Illusztris vendégeket szólított a színpadra Szabó László a Buzánszky Sportteraszon, elfogadta a meghívást Szamosi Tímea, a Hír Tv műsorvezetője, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Tanács elnöke, Pál István „Szalonna” népzenész, valamint Boros Csaba, a Republic együttes frontembere. Ezúttal viszont nem szakmájukról, hivatásukról, hétköznapi tevékenységükről beszéltek, hanem a sportról, annak életükben játszott szerepéről.
Tőkés László gyerekként kipróbálta az öttusát, atlétikát, végül az úszásnál kötött ki, amit aztán egy krónikus fülbetegség miatt abba kellett hagynia. De mint minden akkori gyermek, ő is a futball bűvöletében élt. Annak idején volt egy rádiós korszak, amikor a falu bölcsénél, Zoltán Istvánnál összegyűltek a fiatalok, és áhítattal hallgatták a sportközvetítéseket. A magyar tévét Erdélyben nem lehetett fogni, de egy-két helyen mégis sikerült erre megoldást találni, nemegyszer 30-40 ember gyűlt össze a lakásokban egy rangosabb meccs idején. Ezeknek a közösségi eseményeknek mindig volt egyfajta szakrális, összetartó erejük is.
Szamosi Tímea műsorvezető ezt csak megerősítette, vele előfordult, hogy meccsnapon bekente az arcát piros-fehér-zöld festékkel, már azzal ment kutyát sétáltatni az Andrássy úton, és rengeteg hozzá hasonló emberrel találkozott. A televíziós szakember örül, hogy a médiában nagy hangsúlyt kap a sport, akár az ő munkahelyén is.
Pál István „Szalonna” gyerekként futballista akart lenni, taszította a hegedű. Nagybátyja, a remek futballmenedzser, Varga Sándor később említette is, hogy vesztett a labdarúgás, amiért Szalonna a zene felé fordult, mert rendkívül tehetséges volt. A népzenész Tiszapéterfalván nőtt fel, a közelben három futballpálya volt, oda járt a Dinamo Kijev edzőtáborozni, de kosárlabdapályák és tekepálya is a fiatalok rendelkezésére állt. A helyi TSZ-elnök az oroszországi, távolabbi régiókba „exportálta” a terményeket, ezért békén hagyták a települést, és sportáganként a legjobb orosz edzők mentek a faluba dolgozni. Így lett a helyi nőkből országosan elismert gyeplabdacsapat.
A csornai származású Boros Csaba édesapja futballista volt, így a Republic zenésze is annak készült, aztán bekerült Győrbe, ahol kiválasztották tornásznak, 10 évesen már a serdülőválogatottat erősítette. Jelenlegi kedvenc csapata a Paks, amely csak magyar labdarúgókat foglalkoztat, ezért rendkívül boldog volt, amikor májusban Vécsei Bálint belőtte a tizenegyest a Fradi elleni kupadöntőn és a Tolna megyeiek lettek a győztesek. Boros Csaba örül, hogy most mindenki „Szoboszlai Dominik szeretne lenni”, a Liverpoolt pedig már magyar csapatnak érezzük az ott szereplő honfitársaink által.
A résztvevők abban megegyeztek, hogy a magyar sportnak elképesztő közösségépítő ereje van, „hidegrázós” a Himnuszt hallgatni egy-egy magyar siker után, mindenkinek van egy olyan pillanata, amelyet bármikor szívesen idéz fel.