, de lényeges, hogy megnyíltak a kapuk és mindenki sportolhat, aki szeretne. 

Mocsai Lajos érdekes összehasonlításra világított rá. Amíg egy japán 82 esztendős ember még új állás után néz, addig a magyart már kétszer bebalzsamozták… Sokan itthon ódzkodnak szakosztályi sportra rávenni a gyerekeket, ezért kellenek közösségi terek, sportlétesítmények, ahová elmegy a gyerek, kiválasztja a sportágat, ehhez az edzőt, és tagdíjat fizet. A sport nem csak fizikai tevékenység, hanem szellemi is, megtanít felelősségvállalásra, küzdeni, harcolni, rend és fegyelem szerint élni. A heti 3-5 alkalomnyi sportolás tízszeresével csökkenti az esélyét, hogy egy-egy rákbetegség kialakuljon. 

Gulyás Balázs szerint érdemes egy kicsit átgondolni az egyetemi orvosoktatást is, amely túlságosan betegségcentrikus, sokkal jobb lenne a három p, azaz a prevenció, a protekció és a predikció szerint élni, próbálni megelőzni a betegségek kialakulását.

Mocsai Lajos fontos feladatra hívta fel a figyelmet, meg kell győzni a szülőket, hogy ne mentessék fel a gyerekeket a testnevelés órák alól, ezzel teszik a legrosszabbat. A mesteredző annak is örülne, hogy ha lennének dupla torna órák, amikor megfelelő terhelést kapnának a gyerekek. Nagyon fontos a primér prevenciós tevékenység. 

Hogy az elhangzottakból, az elméletek, adatok tanulságaiból mennyit sikerül úgy hasznosítani, hogy egészségesebbek legyenek az emberek, majd kiderül, de tény, sokat kell tenni egyéni és közösségi szinten is, hogy száz évig éljünk Magyarországon.