Orlando Magic–Detroit Pistons 109-107
Fournier nyerte meg. Jól kezdett és tíz ponttal behúzta az első negyedet az Orlando, de a folytatásban összekapta magát a Pistons, szorossá tette a meccset és a végjáték is parádésra sikerült - hiába vezetett három perccel a vége előtt még nyolc ponttal a Magic, nagy hajrával kiegyenlítettek a vendégek. Nem egészen három másodperc volt az órán, amikor Bullock faultot harcolt ki tripladobás közben, mindhárom büntetőjét értékesítette és 107–107-re alakította az eredményt, ekkor úgy tűnt, hogy jöhet a hosszabbítás – nem volt azonban még vége, Evan Fournier megkapta a labdát a triplavonalon, elindult a gyűrű felé, majd elengedett egy floatert, ami a dudaszó pillanatában a hálóba vágódott. A franciának összességében nem volt kiemelkedő meccse, de utólag azt mondták, hogy nem is volt kérdés, hogy ő kapja a labdát ebben a helyzetben, hiszen imádja az ilyen pillanatokat és idén már volt is egy dudaszós meccsnyerője – ez lett a második, amellyel az Orlando fél meccsre megközelítette a tabellán a Detroitot. Egyébként DJ Augustin (26 pont, 4/7 tripla, 8 gólpassz), Nik Vucsevics (22 pont, 10/15 mezőnyből, 11 lepattanó, 4 gólpassz, 2 blokk) és Aaron Gordon (22 pont, 10 lepattanó, 4 gólpassz) is remekelt és a gyenge triplázás ellenére összességében jó ritmusban kosaraztak a hazaiak, úgyhogy zsinórban másodszor nyertek és talán kezdenek visszatalálni korábbi önmagukhoz.
Nem tudott igazán felpörögni a Pistons. Az előző meccsén közel 40 ponttal kapott ki a Detroit, ahhoz képest a gyenge kezdés után most volt tartása, a második félidőben egyik fél sem lépett meg hat pontnál jobban, de a szoros végjátékot nem tudta behúzni a vendégcsapat. Egyrészt támadásban betliztek a kulcsemberek, főleg Blake Griffin (4/10 mezőnyből, 2 lepattanó), de a Jackson–Bullock páros is csak 9/29–et szenvedett össze mezőnyből, másrészt pedig védekezésben a kulcspillanatokban rendre elhasaltak – az utolsó öt másodpercben két sima kosarat engedtek clutch helyzetben a Magicnek, ezek a hibák nem férhetnek bele egy ilyen kiélezett találkozón. A kálváriájuk tovább folytatódik, ahogy az idegenbeli túrájuk is, most a ligaelső Milwaukee–hoz látogatnak...
A Magic legjobb dobói: Augustin 26/12, Gordon 22/3, Vucsevics 22
A Pistons legjobb dobói: Kennard 16/6, Bullock 15/9, Griffin 15/3
Miami Heat–Minnesota Timberwolves 104–113
Townsnak talán megbocsátanak a Minnesota-drukkerek. A Wolves centere óriási Eagles-drukker az NFL-ben és csapata éppen a Minnesota Vikings helyett jutott be a playoffba vasárnap este, amire Towns egy „Fly Eagles, fly” mondattal reagált – viszont Miamiban, a kosárlabdapályán próbálta mindezt ellensúlyozni egy hatalmas egyéni teljesítménnyel. A center végül dobott 34 pontot, leszedett 18 lepattanót, kiosztott hét gólpasszt és hozzátett hat blokkot is, összességében ilyen statisztikákra utoljára Kareem Abdul-Jabbar volt képes az NBA-ben 1975-ben, ez a parádé pedig győzelmet is ért a Minny számára – a Heat utolsó rohamát is ő verte vissza, amikor +2-nél dobott egy horgot, egy 2+1-et, majd egy triplát is egymás után. Erik Spoelstra, a Miami edzője mondta róla a meccs után, hogy maga a statisztika is impresszív, de a fő gond az volt számukra, hogy Towns mindig akkor villant, amikor igazán kellett a Wolvesnak – összességében 25 másodpercet leszámítva végig vezettek a vendégek és nagyon fontos idegenbeli győzelemmel gazdagodtak.
Most nem működött úgy a Heat. Az utóbbi meccseken látott kőkemény védekezés nem igazán állt össze Towns ellen, akár Adebayo, akár Whiteside dolgozott rajta, akár small-ballal próbálkozott Spoelstra, egyik sem vált be, innentől pedig az egész védekezésük jóval kevésbé volt hatékony – ami még jobban kidomborította, hogy támadásban bizony erősen limitáltak a képességeik. Küzdöttek becsülettel, a 21 pontos Dwyane Wade megpróbált vezérré válni a kispadról, de nem volt bennük elég tűzerő ahhoz, hogy megnyerjék ezt az összecsapást – nagyon sok volt az eladott labdájuk, gyengén dobtak, ők 113 kapott ponttal nem igazán tudnak győzni. Következőleg Clevelandben javíthatnak, de helyezésükbe nem került ez a vereség, továbbra is hatodik–hetedikek Keleten.
A Heat legjobb dobói: Wade 21, Richardson 17/6, Jones Jr. 16
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 34/9, Covington 16/3, Gibson 14
Toronto Raptors–Chicago Bulls 95–89
Csúnya győzelem. A szezon legsúlyosabb vereségéből érkezett meg erre a találkozóra a Lowryt és Valanciunast továbbra is nélkülöző Raptors, az első negyedben pedig nagyon meg is szenvedett a gárda a fizikálisan védekező Chicagóval – alig 14 pontot szereztek a kanadaiak és hat egységgel elvesztették a játékrészt. A folytatásban aztán sikerült jobban alkalmazkodniuk ehhez a harcmodorhoz és bár a támadójátékukat továbbra sem tudták igazán összerakni, volt két remek egyéni teljesítményük Kawhi Leonard (27 pont, 9 lepattanó, 10/11 büntető) és Pascal Siakam (20 pont, 12 lepattanó, 4 gólpassz) révén, míg védekezésben ők is legalább olyan hőfokon égtek, mint ellenfelük – a negyedik negyedben nagyon nagy szükségük volt Leonard 12 pontjára és 8/8 büntetőjére, ám végül ha óriási küzdelemben is, de kiharcolták a győzelmet. Ebben nagy szerepe volt a negyedik negyed elején csapatát némi levegőhöz juttató Delon Wrightnak is, aki egy nagy triplával jelentkezett és összességében a hazaiak kőkeményen megbüntették a Bulls hibáit – összesen két pontot engedtek gyorsindításból és hozták a kötelezőt, de most már azért nagyon várják Lowry visszatérését, a decembert ugyanis már csak 8–7-tel zárták.
Nem sok hiányzott. Bő három negyeden keresztül az történt a pályán, amit a Chicago akart, kontrollálták a tempót a vendégek, de itt két elnézett védekezés és két kapott tripla megnövelte a Raptors addig minimális előnyét és összességében túl sokat hibázott Jim Boylen csapata ahhoz, hogy a liga egyik legjobbját megverje. A 17 engedett támadópattanó és az eladott labdákból kapott 21 pont megpecsételte a sorsukat, főleg úgy, hogy ők csak hét egységet szereztek ilyen helyzetekből, így hiába tartották 40% alatti mezőnymutatón a Torontót, ez végül nem bizonyult elégnek – ugyanakkor Boylen nem véletlenül mondta azt a meccs után, hogy büszke a játékosaira, valóban nagyot harcoltak és az elmúlt időszakban már közel sem a pofozógép szerepében tetszelegnek.
A Raptors legjobb dobói: Leonard 27/3, Siakam 20/3, VanVleet 10/6, Green 10/6
A Bulls legjobb dobói: Markkanen 18/12, Carter Jr. 16, Dunn 14
Dallas Mavericks–Oklahoma City Thunder 105–103
Elrontotta a Thunder. Russell Westbrook borzalmas dobóteljesítménye (9 pont, 4/22 mezőnyből...) ellenére partiban voltak, sőt a hajrában vezettek is a vendégek, szűk két perccel a vége előtt hat ponttal előrébb jártak, de innentől eladtak két labdát, elnéztek egy-két védekezést, illetve elerőlködtek két dobást, így 25 másodperccel az órán átbillent a mérkőzés és már a Mavs vezetett egy ponttal. A győztesnek gondolt játékot Paul George kapta, aki rászolgált erre a bizalomra, hiszen 36 pontot rámolt be, ebből 13-at ebben a clutch időszakban, de ezúttal ő is hibázott, a dobása lejött a gyűrűről, majd DeAndre Jordan egy büntetője után maradt még egy lövésük – itt viszont már nagyon kapkodniuk kellett és Westbrook saroktriplája nem ért célt. A csúnyán elrontott végjáték lenullázta az addigi kiváló védekezésüket, a rengeteg labdaszerzésüket és újabb vereségükkel lépéshátrányba kerültek a Nuggets–Warriors párossal szemben a nyugati tabella elején.
Smith javított. Két estével korábban kihagyta az utolsó, mindent eldöntő dobást Dennis Smith Jr. a Pelicans ellen, most viszont övé volt a fordítást jelentő dupla, illetve ő védekezett kiválóan George-on az utolsó játéknál, amit a Thunder sztárja el is hibázott – összességében nem játszott igazán jól (14 pont, 1 gólpassz), de ezzel a két clutch jelenettel éppen eleget tett a Dallas győzelméért. A vezér megint Luka Doncic (25 pont, 9/19 mezőnyből, 7 gólpassz) volt a Mavsnél, a lepattanózást 49–39–re nyerték, távolról sokkal pontosabbak voltak ellenfelüknél, de a rengeteg eladott labda miatt kis híján így is vereséget szenvedtek – végül ezt és a kihagyott clutch büntetőket is megúszták, úgyhogy nagyon fontos győzelmet arattak, de most back–to–back utaznak Oklahoma Citybe a visszavágóra, ott mindenképpen javulniuk kell, ha ismét nyerni akarnak.
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 25/12, Barnes 16/3, Smith Jr. 14/6
A Thunder legjobb dobói: George 36/9, Schröder 19/6, Grant 10, Patterson 10/6
Portland Trail Blazers–Philadelphia 76ers 129–95
Vállalhatatlan volt a Sixers. Joel Embiid térdproblémái persze aggasztóak a Phillynél és az ő hiányát mindenképpen nagyon megérezné minden csapat, de ez még nem magyarázat arra, hogy miért esett szét atomjaira az egész társaság védekezésben, illetve támadásban is. Gyakorlatilag semmit nem tudtak megcsinálni abból, amire képesek, Ben Simmons nem tudta szervezni a játékot, JJ Redicknek nem voltak meg a dobásai, Jimmy Butler pedig öt pontot tudott hozzátenni, mintha egy teljesen más csapatot láttunk volna most Embiid nélkül – a kispadról McConnellék igyekeztek kozmetikázni a helyzeten, de már a nagyszünetre 27 pontos hátrányban voltak és a második félidőben az volt a kérdés, hogy beférnek–e közte negyven alá. Brett Brown ugyan annyit mondott a meccs után, hogy Embiid szerinte az Év Védője és nélküle ennyire szenvedtek hátul, de (ezt már csak mi tesszük hozzá) ő sem gondolhatja komolyan, hogy a Simmons-Redick-Butler trióval, még ha a legjobb játékosuk hiányzik is, rendben van egy közel 40 pontos zakó a back-to-backet játszó Portland ellen – most már közelebb van hozzájuk a Boston, mint amilyen közel ők vannak az előttük lévőkhöz.
Nem érződött a back-to-back. Ugyan előző este még a GSW ellen lépett pályára és kapott ki a Blazers, semmilyen tompaság nem érződött a hazaiak játékán – bár Damian Lillard magához képest nem villogott, de CJ McCollum végre magára talált a gyenge meccsei után és alaposan megszórta a Phillyt (35 pont, 13/18 mezőnyből), csapatszinten pedig 59 százalékkal céloztak mezőnyből és 54.5 százalékkal tripláztak. Nem túlzás az, hogy úgy mentek át a Sixers védekezésén, mint kés a vajon, már az első negyedben állva hagyták ellenfelüket és onnantól végig komoly fölényben játszottak, olyannyira, hogy jutott idejük pihenni is, 21–28 percet játszott csak a kezdőötös – fontos volt azonnal javítaniuk, így holtversenyben az 5-7. helyen állnak Nyugaton.
A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 35/12, Aminu 16/3, Lillard 15/9
A 76ers legjobb dobói: Simmons 19, McConnell 14/3, Redick 11/6
Los Angeles Lakers–Sacramento Kings 121–114
Visszavágott a Lakers. Néhány napja a LAL esett össze a hajrában és egy dudaszós triplával végül kikapott a Sacramentótól, most viszont az arany-lilák támadtak fel a végjátékban és fordították a maguk javára a találkozót – az utolsó négy és fél percben egy 18–4-es rohamot produkáltak, amivel a hétpontos hátrányukból hétpontos előnyt faragtak. Ebben kulcsszerepe volt Brandon Ingramnek, aki 21 pontjából hetet ebben a periódusban szerzett, az ő kosarával egyenlítettek, majd az ő triplájával vették át a vezetést, de összességében a mezőnymunkájával (hét lepattanó, kilenc gólpassz, két blokk, 9/13 mezőnyből) is kiemelkedett csapatából, Luke Walton szerint ez volt a fiatal eddigi legkomplettebb meccse idén. Mellette Josh Hart (22 pont, 8/14 mezőnyből) és a padról nagyot játszó Kentavious Caldwell-Pope is dicsérhető, utóbbi a nagyszünet után 17 pontot és 4/9 triplát tett a közösbe, úgyhogy most Lonzo Ball és Kyle Kuzma kicsit haloványabb teljesítménye is belefért – most először tudtak nyerni LeBron James nélkül, ami elég nagy szó, bizonyították, hogy így sem lehet leírni őket és nem zuhantak tovább a tabellán.
Elfogytak a Kings dobásai. Három negyeden keresztül jól játszott a Sacramento, a záró etapot 53.8 százalékos mezőnymutatóval és 12/24 triplával kezdte a gárda, ám a mindent eldöntő időszakra valami szétcsúszott, ami a végjátékban ütött vissza igazán – a negyedik játékrészben már csak 8/24-et dobtak mezőnyből és főleg az 1/10 tripla az, ami nem férhetett bele. Hiába hozott összességében jó számokat De'Aaron Fox (26 pont, 12/19 mezőnyből, 7 gólpassz), Bogdan Bogdanovic (21 pont, 5 lepattanó, 4 gólpassz, 3/6 tripla), vagy Willie Cauley-Stein (11 pont, 12 lepattanó, 3 blokk), a meccs végét annyira elrontották, hogy mindez semmit sem ért – Buddy Hield szerint le kellett volna már zárniuk a találkozót és talán túl hamar kezdtek el 2019-en gondolkodni. Persze így is várakozáson felüli mérleggel kezdhetik meg az újévet és minden esélyük megvan arra, hogy ebben a szezonban visszatérjenek a rájátszásba, de ettől még most egy nyerhető mérkőzést engedtek el a negyedik negyedben.
A Lakers legjobb dobói: Caldwell-Pope 26/15, Hart 22/9, Ingram 21/3
A Kings legjobb dobói: Fox 26/3, Hield 21/12, Bogdanovic 21/9